Úgy tartják, csak igazán magasról lehet nagyot esni és ha van ember, aki ezt alátámaszthatja, az Ole Gunnar Solskjaer. Ideiglenes edzőként elképesztő lendülettel robogott irányítása alatt a Manchester United,
- megverte a Chelsea-t, a Tottenhamet és az Arsenalt,
- elkerülte a vereséget az ősi rivális Liverpoollal szemben,
- a Paris Saint-Germaintől elszenvedette vereség dacára heroikus feltámadással továbbjutott a Bajnokok Ligájában.
Az eredménysor meggyőzte a vezetőséget – különösen a PSG kiejtése –, hogy Solskjaer az ő emberük hosszú távon is, ezért állandó szerződést kapott március 28-án.
Egy ilyen mértékű összeesés túlmutat azon, hogy véget értek a “mézes hetek” az új edzővel, ezért adódik a kérdés, mi történt?
Csak a legerősebbek maradhatnak
A top kategóriás edző szisztémában gondolkodik elsősorban és nem játékosokban. Leegyszerűsítve: nem azon múlik a stratégiája, hogy kit tud a csapatba nevezni, hanem azon, milyen rendszerben focizik a csapata. Solskjaer mozgástere nem volt nagy, ideiglenes edzőként nem szerződtettek a kedvéért senkit, ellenben futballistái hullottak, mint a legyek. Már a PSG elleni visszavágó előtt is tíz sérültje volt a Unitednek.
A Sky Sports összeállításából pedig kiderül, ez nem csak egy szokásos kifogás. A portál összegyűjtötte a futballisták játékperceit és néhány sokatmondó adat gyűlt össze (az alábbi statisztika óta ugyan eltelt két forduló, de ettől még releváns).
- Sérülése előtt Nemanja Matic és Ander Herrera adta a középpálya gerincét és azt a stabilitást, ami mellett Paul Pogba nyugodtan szervezhette a játékot,
- Jesse Lingard, Marcus Rashford és Romelu Lukaku folyamatos sérüléseivel a támadójáték is esetlegessé vált,
- miközben a védelemben Phil Jones, Luke Shaw, Matteo Darmian és Eric Bailly kiesésével a védelemben is folyamatosan rotációra kényszerültek a Vörös Ördögök.
Ilyen körülmények között a norvég edzőnek nem maradt más választása, alkalmazkodnia kellett a körülményekhez. A Sky alábbi játékperc ábrája ugyan már nem pontos, de rávilágít, hogy több játékos pótlása (Matic, Bailly, Herrera) és beépítése (Dalot, Fred) sem sikerült.
Solksjaer becsületére váljék, hogy próbálkozik, a futballisták mellett taktikáján, felállásán is változtatott, amikor észlelte, hogy bajba került. Sőt, saját bevallása szerint éppen a látványos – a Manchester Unitedben hagyományosnak és elvártnak mondható – támadó foci minden baj okozója is.
Amikor változtatni akarsz a taktikán, vagy megvárod a nyári alapozást és addig nem variálsz, vagy azonnal belefogsz az újításba és megmutatod a játékosaidnak, mi az új elvárás. Látható, hogy én mit választottam. Úgy döntöttem, Manchester Unitedet akarok látni a pályán. A Manchester Unitedben pedig csak a legerősebbeknek van helye
– mondta februárban, a sérüléshullám kibontakozásakor a norvég.
Szintén alátámasztja a szakember döntésének felelősségét a krízisben, hogy az Everton elleni 4-0-s csúfos kudarc utáni kirohanásában is arról beszélt, hogy egyesek erőnléte nem üti meg a Premier League szintjét. Ennek issza most a levét a csapat, hiszen a kényszerű rotálásnak nem lett jó vége.
Egy dolog állandó, a változás
Mivel a játékosok sorban dőltek ki, Solskjaernak újra és újra változtatnia kellett. Nem csak futballistáin, a taktikáján is. Márciusi továbbjutása óta legalább három helyen kellett megváltoztatnia kezdőcsapatát a Manchester Unitednek,
Persze a sérülésből visszatérő játékosok sem tudták ugyanazt a teljesítményt nyújtani, mint korábban, valamint az sem mindegy, hogy a lendület viszi előre az embert egy mérkőzésen, vagy a vereségek miatt görcsöl.
Solskjaer egyik nagy húzása az volt érkezésekor, hogy több figyelmet szentelt a szélekre. Az addig sűrűn használt 4-2-3-1 és 4-3-3 helyett a legtöbb fontos mérkőzésen a stabilabb 4-4-2 mellett tette le a voksát. Ezzel egyrészt stabilizálta a védekezését a kevésbé feltolt szélsőkkel, másrészt jobban eloszlottak az ellenfél támadásai is a pályán. Nem utolsó sorban pedig az MU leggyengébbnek tartott csapatrésze, a szélső hátvédek zónája több segítséget kapott.
Ez működött is, amíg megfelelő képességű játékosok álltak rendelkezésére és válasz arra is, miért állt át 3-5-2-re menet közben a Manchester United a krízis során: a két szárnyvédővel szintén le tudták fedni a széleket némi segítséggel. Hogy miért volt erre szükség, annak ékes bizonyítéka az Everton elleni zakó, ahol 4-3-3-ban álltak ki a Vörös Ördögök, szét is cincálták a liverpooliak.
Az állandó variálásoknak pedig vereségszéria lett a következménye. Miközben az európai top csapatok rendszerint begyakorolnak különböző támadásvariációkat, labdakihozatalokat, vagy éppen pont a védekező mozgást, a Vörös Ördögök játéka, felállása és összetétele mérkőzésről mérkőzésre gyökeresen változik. Nem egy-két poszton, 4-6 helyen. Ezt pedig nem bírja el a csapat.
Valamit viszont sürgősen ki kell találnia Solskjaernak, ugyanis a Chelsea elleni vasárnapi bajnokin elúszhat minden remény arra, hogy jövőre a Bajnokok Ligájában szerepeljen a Manchester United.
Nyitókép: Quality Sport Images/Getty Images
