NB II

Nem gondolnak a feljutásra

A 36 éves csapatkapitány, Balog Zoltán kirobbanó erőben van, és egyelőre nem tervei a visszavonulását.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az NB II 24. fordulójában a Gyirmót hazai pályán 4-0-ra kiütötte a Vasast. A i-re a pontot a Ferencváros egykori védője, Balog Zoltán tette fel, aki 36 évesen még mindig húzóember a másodosztályú csapatban. A győriek március elején, az első tavaszi meccsükön kaptak ki utoljára, majd két döntetlen és zsinórban öt győzelem következett. A csapat jelenleg hat pontra van a feljutást érő második helytől.

A Rangadó.hu megkeresésére a Gyirmót csapatkapitánya Balog Zoltán elmondta, hogy amíg fizikailag a legjobbak között van, addig esze ágában sincs abbahagyni a futballt.

– Simán győztek a Vasas ellen. Milyen volt a meccs?
– Nagy lendületben vagyunk, de tudtuk jól, hogy koncentrálnunk kell a Vasas ellen, mert nehézzé tehettük volna a találkozót, ha nem így teszünk. Végig akartuk a győzelmet. Mostanra nagyon összeérett ez a társaság. Látszik, hogy sok van bennünk – mondta Balog Zoltán.

– Hogyan emlékszik vissza a góljára?
– Jókor voltam jó helyen. Nekem nem az a feladatom, hogy érkezzek. Többnyire hátul szoktam biztosítani. A Fradiban is csak akkor szereztem gólt, amikor előre küldtek a pontrúgásokhoz. Most Sisa Tibor előreküldött. Egy szöglet után a rövid oldalon megcsúsztatta valaki a labdát, ez meglepte a Vasas kapusát, Hermány Bencét. A róla kipattanó labdát sikerült felrúgnom a bal felső sarokba.

– A Ferencvárosban híres volt a nagy bedobásairól. Ez még mindig megvan?
– Még mindig képes vagyok rá, de minden edzőnél mások a szokások. A futball egyik alapszabálya, hogy a belsővédő nem megy ki oldalra taccsot dobni. A tanár úr is azt kéri, hogy a szélső védők, vagy a középpályások végezzék el a bedobást. Amikor a jobb oldalon játszottam, akkor alkalmaztam ezt a fegyvert.

– A Gyirmót sorozatban öt meccset nyert. Mi a siker titka?
– Elkaptuk a fonalat, és mostanra kezd összeérni a csapat. Volt egy kemény alapozásunk, amely során mindenki odatette magát. Akkor is voltak már bíztató jelek az edzőmérkőzéseken. Utána az első két tavaszi mérkőzés nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, mert Siófokon kikaptunk kettő-nullára, majd egy-egyes döntetlent játszottunk a Kisvárda ellen. Ezután elindult valami. Szigetszentmiklóson sikerült döntetlent játszanunk, pedig ott a műfüvön minden csapatnak nehéz dolga van. Az a döntetlen nagy fegyvertény volt, akkor elindult valami. Az öltözőben is remek a hangulat. Nagyon jó arányban oszlanak el az idősebb és a fiatalabb játékosok, és mostanra mindenki megértette, hogy a tanár úr mit kér tőlünk.

– Mi a Gyirmót legnagyobb erőssége?
– A közösség mindenképpen. Ha a mérkőzésen hibázik valaki, egyből ott terem valaki, aki segít. És fontos, hogy taktikailag is nagyon jól felkészített csapatként futballozunk.

– Már csak hat pontra vannak a feljutó helytől. Eljátszottak már az NB I gondolatával?
– Annyira nem. Nálunk kétéves terv van meghatározva. Egyelőre mindenki annak örül, hogy sikerült elkapnunk a fonalat. Jelenleg hétről-hétre készülünk, és csak azzal foglalkozunk, hogy minél több pontot szerezzünk.

– Most harminchat éves. Meddig szeretne még futballozni?
– Amíg az egészségi állapotom engedi, és nem lógok ki a sorból, addig mindenféleképpen. Szerencsére jó erőben érzem magam. Januárban is volt egy állapotfelmérés, amelyen az ötödik helyen végeztem. Amíg ez így van, addig nem gondolkodom azon, hogy szögre kéne akasztanom a cipőmet.

Olvasói sztorik