Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Több nagy kérdés foglalkoztatja manapság a futballvilágot, ezek közül az egyik a légiósok szerepe. Szükség van rájuk? Szabályozzák őket? Ez nem csak Magyarországon kérdés, hanem a többi bajnokságban is, köztük a négy topligában. Voltak olyan törekvések, amelyek a légiósok szerepét korlátozni akarták, sőt ha például az orosz élvonalat vesszük alapul, ott kitétel, hogy legalább öt honi játékosnak szerepelni kell egy csapat kezdő-tizenegyében.
A Rangadó.hu összeveti, hogy Anglia, Spanyolország, Németország és Olaszország mellett Magyarországon mekkora a légiósok szerepe. Számításba vesszük a jelenlegi szezon utolsó lejátszott fordulóját, illetve a 2013–2014-es és a 2009–2010-es szezon utolsó fordulóit, és kiderítjük, mely együttesekben szerepelnek a legmagasabb, illetve legalacsonyabb számmal hazai játékosok.
Sorozatunk negyedik része: Olaszország
Itáliában mostanában nem úgy mennek a dolgok, ahogy öt, tíz, vagy akár húsz évvel ezelőtt. Valami probléma biztosan van az olasz labdarúgással. 2006-ban a válogatott világbajnoki címet nyert úgy, hogy a csapatuk kilencven százaléka a hazai bajnokságban játszott. Ehhez képest, azóta volt négy világverseny, és három alkalommal leszerepeltek. A 2012-es Európa-bajnokág fénysugár volt az éjszakában, de a döntőben kiderült, hogy talán túlértékelt volt a csapat, hiszen osztálykülönbség volt a két válogatott között a spanyolok javára. Az európai kupasorozatokat is nagyon rosszul fogják fel, a Bajnokok Ligájában jobbára gyengén teljesítenek, az Európa Ligát pedig látványosan nem veszik komolyan. Ezek tudatában nem is csoda, hogy a Bundesliga megelőzte a Serie A-t, és a franciák sincsenek messze tőlük.
Az sem egészséges, ami az élvonalban zajlik, hiszen a Juventus egyeduralkodónak számít. Bár most feljött mellé az AS Roma is, de mögöttük jócskán lemarad a többi csapat. Nem állítható, hogy ez a légiósoknak köszönhető, de valamilyen szinten közrejátszanak ebben. A jelenlegi idényben tizenöt fordulót játszottak a csapatok. A 15. körben a Fiorentinában egyetlen olasz, Alberto Aquillani volt kezdő. Az Inter és a Napoli sem lehet büszke a két-két hazai játékosára. Érdekes, hogy a Lazio, a Hellas Verona, az Udinese és a Palermo is csak három itáliai játékossal a kezdett a hétvégén. Pozitív példa is akad azért, a Sassuolonál egy játékost, Taidert kivéve mindenki csizmaországban látta meg a napvilágot. Lehet, hogy a tavalyi újonc ennek köszönheti biztos középcsapattá válását idén? A Parma mind a tizenegy kezdőjátékosa olasz, de aggodalomra adhat okot a klubnál az utolsó hely.
A 2013–2014-es idény utolsó, 38. fordulójában az Inter örülhetett, hogy odaért az Európa Ligába, de ezt két olasz labdarúgóval a kezdőjében tette. Érdekes, hogy hét (!) argentin játékos volt akkor a milánóiak első tizenegy embere között. A legpozitívabb az akkor még a bennmaradásért küzdő Sassuolo csapata, amelynek kezdőjében minden játékos olasz volt. A keret jelentős részét a nyáron is megtartották, és a fenti példa érzékelteti, hogy jó irányba haladnak.
Öt évvel ezelőtt, a 2009–2010-es bajnoki szezonban az utolsó mérkőzésig kiélezett volt a küzdelem a Serie A-ban. Végül az Inter lett a bajnok, de három itáliaival a kezdő tizenegyben sikerült ezt az eredményt elérnie. A milánói kék-feketék tehát teljesen a légiósokra és az igazolásokra építenek. Az utolsó fordulóban a Sampdoria volt a kellemes meglepetés, hiszen a genovaiak kilenc olasszal léptek pályára.
