NB I

Nem szabad megszédülni a dobogón

Kovács Zoltán klubigazgató tudja, mik a lila-fehérek hiányosságai, amelyeket minél előbb orvosolni szeretne.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Megbosszulta a kihagyott büntetőt az Újpest, amely az MTK legyőzésével fellépett az élvonal tabellájának harmadik helyére. A lila-fehérek tehát a klub hagyományaihoz méltó pozícióban állnak és támadófocit játszanak. A Magyar Kupa címvédőjeként idén is a legjobb nyolc közé jutott a csapat, amelynek szerepléséről Kovács Zoltán klubigazgató beszélt a DigiSport televízió kedd reggeli műsorában.

– Négy és fél éve nem volt a dobogón az Újpest…
– Nem szabad megszédülni. A céljainkat ugyanúgy szem előtt tartva, szerényen és még nagyobb alázattal kell dolgozni tovább – kezdte a korábbi válogatott támadó, Kovács Zoltán.

– Gondolt rá, amikor visszatért a Megyeri útra, hogy ilyen tendenciát kell mutatnia a csapatnak?
– Csak úgy érdemes, ha az ember célokat tűz ki maga elé. Jelenleg előkelő pozícióban vagyunk, de nem szabad, hogy ez bárkit is megtévesszen. A játékosoknak még keményebben kell dolgozniuk, de úgy látom, hogy rend van a fejekben. Az MTK-meccs után öt-tíz percig tartott az örömködés, és utána már a hétvégi, hazai mérkőzés került a fókuszba.

– Így lehet sikeresnek lenni formális befejező csatár nélkül?
– Szerintem már láttunk a világfutballban nálunk komolyabb helyen is olyan csapatokat, akik klasszikus csatár nélkül álltak fel. Úgy indultunk neki a szezonnak, hogy négy csatárunk van, aztán mindegyik elfogyott. Ezzel nem kell foglalkozni, vannak jó futballisták a keretben, és ez fontos. Nem lehetnénk harmadikok, ha nem lenne jó a szakmai stáb és nem lennének jó játékosaink, akik igenis képesek arra, hogy megoldják ezt a feladatot, hogy klasszikus center nélkül játsszunk. Aki odakerül abba a pozícióba, annak kutyakötelessége megtenni az alapfeladatokat. Vannak olyan szélsőink, támadóink, akiktől egyáltalán nem áll távol, hogy gólt szerezzenek.

– Miféle újdonságokat hozott a klubhoz az edzői filozófiában Nebojsa Vignjevics? Mitől igazán Újpest-kompatibilis tréner?
– Tiszteli a klubot, a hagyományainkat, a törekvéseinket, és ami nagyon fontos, hogy egy felkészült, tudatos szakember. Mi pedig megpróbálunk mindenben segíteni neki.

– Mitől indult be ezen az őszön a csapat? A Fradi legyőzése adhatott ekkora lökést?
– Már a Fradi-meccs előtt is mérkőzéseket tudtunk domináns futballal uralni, ami a kapott gólok számában meg is mutatkozott, hiszen a második legkevesebb gólt kaptuk a bajnokságban, és egyszer kaptunk ki. A hat döntetlenünkből négy meccsünket agyonnyertük, és ott volt az, ha van egy olyan játékos, akinek a füléről is bepattan a labda, akkor most még jobban állnánk. Nem vagyunk persze elégedetlenek a sorsunkkal, és nem is szeretnénk túl nagy felhajtást magunk körül. Tesszük a dolgunkat, tudjuk, hogy vannak olyan klubok, akik előrébb járnak nálunk akár két-három évvel is, a költségvetés vagy a játékoskeretet tekintve. Mi dolgozunk, tudjuk, hogy mik a hiányosságaink, ezeket szeretnénk orvosolni minél hamarabb.

– Az látszik, hogy Bardhi kiugró játékos. Milyen esély van arra, hogy őt hosszabb távon is meg lehessen tartani?
– Ha én döntök, akkor nagy. Kilencvenötös születésű fiatalemberről van szó, neki még mindenképp jót tenne legalább egy év az Újpestben, és ahogy tehetsége és a mentalitása is diktálja nyilvánvalóan lesz egy komolyabb lépés a karrierjében. Elengedhetetlen, hogy ilyen munkakörülmények és ilyen mentalitásban még egy évet dolgozzunk velünk.

– Az ön szemében kik a keretben még az ilyen kiemelkedően megvédendő értékek?
– Nem szívesen emelnék ki senkit, mert ennek a csapatnak az egység az ereje. Elkezdhetném sorolni, hogy milyen kapusaink vannak. Balajcza Szabolcs válogatott szinten véd, de ott van mögötte egy U21-es szerb válogatott, a harmadik számú hálóőr pedig U21-es magyar válogatott. Mondhatnám, hogy a szélsőink, Szuljics és Simon a legpiacképesebb játékosaink, de akkor miért ne említsük meg Litauszki Róbertet, aki levezényli a védekezésünket, vagy Nagy Gábort, aki szerintem hétről-hétre a legkomolyabb középpályás-munkával rukkol elő a magyar mezőnyben.

– Simon Krisztián és Forró Gyula ott van a válogatott legfrissebb keretében. Ki lehet a következő a mostani csapatból?
– Ha magyarosítjuk, akkor Bardhiból lehet válogatott futballista, mert egy ilyen típusú játékosra szerintem szükség lenne. Ennek a csapatnak az az egysége, hogy a külföldi és a magyar is érzi a célt. Tudtuk, hogy építőköve lehet a csapatnak, hogy rend és fegyelem legyen. Vannak még ugyan kisebb-nagyobb vadhajtások, de ezt kezeljük. Ott van Dusan Vasziljevics, akinek az a feladata, hogy a pályán vezéregyéniség legyen. Sokat beszélgetünk erről, mert bármennyire is rutinos játékos, neki ez egy új szerepkör. Vannak feltörekvő játékosaink, Balogh Balázs eldöntötte a legutóbbi mérkőzésünket. Érzik ennek a felelősségét, hogy fontosabb szerep hárul rájuk, és nem a kiesés ellen kell küzdeni, ahogy sajnos az elmúlt egy-két évben. Jóval merészebb céljaink lehetnek, az anyagi háttér a tulajdonosnak köszönhetően rendben van. Reméljük, hogy ez hosszútávon is biztosított, mert csak így lehet tervezni és dolgozni.

– A klub tradícióit, hagyományait illetően milyen teendője van, akár a korábbi nagy játékosokra való odafigyelést tekintve? Nagy László most volt hatvanöt, Zámbó Sándor pedig hetvenéves…

– Ennek megfelelően fel is köszöntöttük őket. Az én értékrendemben teljesen természetes dolog, hogy az igazi legendákat a polcra helyezzük. Ha kell, akkor nagyon szívesen kikérem a tanácsukat is, mert mindenkitől lehet tanulni. Első ténykedésem alatt is természetes volt, hogy akik Újpest-mezben valaha pályára léptek, azoknak szabad bejárásuk van és nagyon kedves vendégként tekintünk rájuk.

– Halasztás kértek és kaptak is klubkártya bevezetésére. Ha önön múlna, akkor ez nem csak tavaszig tartana?

– Próbálok ez ügyben lépéseket tenni. Folyamatosan kommunikálunk a szurkolóinkkal. Nyitott fülekre találtam, és segítőszándék dolgozik az ultrákban is. Megértik, hogy a klubot büntetik a távolmaradásukkal. Mindig nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy nagyon nagy szükségünk van rájuk, hiszen a legjobb táborral rendelkezünk. Ez a játékosoknak óriási segítséget nyújt a nehéz pillanatokban. Ez számít, és buta az, aki ezt nem veszi komolyan.

– Kevés szurkoló is tud károkat okozni. Hogyan próbálja ezt visszafogni, hogy a klubnak ne kelljen büntetéseket fizetnie?
– Ez nagyon érdekes, mert a hazai mérkőzéseinken példás rend uralkodik, egy petárda sajnos eldurrant. A vezető szurkolókkal folyamatosan egyeztetünk, és ők nyitottak a párbeszédre, érzékelik a törekvéseinket. Szeretném megköszönni, hogy újra fantasztikus hangulatot teremtenek. Ez is hozzátartozik ahhoz, hogy most harmadikok tudunk lenni. Látszik a tudatos munka, építkezünk, tervezünk, de ez a szurkolók nélkül nem megy.

– Milyen helyezéssel lenne elégedett a szezon végén?
– Az év elején azt mondtuk, hogy legyünk a hatban. Ebben ugye nem cáfol a harmadik hely, de ezt ne én mondjam meg. A játékosoknak kell ebben óriási motivációt és lehetőséget érezniük. Az edzéseket, a meccseket és az öltözői hangulatot elnézve szerintem nagy esély van arra, hogy a csapat itt teleljen, mert a játékosok nagyon komolyan veszik a feladatukat.

Olvasói sztorik