Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
– Egyelőre amolyan „majdnem-csapat” a Honvéd. A Fradi ellen majdnem továbbjutott a kupában, Fehérváron is csak szűken kapott ki, de mi kellene ahhoz, hogy ennél tovább lépjenek és jöjjenek az eredmények?
– Elsősorban rúgott gól. Anélkül nehéz. Ebben a szezonban csak akkor szereztünk pontot, amikor nem kaptunk gólt. Azt látni kell, hogy a csapat becsülettel harcol a körülményekkel. Elfogyasztottunk már három edzőt tizenkét forduló alatt, vannak más jellegű gondok is, mégsem lehet azt mondani, hogy áldozati bárányok lennénk. Egyetlen kivétel a Debrecen-meccs, de az elmúlt szezonokban is mindig volt egy-egy hasonló mérkőzésünk – kezdte Kemenes Szabolcs.
– Mennyi idő kell még a bravúrokhoz?
– Most az új edzőnek mindenképpen kell egy kis időt hagyni. Nehéz ilyen gyorsan alkalmazkodnia a csapatnak az új helyzethez, hiszen Csábi József megérkezése után két nappal már jött a Fradi-kupameccs, három napra rá a Videoton elleni bajnoki, aztán most megint a Fradival játszunk. Nehéz azonnal változást elérni. És az első tíz fordulót valahogy ki kell söpörni a fejekből. Sok visszajelzést kaptunk, hogy jobban néz ki a csapat, mint korábban, erre lehet támaszkodni. A Fradi ellen előzetesen mindenki azt mondta, nekik kell továbbjutniuk egy ilyen párharcból, ehhez képest nekünk állt a zászló. A Vidi ellen is vállalható eredmény született, bár a játék képe kevésbé volt az, hiszen nem jutottunk el igazi helyzetekig. Vannak biztató jelek, de nagyon fontos lenne, hogy időt adjunk magunknak. A baj csak az, hogy abból nem nagyon van, mert ahogy a tabellán állunk, az elég sürgető.
– Az, hogy el kell felejteni az első tíz fordulót, célzás arra, hogy Pietro Vierchowood rossz volt?
– Teljesen mindegy, milyennek ítéljük meg, ez szubjektív dolog. De most egy teljesen más szemléletű edzésmunka zajlik, az pedig nem úgy megy, hogy az első, második, harmadik edzőhöz is azonnal alkalmazkodik egy csapat. Még nekem a legkönnyebb, hiszen az én dolgom ugyanaz: ami kapura megy, fogd meg. De a srácoknak nehéz. Játszottunk három-öt-kettőt, négy-kettő-három-egyet, négy-három-hármat, mondhatom, a FIFA14 teljes repertoárját kipörgettük, ami nem egyszerű… És azt látni kell, mi nem egy Videoton vagyunk a keret mélységét tekintve, kiesik két olyan játékosunk, mint Vécsei és Gazdag, és már mást kell csinálnunk, mert ők képesek irányítani a játékot.
– A Fradi-meccs mennyire maradt benne a fejekben?
– Nehéz volt feldolgozni. Ha kikapsz öt-nullra, lemosnak a pályáról, elfogadod valahogy. De ha végig te vagy a jobb, irányítod a játékot, neked vannak helyzeteid és a végén tizenegyesekkel kikapsz, azt nehéz elviselni.
– A Honvédnál nem csak edzőből fordult meg igen sok az elmúlt időszakban, hanem játékosból is, a legkülönbözőbb nációkból. Ehhez sem lehet könnyű alkalmazkodni.
– Ha a Facebookon bejelölnék mindenkit, akivel együtt futballoztam az elmúlt öt évben, lenne vagy négyszáz új ismerősöm. Voltak köztük nagyon jó futballisták, akikkel öröm volt együtt játszani, aztán akadtak kevésbé tehetségesek. Ez van. Nem olyan a koncepció, hogy tartsuk egyben a brigádot, tényleg nagy a népvándorlás, biztos ez is közrejátszik abban, hogy nincs meg az összeszokottság.
– A szurkolók is hiányoznak hosszabb ideje Kispestről, gondolom, a hangulat is hiányzik.
– Nagyon. Hatással van az emberre, ha az összes szotyizó néző nem éppen pozitív beszólását egyenként meghallja, mint egy megye-egyes meccsen. Míg ha kint van több ezer ember, a folyamatos morajban nem is tudsz másra figyelni, csak arra, ami a dolgod. Összehasonlíthatatlan. És sajnos mi a megye-egy felé húzunk erősen. Az okokat mindenki tudja, de szerintem tök mindegy, mi az ok. Nincs néző, hangulattalanok a meccsek és nincs közös siker sem. Ha adja isten, nyerünk ez meccset, mennék ki tapsolni a szurkolókhoz, de kihez menjek? És ez két évvel ezelőtt még nem így volt.
– Van valami biztató is azért Kispesten?
– Például, hogy nem állunk kiesőhelyen. És az utóbbi meccseken akadtak már olyan elemek a játékunkban, amikre szerintem lehet építeni a későbbiekben. Csak ismétlem, kell egy kis idő Csábi Józsefnek.
