Nemzetközi foci

Fél Anglia felhördült a Liverpool láthatatlan hőse miatt

Amikor Jürgen Klopp a Liverpool kispadjára került, a csapat nem tudta felvenni a versenyt Anglia legjobbjaival. Három szezon után azonban őrült dominanciára tett szert a klub, két Bajnokok Ligája-döntőt követően rekordgyorsasággal nyerték a Premier League-et. Mégis, amikor a csapatkapitányt, Jordan Hendersont jelölték az Év játékosának, fél Anglia felhördült.
Korábban a témában:

Jürgen Klopp 2015-ben érkezett Liverpoolba, hogy újra a csúcsra tolja az akkorra már a BL-helyekért is elkeseredetten küzdő csapatot. A német edző azzal biztatta az angolokat, hogy higgyenek egy kicsit jobban a játékosokban és a csapatban.

Kétkedőkből olyanokká kell válnunk, akik hisznek

mondta bemutatkozásként.

Hogy az akkori garnitúrában mekkora bizalma volt valójában, azt csak Klopp tudja, de egy biztos: a 2015-ben átvett csapatból mára csak hét játékos tartozik az első csapat keretéhez. Közülük az egyik az a Jordan Henderson, akit 2011-ben úgy vittek Liverpoolba, hogy ő lesz a legendás Steven Gerrard utódja. Ezen már 2011-ben is csak röhögtek az angolok, de a sors úgy hozta, hogy Henderson lett a tökéletes csapatkapitány Klopp számára.

Klopp még Európa legjobb csapatából is tudott jobbat csinálni
Nem is olyan rég még egy padlón lévő, szenvedő óriás volt a Liverpool, azonban a német edző érkezésével és tudatos építkezéssel, a kezdeti pofonokat is tűrve előbb Bajnokok Ligája-győztes, majd angol bajnok lett a csapatból.

Gerrard árnyéka nagyon hűvös hely

Senkinek sem lett volna könnyű egy olyan ikonikus játékostól megörökölni a csapatkapitányi karszalagot, mint amilyen Gerrard volt. Különösen kegyetlen egy mindössze húszéves srácra ekkora terhet rakni, ráadásul Henderson egész pályafutása arról szólt, hogy bebizonyítsa, van keresnivalója a focipályán.

Henderson Sunderlandben született és a helyi csapatban kezdett futballozni nyolcévesen. Az hamar kiderült, hogy remek csapatjátékos, de tinédzser korában rettentően szenvedtek az edzői, hogy mi lehet az ő igazi posztja. Úgy tűnt, mindenhol használható, de sehol sem lehet igazán jól kiaknázni a tehetségét.

12 évesen az akadémia legjobb játékosa volt, ezután négy évig szenvedett, mert nem tudott húzóember lenni a meccseken. Technikailag rendben volt, de sokkal erősebbek voltak az ellenfelei fizikálisan. Mindent kipróbáltunk, de semmi sem jött be igazán. A szélen nem tudta áthámozni magát a védőjén megbízható rendszerességgel, a középpályán mindenki erősebb volt nála, elnyomták. Hátravont csatárként is kipróbáltuk, de súlytalan volt. Rengeteget agyaltunk, mi legyen vele, végül ő volt az utolsó srác, aki abból a generációból profi szerződést kapott

– mondta róla Ged McNamee, a sunderlandi akadémia edzője az Athleticnek.

A 16 éves Henderson semmilyen garanciát nem kapott arra nézve, hogy valamikor a felnőttek között játszhat. Egy szokványos, két évre szóló megállapodást kapott minimális fizetéssel. Egyetlen módon harcolhatta ki, hogy ne csak papíron legyen profi: munkával. De ha valami fekszik neki, akkor az pont a meló.

Nagyot küzdött Henderson, mert hamar kölcsönadták a Coventry Citynek, ám egy sérülés miatt nem sok meccs jutott neki. Az ezt követő évben viszont valósággal berobbant a Sunderland első csapatába, és két idényen át ő volt a klubnál az év legjobb fiatalja. Így nézte ki magának a Liverpool 2011-ben, ahol szükség volt új középpályásokra, viszont ahol elég mérgező tud lenni a közeg, mert a hatalmas elvárásokhoz gyengébb játékosállomány társult már ekkor.

Hendersonnak sok kritikát el kellett viselnie. Állandóan megkapta, hogy nem éri el a Pool szintjét, rendszeresen összehasonlították már érett, kész futballistákkal, sőt egy idő után Gerrard utódjaként emlegették, ami önmagában is egy hatalmas kereszt lett volna bárkinek.

Úgy tűnt, mintha mindenki azt akarná, hogy elbukjon. A pályán sem találták igazán a helyét, ugyanúgy fogyni kezdett körülötte a levegő, ahogy 16 éves korában a Sunderland ifijátékosaként.

A Liverpool már arra készült, hogy elcserélje Hendersont a Fulhamben játszó Clint Dempsey-re, ám a középpályás közölte: maradni akar, hogy kiharcolja a helyét a csapatban. Kisvártatva pedig színre lépett Jürgen Klopp és egy csapásra minden megváltozott.

Henderson sokadjára került padlóra, de úgy döntött, nem engedi kipaterolni magát Liverpoolból. Fotó: AFP PHOTO / PAUL ELLIS

A gegenpressing motorja

Klopp letámadásos taktikája, a gegenpressing ma már jól ismert fogalom, de néhány eleméről megfeledkeznek azok, akik Hendersont élesen bírálják. A Liverpool idei szisztémájához, amivel Európa egyik legjobb csapatává vált, ugyanis elengedhetetlen egy olyan fáradhatatlan melós, mint James Milner vagy Jordan Henderson.

Az angol bajnok stratégiájában főszereplővé vált a két szélső hátvéd. A futballban hagyományosan legtöbbször a középpályáról osztogatják a kulcspasszokat és asszisztokat a játékosok, nem hiába kapja a legtöbb figyelmet egy olyan irányító, amilyen Gerrard volt hosszú évekig, vagy amilyen Kevin De Bruyne a Manchester Cityben.

A Liverpoolnál viszont kvázi irányítóvá vált a két felfutó hátvéd, Trent Alexander-Arnold és Andrew Robertson. Előbbi 12 gólpasszal a csapat legjobbja a Premier League-ben, míg a skót balbekk Mohamed Szalah-val holtversenyben második a Poolban 9 assziszttal. 

Sokszor szó esik arról, hogy a középcsatárként visszalépő Roberto Firmino megnyitja a területeket, amibe Szalah és Sadio Mané belép, a helyükre pedig felfuthat a két szélső hátvéd. Ez a liverpooli támadások alapja. Amiről azonban nem esik szó, az a mérhetetlen mennyiségű munka, amit a 4-3-3-as rendszerben a középpályásoknak kell produkálniuk.

Gondoljunk csak bele, támadásépítéskor a második hullámban érkezni kell, de vissza is kell zárni egy esetleges labdavesztésnél. A presszing során le kell fedni a passzsávokat, mert Klopp rendszerében egy gyenge láncszem borítja az egész csapatjátékot. Összefoglalva: a három középső középpályás labdával és labda nélkül is meggebed, hogy kompakt maradjon a Liverpool játéka. Ehhez a rendszerhez keresve sem lehet találni Hendersonnál jobb játékost.

Mindig az lebeg a szeme előtt, hogy visszaszerezze a labdát. Ez minden képességét felülmúló tulajdonsága. Soha nem állt meg egy helyen, állandóan mozgásban maradt. Szépen ment előre, amikor támadtunk, de kétszer nagyobb energiát tett bele, amikor visszafelé kellett rohanni labdavesztéskor

– foglalta össze Elliot Dickman, milyen volt Sunderlandben a fiatal Hendersonnal dolgozni.

Ez pedig tökéletesen illeszkedik Klopp stratégiájához, ahogyan az sem véletlen, hogy Milner, Alexander-Oxlade Chamberlain és Fabinho is hasonlóan nagy munkabírású futballisták. A statsports.com kimutatása szerint évek óta stabilan 11 kilométer fölötti átlagot hoz Henderson, így az angol liga tíz legtöbbet futó játékosa közé tartozik. Házon belül is nagy a verseny Milnerrel, Szalah-val és Robertsonnal a futómennyiséget illetően, mindegyikük 11–12 kilométer körül fut átlagosan. Egy 2020 januárjában készült tanulmány szerint egyébként a topligák átlaga 9,8 kilométer a középpályások között, a 11 kilométer fölöttiek már kimagaslóan jónak számítanak – csak hogy el tudjuk helyezni a Henderson által produkált futásmennyiséget.

Ehhez jön még, hogy Georginio Wijnaldum, Henderson és Fabinho – az egyik leggyakrabban pályára dobott liverpooli hármas – a PL 20 legpontosabb passzolói között vannak, a csapatkapitány 84–85 százalékos átlagban hozza játékba a társait pontosan. Ezek közül ugyan nem mindegyik kulcspassz, sőt sokszor nem is előre megy a labda, bár a PL átlagához képest sok indítása pontos az ellenfél térfelén.

Ez a stabilitás és teherbírás kellett ahhoz, hogy a többiek támadójátéka kiteljesedjen.

Nem lehetett Hendersonból egy új Gerrard, hiszen teljesen más szerepkörben játszik a mostani kapitány a korábbihoz képest. Más stílusban, más stratégiával, ezért nem is érdemes összehasonlítani kettejük játékét. 

Az sem vitás, hogy a posztból adódóan nem is lehet nagyon tündökölni, bár Henderson is kioszt gólpasszokat, az ő feladata nem olyan látványos, mint egy klasszikus irányítóé. Ezért becsülik alá annyian, és ezért hőbörögnek az angolok, amikor Hendersont jelölik az Év focistájának.

A Liverpool csapatkapitánya nem a félpályás álomindítások embere, nem a legjobb cselező, még csak nem is látványos, amit csinál, de mégis ő Klopp csapatának egyik legfontosabb alkotóeleme. Az más kérdés, hogy ezen a poszton csak akkor kelt feltűnést az ember, ha elszúr valamit. Ha létezik dicséret, amit Henderson kaphat a munkájáért, hogy ilyen hibák elvétve akadnak a játékában.

Jól mutatja Henderson fontosságát az is, hogy egy legutóbbi sérülése után úgy döntött Jürgen Klopp, a szezon hátralévő részében inkább nem küldi már pályára, hogy a következő idényben mindenképp számíthasson rá.

Henderson nem egy klasszikus értelemben vett világklasszis, inkább a sportemberi magatartása, hozzáállása és munkabírása teszi azzá. Év játékosa-díjat ugyan ezért nem szoktak osztani, de mindenképpen megérdemli az elismerést.

Kiemelt kép: Paul Ellis /AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.