NB I

Félelem és kíváncsiság Bangladesben

Az Ázsiába szerződő Demjén Gábornak Magyarországról is voltak megkeresései, de inkább a távoli országot választotta.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A múlt héten elsőként a Rangadó.hu számolt be róla, hogy Illés Gyula, Csorba Szabolcs és Demjén Gábor a bangladesi Abahani Limited együttesébe szerződött. A 28 éves Demjén már számos magyar klubban letette a névjegyét, szerepelt Sopronban, a DVSC-ben, a Videotonban, Nyíregyházán, valamint Pécsett is, utoljára pedig a másodosztályú Balmazújvárost erősítette.

A korábbi utánpótlás-válogatott középpályás a Rangadó.hu érdeklődésére mesélt az ázsiai kaland előtti várakozásairól.

– Egyéves szerződést írtunk alá, de fél év után mindkét fél felbonthatja azt. Látok lehetőséget a dologban, és abban reménykedem, hogy akár már fél év után megnyílnak más kapuk is. Komoly döntést hoztam meg, és természetesen sokat gondolkodtam, mert voltak megkereséseim itthonról is. Nem volt egyszerű, hiszen azt is bele kellett kalkulálnom, hogy legközelebb nyáron jöhetek haza, hiszen ez az ország nem itt van a szomszédban, nem lehet csakúgy hazajárkálni. Átgondoltam, osztottam-szoroztam, és végül így döntöttem. Szerencsére voltak itthonról is érdeklődök, de jobbnak láttam, hogy kiszerződjek, hátha fél év után olyan teljesítményt nyújtok, hogy más irányba is el tudok menni. Meg kell említenem a menedzserek, Tolnai Tamás és Márkus Gyula szerepét is ebben az egészben, mert ha ők nem lettek volna, akkor ez nem jöhetett volna létre – kezdte Demjén Gábor.

– Mit tud az ottani életről és futballról?

– Nem nagyon tudok semmit. Az interneten kutakodtam csak, de csak akkor fogok szembesülni a valósággal, amikor kimegyek és a saját szememmel látom a dolgokat. Még soha nem jártam ott, a körülményeket, a társakat, a futball színvonalát csak akkor fogom ismerni, amikor már ott leszek, ott edzek és játszok meccseket. Addig nem is szeretnék semmiféle rosszat vagy jót mondani az ottani fociról.

– A magyar társakkal egyeztettek már?

– Persze. Csorba Szabolcs fél évig a csapattársam volt. Illés Gyulával korábban személyesen még nem beszéltünk, de természetesen tudtam, hogy ki ő.

– Másik kontinens, teljesen más kultúra, nem fél az ismeretlentől?

– Természetesen van egy kis félelmem, de kíváncsi is vagyok, mert soha nem jártam még ilyen messze. Romániában már légióskodtam, de az nem volt ilyen messze. Félelem és kíváncsiság is van bennem amiatt, hogy vajon milyen lehet ott kint.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik