Nemzetközi foci

Miért követ valaki lépten-nyomon egy csapatot, aminek nem is szurkol?

Van egy ember a Chelsea körül, akit csak nagyon nehezen lehetne pótolni, ha hirtelen felmondana, pedig semmi köze a klubhoz és még csak nem is szurkol a csapatnak.

48 millió ember – ennyien követik a Chelsea FC Facebook-oldalát. Nem tartozott mindig az angol bajnokság legjobb csapatai közé, de hála Roman Abramovics pénzügyi támogatásának, az ország egyik legerősebb és legnépszerűbb klubjává vált a közelmúltban. Ennek is tudható be a felfokozott érdeklődés, a Chelsea-rajongás már túlmutat London és Nagy-Britannia határain, a szurkoló pedig már csak olyan, hogy mindenre kíváncsi. Lehetőleg azonnal.

Ennek a hihetetlen információéhségnek a kiszolgálására a nyugati sajtóban külön munkakört hoztak létre: a correspondentet. Ez szó szerint tudósítót jelent, a gyakorlatban pedig egy olyan újságírót takar, aki összekötő kapocs egy csapat és a külvilág között. A goal.com már kifejezett hálózatot épített erre: a világ legjobb klubjaihoz van egy-egy kirendelt újságírójuk, aki minden rezdülésről azonnal tudomást szerez és be is számol róla. A Chelsea mellett Nizaar Kinselláé ez a feladat.

Hogyan lesz valakiből tudósító?

Londonban, egy pubban találkoztam Kinsellával. A helyszínválasztás nem volt véletlen: a The Butcher’s Hook a Stamford Bridge-dzsel, a londoni csapat stadionjával szemben van, ebben a kocsmában írták alá 1905-ben a Chelsea FC alapító oklevelét. Épp munkából érkezett, a klub női csapata Bethany England bombagóljával győzte le a városi rivális Tottenham Hotspurt.

Bár ebből akár azt is gondolhatnánk, hogy a tudósítói élet szinte csak a meccsnézésből, meg abból áll, hogy mindenhová kísérni kell az adott klub csapatait, ezzel azért messze járnánk az igazságtól. Ki kell szolgálni a szurkolói igényeket, ismerni kell az aktuális trendeket és pletykákat, miközben a követőkkel is tartani kell a kapcsolatot. Mindezek mellett még gyorsnak is kell lenni, mert aki lemarad, kimarad.

A sportújságírásban óriási a versengés. Emellett az újságírók, a játékosok és a klub képviselő mind-mind különböző személyiségek, így folyamatosan alkalmazkodni kell hozzájuk is

– mesélte a Goal munkatársa.

Nizaar Kinsella nem mindig sportújságírással foglalkozott: a BBC manchesteri rádióállomásánál még gyakornok volt, később főállásban dolgozott a jótékonysági szférába tartozó Institute of Physicsnek, majd a Daily Mirrornál már videókat gyártott különböző hírekhez – közte sporteseményekről is.

A labdarúgás rajongójaként nem hezitált, amikor 2016-ban a goal.com meghirdette a Chelsea-tudósítói állást, Kinsellát cirka száz jelentkező közül választotta ki a futballal foglalkozó oldal. 

Elmondása szerint semmi különleges nem történt: jelentkezett egy meghirdetett állásra és felvették. Szerinte azért kapta meg éppen ő a munkát, mert a videózás mellett írásban is erős volt, a próbamunkái után elégedettek voltak vele, így aztán neki kell követnie a Chelsea melletti történéseket.

Kezdetben volt bennem persze némi félsz, hogy tudok-e eleget a Chelsea-ről, vagy mennyire tudok alkalmazkodni a sportújságírói tempóhoz és az egókhoz. Korábban dolgoztam sportos anyagokon, de ez azért egészen más feladat volt. A Goaltól rengeteg segítséget kaptam, a volt főnököm, Stefan Coerts és a jelenlegi, Peter Staunton is mindenben támogatott. Mellettük két szerkesztő, Kris Voakes és Carlo Garganese is segített, hogy belerázódjak. Az elején persze izgultam, de ez egy új munkánál mindig így van.

Kinsella csak egy fél mondat erejéig említette ugyan, de óriási igazság: ha holnap felmondana, nehéz lenne pótolni. Mostanra ugyanis olyan kapcsolati hálója van a Chelsea-nél, hogy pillanatok alatt elér játékosokat, edzőket és vezetőket is, akik ráadásul készségesen nyilatkoznak neki. A Facebook-oldalát több mint 200 ezren nézik, ami a 48 millióhoz képest elenyésző ugyan, de összehasonlításképp jegyezzük meg:

Magyarország legnépszerűbb klubja, a Ferencváros 246 ezer követővel rendelkezik a közösségi oldalon, azaz majdnem annyian követik a goal.com tudósítóját, mint a magyar rekordbajnokot.

Emögött pedig hatalmas munka van. Kinsella naponta többször is posztol, mindenben napra kész a Chelsea életében, így akit érdekel a klub minden rezdülése, azonnal értesül róla.

Sztárok és megszorítások között

A feszített munkatempót leszámítva igazi álommunkának hangzik ez, még akkor is, ha Kinsella történetesen sosem volt Chelsea-szurkoló. De ebben szerinte semmi meglepő nincs.

Az újságírásban egyébként is objektívnek kell lenni. Mivel én kvázi külső szemlélőként csöppentem bele ebbe az egészbe, így a magam szemszögéből tudom bemutatni az eseményeket. A drukkerek sokszor egyébként is szélsőségesebben reagálnak, néha nagyon kemények a saját csapatukkal vagy játékosaikkal. Talán még segít is, hogy én függetlenebb vagyok.

Az igazi nehézséget nem az elérhetőségek megszerzése vagy a cikktémák kitalálása jelenti számára, hanem az, amikor a Chelsea-nek nem érdeke, hogy napvilágot lásson egy információ.

„A futball üzletté vált, ezért vannak olyan belső információk, amiket nem akarnak kiadni. Nincs teljes átláthatóság, előfordul, hogy nem őszinték veled az emberek.

Sokszor akarunk többet tudni, mint amennyit elárulnak nekünk. Ez frusztráló nem csak nekem, hanem a szurkolóknak is, akik mindent tudni szeretnének.

Persze a klub szempontjából sem lehet könnyű eldönteni, mit engednek publikálni és mit nem, ezt teljesen megértem. Az én kapcsolatom egyébként nagyon jó a Chelsea-vel. Nem akarok konkrét csapatot mondani, de tudom, hogy nem mindenhol olyan nyitottak és segítőkészek az emberek, mint itt. Mostanra már jól ismernek és megbíznak már bennem annyira, hogy nem aggódnak miattam.”

Minden nehézség ellenére viszont ki ne akarna olyan sztárokkal beszélgetni, mint Didier Drogba vagy John Terry? Kinsella szerint egyébként is a futballisták személyisége a munka legérdekesebb része.

Nagyon hálás feladat, amikor jó interjút tudsz készíteni egy érdekes személyiséggel vagy valamelyik klasszissal. Az egyik kedvenc munkám volt, amikor Fábregasszal interjúztam, ő a Premier League legendája. David Luis is nagyon jó interjúalany volt, José Mourinho pedig mindig mondott valami jól csengő, izgalmas dolgot. Érdekes testközelből tapasztalni, milyen emberek az ilyen sztárok. Aztán ott vannak azok a fiatalok, akik a szemed láttára nőnek föl. Fiúból férfivá, tehetségből PL-játékossá nőnek és ezt is különleges megélni.

Szinte minden napja munkanap, de ezt csak úgy lehet hosszú távon kibírni, ha szereti is az ember, amit csinál, és Kinsellán látszik, hogy élvezi. A meccsek és a pletykák követése mellett időnként egy-egy elemzést is készít, vagy éppen bemutatja valamelyik fiatal futballistát, esetleg a Chelsea kölcsönjátékosáról ad helyzetjelentést.

Az sem kizárt, hogy valamikor majd olvashatunk tőle a Mol Fehérvár FC-nek kölcsönadott Danilo Panticsról is – persze ha a szerb középpályás már nem csak epizodista lesz egy NB I-es csapatnál.

Kiemelt kép: Facebook.com/NizaarKinsella

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.