Sebastian Gollnow/picture alliance via Getty Images
Nemzetközi foci

Hogyan lett BL-nyolcaddöntősből a Bundesliga legrosszabb csapata?

A Schalke 2018-ban még Németország második legjobb csapatának számított, egy 7-0-s Bajnokok Ligája-vereséggel azonban beindult a lavina, amely azóta sem állt meg. Belső viszályok, anyagi problémák és a koronavírus-járvány is egyszerre akadályozza a klubot, amely két év alatt eljutott oda, hogy már-már legendásan rossz lett.

Miután a Schalke 5-1-re kikapott a Stuttgarttól a Bundesliga 23. fordulójában, a vezetőség drasztikus döntésre szánta el magát: nemcsak Christian Gross vezetőedzőt menesztette az igazgatóság, hanem az egész stábban hullottak a fejek. Gross mellett

  • Rainer Widmayer másodedzőnek,
  • Jochen Schneider sportigazgatónak,
  • Sascha Riether csapatmenedzsernek és
  • Werner Leuthard erőnléti edzőnek is megköszönték a munkát.

A váltással alighanem a teljes megújulás irányába mozdult már a klub, mivel a Schalke idei szezonja finoman szólva is reménytelen. A csapat egyetlen mérkőzést tudott megnyerni, a német élvonalbeli bajnokságban összesen kilenc pontot tudott összekaparni, amivel szélsebesen száguld minden idők legpocsékabb idényének vége felé.

A Bundesliga 1963 óta íródó történelmében még soha nem fordult elő, hogy a Schalke 22 pontnál kevesebbet szerezzen. Erre az 1964–65-ös és az 1982–83-as kiírásban került sor. Előbbit hét, utóbbit nyolc győzelemmel zárták a gelsenkircheniek.

Emlékezetes volt az idei szezonban az is, hogy januárra már zsinórban 30 bajnokin maradt nyeretlen a Schalke, amivel egy találkozóra került az abszolút rekorder Tasmania Berlintől. A kis klub elnöke külön nyilatkozott, mennyire szeretnék megtartani a negatív csúcsot és a tény, hogy felszólalt mutatta, mennyire komoly esély mutatkozott arra, hogy ez bekövetkezzen. Szerencséjére éppen ezután jött össze a Hoffenheim elleni 4-0-s siker.

Kapcsolódó
Minden idők legrosszabb Bundesliga-csapata nem akar lemondani a rekordjáról
Pedig a Schalke már nagyon közel áll ahhoz, hogy csatlakozzon hozzá.

A fentiekből látszik, milyen kilátástalan állapotban hever az együttes, amelynek kispadján már az ötödik edző foglal helyet a kedden kinevezett Dimitrios Grammozis személyében. Már négy is rengeteg egy idényben, de ezt korábban a Hertha (2019-2020) is megcsinálta, sőt a 2011-es naptári évben a Hamburg is négy edzőt fogyasztott el. Ötre viszont soha nem volt még példa.

Hacsak Grammozis valami csoda folytán életet nem lehel a Schalkéba a hátra lévő 11 bajnokin, 1988 után ismét búcsúzik az élvonaltól az egyesület. A nyilvánvaló kérdés azonban mégsem az, mit remélnek egy újabb edzőtől Gelsenkirchenben, sokkal inkább az, hogyan lett a 2018-ban ezüstérmes klubból a Bundesliga legrosszabb csapata.

Áldásnak tűnő ezüstérem átkozta el a csapatot

Nem csak Németországot, hanem az egész világot meglepte a hír, amikor 2017-ben a Schalke 04 vezetőedzőjének kinevezték az akkor 32 éves Domenico Tedescót. Az Olaszországban született szakembernek alig volt tapasztalata a felnőtt futballban, egyetlen munkája a másodosztályú Erzgebirge Aue csapatánál volt, amely a vezérletével kivívta a bennmaradást 11 forduló alatt. Tedesco váratlan szerződtetését Christian Heidel sportigazgató intézte, aki abban bízott, hogy az adatelemzésen alapuló, elemző szemlélettel újra kincset talál, ahogyan még a Mainznál Jürgen Klopp és Thomas Tuchel esetében is történt.

Tedesco azonnal munkához is látott, rögtön átalakította csapatát és 3-4-3-as felállással lepte meg az ellenfeleket, főleg ellentámadásokra berendezkedve. Két kulcsfontosságú döntésének azt tartják, hogy Max Meyert nem a csatárok mögött játszatta, hanem visszavonta hatos pozícióba labdát szerezni, stabilizálni a középpályát. Ezzel egyúttal az akkor még csak szárnyait bontogató Leon Goretzka több helyet kapott helyzeteket teremteni és a csatárokat segíteni a letámadásban. Rendszere működött, 2018 nyarán a Schalke a Bundesliga második helyén találta magát, valamint ezzel a Bajnokok Ligája csoportkörében is, Goretzka kivirágzását sokan Tedescóhoz kötik.

Stuart Franklin/Bongarts/Getty Images Tedescót a játékosok és a szurkolók is megszerették.

Ez a váratlanul jó eredmény azonban túl soknak bizonyult a felkészületlen klub számára. Ahogyan sok csapatnál előfordul, a BL miatti extra terhelést nem bírta jól a Schalke, a Bundesligában hátracsúszott. A keretet egyébként is át kellett szabni, mert Meyer és Goretzka mellett a szintén kulcsembernek számító Naldo, Benedikt Höwedes és Thilo Kehrer is távozott. Mindezek ellenére a Schalke túlélte a BL-csoportkört, a nyolcaddöntőben viszont hazai pályán 3-2-re, idegenben pedig 7-0-ra verte a Manchester City. Ezt a pofont egy hét mérkőzésből álló nyeretlenségi széria mellett már nem élte túl Tedesco.

Huub Stevensszel végül öt ponttal megmenekült a sérülésekkel is bajlódó Schalke az osztályozós helytől, a következő szezonban pedig David Wagner lett az új edző. BL-szereplés nélkül a klub vezetése reménykedett abban, hogy ismét erős szezon következik, Wagnerrel az ősszel ráadásul csak három meccsen kapott ki az együttes.

Január 17-én, egy Borussia Mönchengladbach ellen 2-0-ra megnyert Bundesliga-meccsen azonban megakadt a gépezet és a Schalke soha többé nem tudott bajnokit nyerni Wagnerrel.

A koronavírus-járvány miatti szünet után látványos szenvedés következett, kilenc meccsen két pont volt a mérleg, a bajnokság utolsó 16 találkozójából egyet sem tudott megnyerni a Schalke, mégis kitartott Wagner mellett még két újabb vereség erejéig. Azóta már tudjuk, majdnem pontosan egy évig maradt nyeretlen a Schalke, de nem csak a focipályán akadtak gondjai.

Koronavírus, rasszizmus és belső viszályok

Amikor egy csapathoz hirtelen befolyik a Bajnokok Ligájából származó extra bevétel, mindig kritikus kérdés, hogyan használja azt fel. A német sajtó szerint a BL-szereplés miatti prémiumok és fizetések is megugrottak a klubnál, de az új játékosok szerződésébe is bőkezűen pakolták a nullákat a vezetők. Mivel nem költött jelentősen többet a klub igazolásokra a bevételeihez képest, egy igen komoly döntést is meghozhatott a vezetőség:

2019-ben 95 millió eurót költve megrendelték Európa egyik legnagyobb utánpótlásközpontjának megépítését.

Világszínvonalú tehetséggondozásáról egyébként is híres egyesületként ebben volt akkor logika, a teljesség igénye nélkül Goretzka, Leroy Sané, Mesut Özil, Manuel Neuer és Julian Draxler is a gelsenkircheni akadémián nevelkedett. Nem tűnik tehát túlzásnak, ha Európa legjobb utánpótláscsapatainak felállítását tervezte a vezetőség. A gond csak az, hogy idő közben kitört a koronavírus-járvány, így az építkezés nem kezdődhetett el.

Thomas Starke/Bongarts/Getty Images Manuel Neuer a Schalkéban vált válogatott játékossá, még Aranylabdára is jelölték 2015-ben.

Eközben a klub elnöke, Clemens Tönnies is botrányba keveredett. Az egyesület élén 2001 óta álló üzletember 2019-ben az éghajlatváltozás elleni küzdelemről tartott előadásában összekapcsolta az energiaellátás, az éghajlatváltozás és az afrikai túlnépesedés problémakörét. Javaslata szerint erőműveket kellene építeni, mert

akkor az afrikaiak leállítják a fakivágásokat és befejezik a gyerekcsinálást, amint sötét lesz.

Egész Németország egy emberként hördült föl, Tönnies pedig lemondott a tisztségéről. Ekkor még úgy tűnt, csak ideiglenesen száll ki a klubból, de a botránya mellett a koronavírussal is meggyűlt a baj, a húsüzemeiben ugyanis kitört a járvány és több mint 1500 alkalmazottja bizonyult fertőzöttnek. Ez olyan gazdasági terhekett rótt az ország egyik leggazdagabb üzletemberére is, hogy inkább végleg kiszállt a klubból.

Kapcsolódó
Végleg távozott a rasszista kijelentéséről elhíresült klubelnök
Clemens Tönnies helyett Jens Buchta lett a Schalke új elnöke.

A Schalke így elesett egyik tőkeerős befektetőjétől, miközben a rosszul kezelt pénzügyei miatt adóssága egy 95 millió eurós tétellel nagyjából a duplájára nőtt. A The Athletic szerint ma már több mint 200 millió euró a klub tartozása.

A legfontosabb pozíciók betöltői között is egyre több lett a feszültség. Christian Heidel 2019-ben önként távozott a sportigazgatói posztról a gyenge eredmények miatt, de Jochen Schneider finoman szólva sem tudott javítani a helyzeten. Ehelyett először összeveszett Michael Reschke technikai igazgatóval, akit eredetileg a játékosmegfigyelői hálózat és a döntéshozói bizottság segítésére neveztek ki a posztra. A jövő megtervezése viszont egyre nehezebb volt Schneiderrel, ráadásul sokan nehezményezték, hogy Reschke a Herthával tárgyalt a csapatkapitány, Omar Mascarell eladásáról. Végül a technikai igazgató lemondott a tisztségéről.

David Inderlied/picture alliance via Getty Images Tönniesnek az elmúlt másfél évben sokszor kellett magyaráznia a bizonyítványát.

Az Athletic összegzése kiemeli, hogy Schneider rendre pánikmegoldásokkal operált és mind balul sült el. A tehetséges játékosokat az adósság miatt muszáj volt értékesíteni, miközben az utánpótlásból idő előtt, még Bundesligára alkalmatlan futballisták kerültek az első csapathoz. A rendszeresen távozó focisták miatt nehéz is igazi vezéregyéniséget találni, a télen klubszimpátiából visszatérő Klaas-Jan Huntelaar, Skodran Mustafi és Sead Kolasinac vette át ezt a szerepet, de nem úgy, ahogyan a vezetőség számított rá. A trió ugyanis bekopogtatott Schneiderhez, hogy váltsák le Christian Grosst, akinek elavult edzésmódszerei, taktikai elgondolásai hátráltatják a csapatot. Szintén az Athletic írta meg azt is, hogy Gross sok játékosnak a nevét sem tudta, vagy akarta megjegyezni. Ennyire nem találta el Schneider, hogy milyen edzőre van szükség. Negyedjére sem.

Ezek után talán nem meglepő, hogy teljes átalakítás mellett döntött a klub vezetősége, egy ennyire feszült és mérgező környezetben lehetetlen lett volna, hogy kilábaljon a bajból a Schalke. Talán a legjobban az írta le a klub helyzetét, amikor a november 21-én a csapat csatára, Mark Uth a Wolfsburg elleni 2-0-s vereséget követően a Sky-nak nyilatkozott.

Levert és  dühös vagyok. Legszívesebben bemennék az öltözőbe és zokognék. Lehangoló újra és újra pályára lépni és ilyen pocsék, erőtlen futballt játszani. Minden alkalommal elkésünk. Nem vállaljuk a párharcokat, még egy sárga lapot sem kaptunk! Fogalmam sincs, hogyan kellene nyernünk ilyen játékkal.

Az igazság kedvéért azért érdemes azt is megjegyezni, a gelsenkircheniek őrült sérüléshullámmal küzdenek az idei szezonban. Csak a cikkünk születésekor tíz futballista dőlt ki a sorból, 2020-ban szinte végig hasonló gondok hátráltatták a csapatot. Kész csoda lenne, ha a Schalke megúszná a kiesést – tizenegy bajnokija van rá, hogy ezt valahogy elérje, de az osztályozós helytől is kilenc pontra van a csapat.

sofascore.com

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.