Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A BATE Boriszov nem aprózza el, a jelek szerint semmilyen megtorpanás nem történt náluk, amiért az utolsó pillanatokban kicsúszott a kezükből a győzelem a Videoton elleni Bajnokok Ligája-selejtező múlt heti első meccsén. A másodosztályú Szpartak Sklov ellen hetet rúgtak kupameccsen, így jó főpróbát tartottak a visszavágó előtt.
Persze, remélhetőleg a Vidi jóval nagyobb játékerőt képvisel a belorusz másodosztálynál, mindenesetre a fehérvári klub nemzetközi történelme óvatosságra int – elsősorban azért, mert idegenben kell lejátszani a visszavágót.
A Videoton nem tartozik az Európában nagyon sokszor megfordult magyar csapatok közé – az 1984–1985-ös UEFA Kupa-menetelést minden magyar szurkoló fejből tudja, de azt talán kevesebben, hogy az csak a negyedik nekifutása volt nemzetközi porondon a piros-kék klubnak. Azóta pedig még négyszer próbáltak szerencsét – majdnem harminc év alatt – a második számú sorozatban, ám ez egy kivételtől eltekintve a selejtezőt jelentette, míg a Bajnokok Ligája kvalifikációjában most indultak másodszor.
Ha nem is nagyon hosszú a sikerlista, összességében nem annyira negatív a mérleg. A Vidi 1974-ben indult először az UEFA Kupában (mindössze négy évvel az NB I-be jutásuk után) és mindjárt a máig legrangosabb ellenfelek egyike, az olasz Napoli jutott nekik: hazai döntetlennel, idegenbeli vereséggel, szoros csatában búcsúztak.
Azóta, ha sokszor nem is, de felettébb sokfelé megfordulhattak Európában: mostanáig húsz ország csapatával találkoztak – Fehéroroszország lesz a 21. helyszín, ahol meccset játszanak. A legtöbbször, háromszor Ausztriában jártak, sorrendben a Wacker Innsbruck, a Rapid Wien és a Sturm Graz ellen – csak az első párharcból jutottak tovább. Érdekes, hogy Ausztria az egyetlen ország, amelyben két kupasorozat (UEFA Kupa, Bajnokok Ligája) keretében is játszott a Videoton.
Akad a helyszínek között ma már nem létező ország is, hiszen csehszlovák, jugoszláv és NDK-beli ellenfelek is voltak – a mai értelemben vett topligák csapata közül angol, olasz, francia és spanyol ellenfél is jutott a Vidinek, csak (nyugat) német nem.
Az összesített mérleg kiegyenlített, 55 mérkőzésen 20 győzelem, 13 döntetlen és 23 vereség – igaz, ebben a legújabb kor ilyen-olyan selejtezői is benne vannak. Nyilván a Real Madrid, a Manchester United vagy a Napoli elleni találkozók a klubtörténet legfényesebb lapjaira kívánkoznak – ellenben a kazah Kajrat Almati, a montenegrói Mladost Podgorica vagy a walesi The New Saints csapatait nem sokat fogják emlegetni a jövőben Fehérváron.
Ami viszont érdekes és nem túl biztató a szerdai, boriszovi visszavágó előtt: az eddigi 27 idegenbeli találkozójából a Videoton 1974 óta mindössze négyet tudott megnyerni. Ebből kettő datálódik a legendás UEFA Kupa-csapat idejére: Párizsban és Madridban győztek Csongrádiék. De összességében akkoriban is a Sóstón volt igazán veszélyes a Videoton. Azóta csak a belga Gentet (a Sousa-csapat három évvel ezelőtti EL-menetelésekor a selejtezőben), illetve legutóbb a walesi bajnokot sikerült két vállra fektetni. És még egy figyelmeztető jel: a Vidi egyszer sem jutott tovább, ha nem nyerte meg a hazai mérkőzését. Reménykedjünk benne, hogy a 21. ország, ahol felhúzzák a piros-kék zászlót a stadionban, meghozza a szerencsés kivételt – alkalmasint egy döntetlen is elég lehet a továbbjutáshoz Oliveiráéknak.
