Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Elhalasztották a Paks–Nyíregyháza mérkőzést az élvonal idei utolsó fordulójából, ugyanis a pálya nem volt alkalmas a játékra. A találkozót februárban pótolják, ami valószínűleg mindkét csapatnak megfelel. Viszont a nyírségiek és a paksiak sem mehettek még pihenőre, hiszen kedden mindkét együttes szerepelt a Ligakupában, de csak a Szpari örülhetett, hiszen 1-0-s győzelmével továbbjutott a Békéscsaba ellen, míg a tolnaiakat az MTK búcsúztatta. Az újoncnak az NB I-ben sem kell szégyenkeznie, mert eggyel kevesebb mérkőzést játszva is a 11. helyről mehetett a téli szünetre. Mint ismeretes, Nyíregyházán edzőváltás volt, és úgy tűnik, Mátyus János kinevezése jót tett a csapatnak.
A Rangadó.hu érdeklődésére a csapat védője, Szokol Zsolt értékelte a Békéscsaba elleni Ligakupa-mérkőzést és a Spartacus őszi szezonját.
– Már az előző mérkőzésen is eldönthettük volna a továbbjutást, mivel kettő-nullra is vezettünk, de végül a Békéscsaba egyenlített. A visszavágón nehéz körülmények között játszottunk, mert az időjárás és a pálya talaja megnehezítette a dolgunkat, továbbá az ellenfél is jól kezdte a találkozót. Az első félidőben nem nagyon tudtunk helyzeteket kialakítani, ellenben a második játékrésszel, amikor többet is, de végül csak egyet sikerült értékesítenünk. Örülünk, hogy megszereztük a továbbjutást, mert mi a Ligakupára is úgy tekintünk, mint egy bajnokira, itt is mindig győzni szeretnénk és addig eljutni, ameddig csak lehet – mondta Szokol Zsolt.
– Szombat este elmaradt a Paks elleni bajnokijuk. Mennyire bánják?
– Természetesen bánjuk, mert szerettünk volna játszani. Már kora reggel elindultunk és hat órát utaztunk. Bejelentkeztünk a szállodába is és akkor közölték a hírt, hogy elmarad a találkozó. Ezt nem tudtuk, de azért sejtettük, amikor odaértünk, mert a pályán akár úszni is lehetett volna, szóval nem lepődtünk meg a hír hallatán. Rosszul jött ki, mert a felkészülést, az utazást és ezt az egész procedúrát újra végig kell csinálni. Azért az pozitívum mindkét csapat számára, hogy majd csak jövőre kell pótolni a mérkőzést. Persze, nem biztos, hogy akkor jobb lesz majd az időjárás, de bízzunk benne.
– Ha mégis lejátszották volna a bajnokit, abból jól jöttek volna ki?
– Bíztunk benne a meccs előtt, hogy sikerül majd jó eredményt elérni. Úgy voltunk vele, hogy egy pontért jöttünk, az lett volna a minimum.
– Összességében, hogyan értékeli a saját és a csapata teljesítményét az őszi szezont tekintve?
– Mindenképpen pozitívnak értékelem. A csapat számára az elsődleges cél az volt, hogy ne a kiesőzónában teleljen. Ezt sikerült megvalósítanunk, hiszen a tizenegyedik helyen mehettünk a téli szünetre. Ennél csak jobbat várok a szezon második felében, bár a tavaszi pontok úgymond még drágábbak lesznek, de mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy sikeresek legyünk. A saját teljesítményem vegyes volt, mert kezdőként szerepeltem az őszi szezon elején, aztán a cserepadra kerültem, majd ismét a kezdőben kaptam szerepet. Az idény második felében jól ment a játék, de megvan, hogy miben kell még fejlődnöm.
– Így utólag mennyire volt nehéz belerázódni újoncként az NB I-be?
– Nem éreztem, hogy probléma lett volna. Sok játékost elküldtek a tavalyiak közül, de így is többen, köztük én is játszottam már korábban az NB I-ben. Fontos, hogy próbáljunk kilépni az újonc-szerepkörből, hogy később úgy tekintsenek ránk, mint a találkozó esélyeseire.
– Az őszi idény során edzőváltásra is sor került. Csábi József helyett Mátyus János irányítja a csapatot…
– Mindenképpen pozitív hatással volt ránk Mátyus János érkezése, aki nagyon felkészült szakember és jól motiválja a csapatot. Sokkal támadóbb szellemben játszunk, mint korábban Csábi József irányítása alatt, aki elsősorban a védekezésre fektette a hangsúlyt. Úgy gondolom, a jelenlegi felállás jobban fekszik a csapatnak. Mátyus János habitusával nagyon feltüzelt minket.
– Melyik mérkőzésre emlékszik vissza a legszívesebben és melyikre a legkevésbé?
– Legkevésbé egyértelműen a legutóbbi, debreceni zakóra. Akkor öt-nullra kaptunk ki, de azon a mérkőzésen egyszerűen semmi sem sikerült. Volt ott minden, korai gól, nagy előny már a szünetben és kiállítás. A legszívesebben a Pécs elleni bajnokira emlékszem, hiszen azon túl, hogy megszereztem az első NB I-es találatomat, a csapat jól játszott és magabiztosan nyert egy úgymond hatpontos találkozón.
– Mi lesz a további program?
– Kedden, a Békéscsaba elleni Ligakupa-mérkőzés után volt egy közös záróvacsora. Az edzések majd január tizenkettedikén kezdődnek.
