Az MLSZ elnöksége keddi ülésén foglalkozott a magyar válogatott következő két Európa-bajnoki selejtezőivel. A csoport éllovasával és második helyezettjével találkozik a következő napokban csapatunk: pénteken Romániát fogadja, hétfőn pedig Észak-Írország otthonában lép pályára. A két összecsapást követően – kiemelkedő teljesítmény esetén – jelentősen növekedhet a magyar válogatott esélye az Európa-bajnoki kvalifikációra.
A csapat előtt megfogalmazott cél változatlanul a versenyben maradás a 2016-os franciaországi Európa-bajnoki részvételéért.
A magyar társadalom részéről hatalmas összefogás, támogatás és bizalom tapasztalható a válogatott irányába. Ennek része, hogy mintegy százezer ember kívánt jegyet vásárolni a Románia elleni találkozóra a hónap elején. A szövetség által indított Veletek az ország! kampány éppen ezt a közhangulatot, egy ország, nemzet támogatását kívánta megörökíteni azzal a céllal, hogy a találkozóra jegyet nem szerző szurkolók biztatása is eljusson a magyar válogatott tagjaihoz.
Ezzel együtt nem lesz egyszerű feladata a csapatot egy hónapja átvevő Bernd Storck megbízott szövetségi kapitánynak, hiszen a korábbi kulcsjátékosok közül több futballista szerepeltetése kérdéses (Gera Zoltán eltiltását tölti az első meccsen, Juhász Roland sérüléssel bajlódik, Szalai Ádám és Stieber Zoltán játékát mellőzi klubcsapata), és ebben a helyzetben kell folytatni a Dárdai Pál által megkezdett sikeres szereplést. A testület tagjai arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar válogatottat a sorozatban korábban sújtó UEFA fegyelmi büntetések miatt szurkolói rendbontás esetén az MLSZ zárt kapus büntetést kaphat a következő, Feröer-szigetek elleni tétmeccsre.
A játékvezetésről
A magyar labdarúgó-játékvezetés jelenéről, illetve elmúlt öt évéről számolt be részletesen Puhl Sándor, a Játékvezető Bizottság alelnöke. Ami talán a legfontosabb, a bíráskodás nemzetközi megítélése ezen időszakban is kedvező volt, a magyar éljátékvezetők rendszeresen kaptak meghívót a legrangosabb nemzetközi tornákra. Az OTP Bank Ligában két éve bevezetett profi státusz óta érezhetően kevesebb az országos szintű felháborodást kiváltó tévedés. A növekvő, több részletre kiterjedő ellenőrzési rendszer mellett is javult az élvonalban dolgozó játékvezetők átlagosztályzata, az alapvonali asszisztenseknek köszönhetően pedig a tizenhatosokon belüli, kapu előtti események jobban megítélhetőek, az ottani szabálytalanságok hatékonyabban előzhetőek meg.
Ezzel együtt elgondolkodtató, hogy a játékvezetői tanfolyamok jelentkezőinek száma enyhén, de fokozatosan csökken, amely a magyar játékvezetők presztízsvesztesége mellett a labdarúgó-társadalom egyéb szereplőinek felelősségét is felveti.
Az elnökség továbbra is azon az állásponton van, hogy a javuló infrastrukturális és szakmai feltételrendszert kihasználva csak akkor javulhat a labdarúgás általános színvonala, ha a futballban dolgozók között jelentősen nő a személyes felelősségérzet és felelősségvállalás, illetve erősödik az együttműködés szándéka. A labdarúgáshoz elengedhetetlenül fontos, legjobb tudásuk szerint működő játékvezetők pedig nem válnak rendszeresen a nyilatkozatok célpontjaivá, a problémák bűnbakjává. A professzionális bajnokságok résztvevőinek felelőssége különösen nagy, hiszen az ő viselkedésük, az általuk mutatott példa hatással van az amatőr hátország hozzáállására is.
Megújulnak a stadionok
Az elnökség áttekintette a labdarúgó stadionokkal kapcsolatos előrehaladási jelentést. A Magyar Labdarúgó Szövetség és Magyarország Kormánya 2013-ban határozott 26 stadion fejlesztéséről a Nemzeti Stadionfejlesztési Program (NSP) keretén belül. A kétéves költségvetési időszakban 26 milliárd forintból megvalósuló projektben az első- és zömében másodosztályú csapatok stadionjainak korszerűsítése megfelelően halad. Több létesítményelem már elkészült (világítás, klubház, lelátó), és a következő időszakban az ország több pontján lesznek tanúi a szurkolók örömteli nyitóünnepségeknek. A beruházások közül kiemelkedik az a négy új, UEFA Elite kategóriájú stadion, amelyeknek kivitelezési előkészítése jelenleg is zajlik Kispesten (Bozsik Stadion), Diósgyőrben, Szombathelyen és Székesfehérvárott. Az így épülő stadionokra is a korábban megfogalmazott elvek igazak, azaz kényelmesek, korszerűek lesznek, ugyanakkor nem luxus körülményeket hivatottak biztosítani. A tervezések során a létesítmények funkcionalitása mellett az egyszerűség és a takarosság is fontos szempontok voltak.
Egyéb támogatásokból, illetve TAO-forrásból jelenleg is zajlik a gyirmóti, a mezőkövesdi és a budapesti Hidegkuti-stadion fejlesztése, amelyeknek átadása szintén nem sokat várat már magára. Szintén határozatot hozott az elnökség arról, hogy a szövetség október 13-ra hívja össze rendkívüli küldöttközgyűlését, amelyet az alapszabály módosítása indokol – írja az MLSZ honlapja.
