Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A sportnapilap internetes oldalán hétfőn megjelent, hogy az NB III-ban is a Soós Imre, Menczeles Iván páros irányítja a BKV Előre együttesét, amelynek célja az azonnali visszajutás lesz. Szintén megírták, hogy a 12 találattal házi gólkirályi címet szerző Eszlátyi István egészen biztosan nem marad a klubnál, míg a tavasszal egy gólig jutó csatár, Szabó Viktor kölcsönadása lejártával visszatér Mezőkövesdre.
Soós Imre korábban olyan – magasabban jegyzett – csapatokat irányított, mint a Cegléd, a Gyirmót vagy a Sopron, ezért első olvasatra furcsának tűnik, hogy most a harmadosztályban folytatja. Megkerestük hát az edzőt, aki Cipruson nyaralt, ennek ellenére készségesen nyilatkozott a Rangadó.hu érdeklődésére.
– Egy hete regeneráló pihenésen vagyunk. Én is meglepve olvastam a cikket, de már semmin nem lehet meglepődni! Természetesen ott kell dolgozni, ahova hívják az embert, és persze bíznak is az benne – vélekedett Soós Imre. – Két héttel a bajnokság vége előtt beszéltünk Mátyás Tibor elnök úrral a folytatásról. Jólesett a ragaszkodása, abban maradtunk, amennyiben magasabb, elsősorban első osztályú megkeresés érkezik, akkor nem gördít akadályt a tárgyalások elé. Tapogatózó beszélgetések voltak és vannak is folyamatban, de konkrétum egyelőre nincs. Szeretnék az első osztályban dolgozni, azért végeztem el a pro licences képzést és a Testnevelési Egyetemet, illetve közel kétszáz mérkőzésen ültem a kispadon másodosztályú csapatnál. Szerintem az NB II-ben most nehéz elhelyezkedni, hiszen akik kivívták az átszervezésből adódó bennmaradást, megérdemlik, hogy tovább irányítsák a csapatukat, csakúgy, mint azok a kollégák, akiknek sikerült feljutniuk!
A tréner elmondta azt is, hogy nyilván lesznek változások a BKV Előre keretében, de abban a szerencsés helyzetben van a klub, hogy minden játékosnak még egy évig érvényes szerződése van, így a csapat gerince biztosan együtt marad.
– Úgy gondolom, a fiúk a tavasszal bizonyították, hogy többre hivatottak, de sajnos az ősszel olyan kevés pontot gyűjtött az együttes, hogy a tavaszi első Puskás Akadémia által megszerzett 31 pont is kevés lett volna az osztályozós hely eléréséhez – magyarázta Soós Imre. – Dicséretes a megszerzett 22 pont, hiszen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a másodosztály legkisebb költségvetésű csapatával egy élet-halál harcban olyan volt hétről-hétre csatába menni, mint nyílpuskával tankok ellen harcolni. Arról nem is beszélve, hogy a motivációt is hétről-hétre fent kellett tartani, még akkor is, ha valamennyi játékos tudta, hogy csodák vannak, de sajnos nem most. Ennek ellenére sikerült szép eredményeket elérni, nagy dolgokat véghezvinni, hiszen például mi voltunk az első csapat, amelyik le tudta győzni a bajnokcsapatot, és ez rajtunk kívül csak a Tatabányának sikerült.
