Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Nem volt könnyű dolga a Haladás II fiatal kapusának, Jurak Dánielnek. A 18 éves hálóőr élete első felnőtt tétmérkőzésén lépett pályára az elmúlt hétvégén. Az ellenfél a jó erőkből álló FC Ajka csapata volt, amely már önmagában is nagy kihívást jelenthet egy debütáló kapusnak. Ha még azt is hozzávesszük, hogy Jurak az NB II-es mérkőzés hatvanadik percében, a Mursits Roland kiállítása után megítélt büntetőnél szállt be a meccsbe, nos, akkor igazán helytálló az a kijelentés, hogy nem volt könnyű dolga az újonc játékosnak. Azonban Jurak kiválóan látta el a feladatát, kifogta Mihalecz Péter büntetőjét, és bár nem sokkal később egy akcióból a rutinos csatár túljárt a fiatal portás eszén, a kivédett tizenegyessel igazán emlékezetesre sikerült ez a bemutatkozás.
Jurak Dániel a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, izgulni sem volt ideje a büntető előtt, olyan hirtelen jött az egész szituáció. Hozzátette, nagyon örül a bemutatkozásnak, és bízik benne, hogy rövidesen az ő nevével kezdődik majd az NB I-es csapat összeállítása.
– Éppen melegítettem, amikor láttam, hogy Mursits Rolandot kiállította a játékvezető – emlékezett vissza a felnőtt mezőnyben való debütálásának pillanataira Jurak Dániel. – Rohantam a kispadhoz, tudtam, hogy be kell majd állnom, és így is lett. Mikor odaértem a többiekhez, mindenki nyugtatgatott, tanácsokkal látott el.
– Izgult? A védéséből arra következtetünk, hogy egyáltalán nem…
– Gyakorlatilag nem volt rá időm. Odarohantam a padhoz, magamhoz vettem a felszerelésemet, és már indultam is a kapuba. Az oldalvonal mellett még Tóth László vezetőedzőnktől kaptam néhány tanácsot. Kérte, hogy lehetőleg ne vetődjek el előre, várjam ki a rúgás pillanatát, próbáljam meg lelesni az ellenfél lábáról, hogy hova lövi a labdát. Megfogadtam a tanácsát, és sikerült kifognom a büntetőt.
– Ezután még harminc percet tölthetett a pályán, élete első felnőtt mérkőzésén. Milyen érzés volt?
– Nagyon jó volt, örültem, hogy bemutatkozhattam a felnőtt mezőnyben. A mérkőzésen érződött, hogy sokkal nagyobb az iram a felnőttek között, mint az utánpótlás-mérkőzéseken. Nagyobb az iram, fizikailag jóval nagyobb terhelést kapnak egy-egy meccsen a játékosok. Ezt éreztem ebben a valamivel több mint fél órában én is.
– Megvan tehát az első felnőtt mérkőzés. Jól tudom, hogy fiatal kora óta Szombathelyen dolgozott ezért a pillanatért, a Haladásnál járta végig a szamárlétrát?
– Igen, gyerekkorom óta Szombathelyen védek, Haladás-nevelésű labdarúgó vagyok. A Lurkó UFC-ben kezdtem focizni, aztán végigjártam a korosztályos csapatokat, így jutottam el az NB II-es keretig. Azt szándékosan nem mondom, hogy itt jártam végig a szamárlétrát, sokat kell még tanulnom ahhoz, hogy ilyen kijelentést tehessek.
– Mennyire motiválja önt a munkában az a tény, hogy egy olyan csapatnál edződik, ahol három, szintén fiatal, tehetséges kapus áll még ön előtt a sorban?
– Ez a versenyhelyzet nagyon is motivál! Több barátommal is beszéltem, akik más akadémiákon edződnek, és közülük sokan irigykedtek ránk, szombathelyi labdarúgókra, mivel itt bátran nyúlnak a fiatalokhoz, be mernek dobni minket a mélyvízbe, bíznak bennünk, utánpótláskorú játékosokban. Szerencsés helyzetben vagyunk, élnünk kell ezzel a lehetőséggel. Én is ezért dolgozom, szeretnék minél hamarabb az első osztályban is bemutatkozni, célom, hogy stabil kezdőjátékos legyek az élvonalban.
– Hétvégén Szigetszentmiklósra látogat a Haladás II. Megduplázza felnőtt mérkőzéseinek számát?
– Még nem hirdetett csapatot a vezetőedző, így erre a kérdésre egyelőre nem tudok válaszolni. Balogh Gyula technikai vezetőnk is felhívta rá a figyelmemet, hogy egész héten úgy készüljek, mintha én kezdenék majd a kapuban. Hétvégére eldől, hogy ismét pályára lépek-e a csapatban.
