NB II

„Ami történt, az a város felelőssége”

Fennállása során másodszor kényszerült az NB III-ba a komoly hagyományokkal rendelkező klub, de vajon miért?

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Tatabánya négy olimpiai bajnokot adott a magyar labdarúgásnak, a csapat 1957 és 1991 között az élvonal meghatározó tagjának számított, a nemzetközi porondra is többször kilépett, a Közép-európai Kupát például kétszer is megnyerte. A kilencvenes évek elején jött a rendszerváltás, a privatizáció, és az ipar, a bányászat hanyatlása a futballt is válságba sodorta a városban. Olyasmire azonban csak egyszer volt példa, amire idén: 1994 után újra az NB III-ba kényszerült a csapat, hiszen sereghajtóként kiesett a másodosztályból.

Az elmúlt húsz év jelentős részét a másodvonalban töltötte a Tatabánya, csak 1999-2001, illetve 2005-2007 között sikerült visszaidézni valamicskét a régi idők sikereiből. A Rangadó.hu a közelmúltban megszólaltatta az előző vezetőedzőt, Bozsik Pétert, aki az elmúlt bajnokságban irányította a csapatot. Most állandó szakértőnk, Herédi Attila a Tatabánya korábbi edzője segítségével próbálunk rávilágítani a súlyos kudarc előzményeire, okaira.

Amikor a klubhoz került, 2010 nyarán, az volt a tulajdonos Sport&Media Kft. célja, hogy három éven belül jusson vissza a csapat az élvonalba. Ehhez képest már ősszel kezdődtek a nehézségek, a cég csődbe ment, kiszállt a fociból, ezért a téli felkészülést már pénz nélkül csinálták végig a játékosok és az edzők.

– Akkor kezdődött a tatabányai labdarúgás legutóbbi hanyatlása. A sportért felelős alpolgármester, Kancz Csaba azzal a lendülettel elküldött, mondván, a távozó tulajdonos vitt engem oda. Ezt elég érdekes, politikus megközelítésnek tartottam – magyarázta Herédi Attila.

Már Herédi edzői időszakában is érezni lehetett, hogy a Videotonnak komoly tervei vannak a régióban. A koncepciójuk szerint NB I-es csapatot akartak csinálni a Tatabányából, nem véletlen, hogy a felcsúti Mészáros Lőrinc és Jakab János a klubhoz került, valamint szakmai vonalon Vincze István és Kiprich József visszakerült. A tervezett felépítés szerint az NB I-es Videoton mellett a Tatabánya amolyan fiókcsapatként szintén az élvonalban szerepelt volna, a Puskás Akadémia a másod-, a Bicske pedig a harmadosztályban, tehát körülbástyázták volna a környéket. Igen ám, de végül meg tudták oldani, hogy a felcsúti Puskás Akadémia FC első osztályú legyen, így a Tatabányára már nem volt szükség, ezért amilyen nagy csinnadrattával érkeztek, olyan gyorsan kiszálltak.

– Itt kapták a második pofont a tatabányaiak, akiknek a legnagyobb szerencsétlenségük maga Kancz Csaba, hiszen életében nem állított meg lábbal egy labdát, mégis veszi a bátorságot, hogy beleszóljon és szakmailag értékeljen – folytatta Herédi Attila. – Felháborítónak, a futballban dolgozók semmibevételének tartom, hogy egy politikai beosztásban lévő ember véleményt és ítéletet mond. Ennek egyenes következménye, hogy kiestek, hiszen ő volt az, aki ezt a keretet összehozta, mondván, az átszervezés miatt számos játékos felszabadul majd. A futball megcsúfolása, hogy olyasvalaki beleszól szakmailag a dolgokba, és játékoskeretet állít össze, aki a sportágban analfabéta. Neki kéne elvinnie a balhét, de a másra mutogatáson kívül biztosan nem fogja feltenni a kezét, hogy azt mondja: hibáztam. Nem őt rúgták ki, hanem Bozsik Pétert, és nem őt alázták meg, hanem a játékosokat. Ami történt, az a város felelőssége!

Nem megfelelő játékstílus

A Rangadó.hu szakértője, a tatabányai futball egyik legendás alakja, Csapó Károly szinte minden hazai meccsen ott volt az elmúlt évadban is. Érdeklődésünkre az előző tulajdonos távozását és a nem megfelelő játékstílust is a hanyatlás okai közé sorolta.

– Nem túl rózsás a helyzet, nagyon összetett a probléma, ráadásul én már különösebben nem folyok bele a háttérbe – kezdte Csapó Károly. – Az egyik ok nyilvánvalóan az, hogy elment a főszponzor, akinek volt pénze, és a játékosok úgy gondolták, hogy a jövőben nem lesz, ezáltal úgy romlott a teljesítményük, hogy elképesztő. Bár van köztük értelmes, jó futballista is. A hazai mérkőzések után mindig elemeztük, hogy az a játékstílus, amelyik ki lett találva enne a csapatnak, az végzetes, nem megfelelő volt. Hiába tartották a labdát, az ellenfél a középpályán leütközte, és indításokkal számtalan esetben megverte őket. Feltűnően sokszor vétettek helyezkedési, védekezési hibákat. A végén már minden mindegy hangulat uralkodott, egymásban keresték a hibát, egymásra mutogattak. Próbálkoztak, de semmi olyan nem jött ki, amiből győzelem születhetett volna.

Csapó Károly úgy fogalmazott: Bozsik Péter nagyon jó ember, de nem ezen, hanem magasabb szinten kellene edzőként tevékenykednie, ahol elég egyszer elmondania mindent, mert a játékosok megfelelő képességűek ahhoz, hogy az általa kitaláltakat végrehajtsák. Tatabányán megpróbálta meghonosítani a gyors passzokra épül egyérintős játékot, a Barcelona-stílust, de a játékoskeret képtelen volt elsajátítani mindezt.

– A csapatjátékban eredményes, célratörő stílust kellett volna kialakítani. A távozó játékosokat nem tudták pótolni, pedig azzal az állománnyal biztosan bennmaradt volna az együttes, sőt a mezőny első felében végzett volna. Nem lehet csapatot építeni úgy, hogy fél évet adnak egy-egy játékosnak. Bár profi labdarúgókról van szó, akiknek fél év alatt is bizonyítaniuk kell, hogy odavalók… Kérdés: kinek a felelőssége, hogy ezek a játékosok érkeztek – mondta végül Csapó Károly, de felvetése vélhetően költői kérdés marad.

Ahogy közelmúltbeli cikkünk esetében, úgy természetesen most is felajánlottuk a reakció lehetőségét Kancz Csabának, Tatabánya alpolgármesterének; várjuk válaszát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.