NB I

Szerepet cserélt az Újpest és a Videoton

Glázer Róbertet meglepte a listavezető vasárnapi teljesítménye, de egy-egy alkalommal ez is belefér.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!

Az éllovas Videoton egygólos győzelmet aratott Újpesten az élvonal 22. fordulójának vasárnap esti zárómérkőzésén, így megőrizte tízpontos előnyét a második MTK-val szemben. Az Újpest játszott veszélyesebben az első félidőben, a hazai kapusnak szinte egyáltalán nem akadt dolga, míg kollégájának a túloldalon többször is hárítania kellett, mégis a fehérváriak szereztek vezetést a szünetig.

A folytatásban is az Újpest futballozott gólra törőbben, de erőfeszítései nem vezettek eredményre, így a vendégek tulajdonképpen egyetlen helyzetüket kihasználva vitték el a három pontot. A fehérváriak 11 bajnoki találkozó óta veretlenek, míg az újpestiek sorozatban hatodik meccsükön maradtak nyeretlenek az élvonalban. Érdekesség, hogy a két csapat a Magyar Kupa-elődöntőjében is megmérkőzik egymással, az első felvonást szerdán rendezik.

A vasárnapi találkozót a helyszínen tekintette meg a Rangadó.hu állandó szakértője, Glázer Róbert, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, aki az elemzésében hangsúlyozta, hogy a Videotontól várt olyan játékot, amit a meccs nagyobb részében az Újpesttől látott.

Elég sok Újpest-meccset láttam, és ebben az idényben talán most láttam a legjobban játszani a csapatot. Én is azt vártam, hogy a Videoton sokpasszos játékkal, nyugodt támadásépítésekkel fog futballozni, de ezt szinte egyáltalán nem valósította meg – kezdte Glázer Róbert. – Többen is megpendítették a lefújás után azt, hogy ha a fehérváriak ilyen játékot is tudnak produkálni, akkor a nemzetközi kupaszereplés során rendkívül nagy gondjaik lehetnek. Én erre azt mondtam, hogy egy jól játszó csapat számára, amely rajt-cél győzelemmel nyeri meg ezt a bajnokságot, egyértelműen becsúszhat egy-egy ilyen meccs, de azt hozzáteszem, hogy a Videoton őszi játéka sokkal jobban tetszett, mint a tavaszi produktumuk.

Az edzőmeccsek sem voltak meggyőzőek

A Ferencváros–Győr mérkőzés kapcsán már beszéltem a felkészülési mérkőzések fontosságáról. A Fradinál ezek remekül sikerültek, a Győrnél kevésbé, de én azt mondom, hogy az eredményeket nézve a Videotonnál is kevésbé. Hosszú ideig edzősködtem, dolgoztam az első osztályban is, ezért tudom, hogy a téli felkészülés rendkívül hosszúra nyúlik, tehát sok idő van a fizikai edzésekre, illetve a taktika és a technika csiszolására, és nem mindegy, hogyan jönnek ki a mérkőzésekből, amelyek komoly önbizalmat is adhatnak.

A Videoton eredményei nem olyanok voltak Spanyolországban, amit várni lehetett egy ilyen csapattól, hiszen az egyik legprofibban menedzselt klubról van szó, amely egyáltalán nem rendelkezik rossz játékosállománnyal. Azt gondoltam, nagyon nagy útkeresés nem kell, komoly változásokra nincs szükség, mint ahogy nem is nagyon történt a csapaton belül. Lehet, hogy egy kicsit megfogta a csapatot az a kérdés, hogy elmegy-e Nikolics, vagy sem, de összességében a felkészülés alatt sem győzött meg a Videoton, ami persze nem azt jelenti, hogy érdemtelenül van az első helyen.

Monoton volt a listavezető

A hadrend vasárnap este mindkét csapatnál ugyanaz volt. A 4-2-3-1-es hadrenden belül voltak elmozgások, a Videoton középpályáján Oliveira – akinek a teljesítménye tetszett – némileg szabadabban játszott. A hazaiaknál Szuljics is szabadabban elmozgott, tehát nem tartotta be mereven a hadrendet. Az első 15-20 percben nagyon látványosan, jól futballozott az Újpest, a gólig nem is igen lőtt kapura a vendégcsapat. Passzívan játszottak, és ami számomra meglepő volt: technikailag is sokkal jobban kivitelezte a játékot, a passzokat, az indításokat az Újpest, és főleg Andrics révén a bal oldalon nagyon sok veszélyes támadást vezetett, ez még a második félidőre is igaz. Sokkal jobban játszott az Újpest, aránylag egész jó kis mérkőzés kerekedett belőle, de ez a házigazdáknak köszönhető.

A szinte végig sportszerű mérkőzés meglehetősen küzdelmes volt, ilyen szempontból is tetszett, majd a semmiből talált egy gólt a Videoton. Ha utána megnyugszanak, játszhattak volna úgy, ahogy tudnak, de nem ezt tették. A szünet előtt jött Kovács István sajnálatos sérülése, az is befolyásolhatta a további játékot. Monoton futballt kaptam a Videotontól, a második félidőben az volt az érzésem, hogy a Videoton ráült az eredményre, akkor is inkább az Újpest dominált. Kim Ojo beállása után 4-4-2-re váltottak, talán némileg veszélyesebbé váltak, de az átütőerőt rajtuk sem éreztem. Nem értem, hogy a nagyon jól futballozó Andricsot miért vitték le, kimondottan tetszett a játéka. Győrben is láttam hosszú ideig; most nem tíz percre villant meg, hanem huzamosabb ideig jól teljesített, és a Videoton jobb oldali védekezésében bizony okozott gondokat.

Felcserélődtek a szerepek

Érdekesség, hogy nem nagyon rajzolódott ki a fehérváriak felállási formája, hiába vezettek és hiába voltak cserék, ugyanúgy játszottak tovább, a pontrúgásaik sem voltak jók, és hiányzott belőlük az átütőerő. Erősen döntetlen-szagú mérkőzés volt, amit nagy szerencsével nyert meg a Videoton. A hazaiaknak nagy helyzeteik voltak, kíváncsi lettem volna, mi történik, ha megszerzik a vezetést, mennyire válik bátrabbá a Videoton? A vendégek talán azt érezték, hogy nincs benne az Újpestben a gól. A védekezésük stabil volt, amikor a lilák elkezdték felívelgetni a labdákat, Juhász Roland rendre visszafejelte azokat.

A második félidő elején volt egy nagyon érdekes szituáció: három az egy ellen kontrázhatott volna a Videoton, Nikolics és Oliveira nyitott is a két szélére, de Trebotics lassú mozgással, késleltetve reagált. Ha időben lepasszolja, százszázalékos helyzetbe kerülnek. Ehelyett nagyon lassan passzolta ki Oliveirának a labdát, és a hazaiak addigra visszazártak. Az Újpestben én sem éreztem a gólt, bár jobban játszott. Meglepő volt, hogy felcserélődtek a szerepek: a Videotontól vártam a stabilitást, a szebb, jobb játékot, a rövid passzokat, a széleken vezetett támadásokat, de most nem nagyon láthattunk ilyesmit tőlük. Engem az is meglepett, hogy a balhátvédjük már az első félidőben minden bedobásnál húzta az időt. A székesfehérváriak egyelőre nincsenek olyan passzban, hogy félvállról vehetnék a meccseket, és a kisujjukból kiráznák a győzelmeket, ez most egy szerencsés siker volt.

Videoton–Újpest, majd Fradi–Újpest következik

Eleinte a Ligakupában és a Magyar Kupában is cserélgette az embereket a Videoton edzője, ilyen szempontból is kíváncsi vagyok a szerdai elődöntőre, hiszen nyilván be akarnak jutni a fináléba. Tény és való, hogy az Újpest kerete behatároltabb, ott nem nagyon tudnak variálni, Fehérváron sokkal inkább. Az Újpest edzőjeként nagyon sok rangadót átéltem. A Fradi elleni mérkőzés minden csapatnál óriási pluszt jelent, én mindig azt szoktam mondani, hogy azon a héten nem kell buzdítani a játékosokat. Elkövettem egy nagy hibát az Újpest edzőjeként, amikor 2002-ben 2-0-ra kikaptunk telt ház előtt az Üllői úton. Bár mindig az volt az elvem, hogy ilyen rangadók előtt nem kell buzdítani a csapatot, mert a játékosok maguktól is felpörögnek, ekkor viszont túlpörgettem őket, még Tuliót, Kozelt, Sloncikot, Vagnert, Kunzót is. Még ezek a nagynevű, válogatott futballisták is túlpörögtek erre a meccsre. Kíváncsi leszek a mostani Fradi–Újpestre is, függetlenül attól, hogy a Ferencváros a jelenlegi állapotában esélyesebb – mondta végül Glázer Róbert.

Olvasói sztorik