Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Miközben a magyar bajnoki címvédő MTK női csapata továbbjutott a Bajnokok Ligája montenegrói selejtezőcsoportjából, a klub Facebook-oldalán a szurkolók arról értekeztek, hogy az egyetlen hazai sportnapilap nyomtatott verziójában erről a sikerről napokig egy betűt nem lehetett olvasni. Bár nem tudjuk, hogy valóban így történt-e, nincs okunk kétségbe vonni a drukkerek szavait, márpedig ez jól tükrözi a szakág mostohagyermek-állapotát.
Az eset kapcsán értekezhetnénk a hazai sportsajtó értékválságáról is, amelynek értelme ugyan lenne, de számottevő következménye aligha, úgyhogy inkább megkerestük a válogatottsági rekorder Pádár Anitát, a magyar női foci emblematikus egyéniségét, hiszen a harmadik fordulóban, a szlovén Pomurje elleni meccs 87. percben az ő tizenegyesgóljával vált biztossá az MTK továbbjutása. A 16-szoros gólkirály a Rangadó.hu érdeklődésére az észt Pärnu és a házigazda Ekonomist elleni meccsről, valamint a szerdai, Franciaország elleni világbajnoki selejtezőről is beszélt.
– A tavalyi selejtezőhöz hasonlóan idén is az ön góljával jutott tovább az MTK, ez nem akármilyen bravúr…
– Igen, az én gólommal, de ez csapatjáték, ezért nem szabad egy személyre lebontani. Tizenegyesből sikerült betalálnom az utolsó meccs hajrájában, de az egész csapat olyan teljesítményt nyújtott, ami alapján megérdemelt a továbbjutásunk, megküzdöttünk érte – kezdte Pádár Anita.
– Milyen körülmények fogadták a csapatot Montenegróban?
– Nem panaszkodhatunk, jók voltak a körülmények, az étkezéssel sem volt probléma, és a végén a tengerpartra is eljutottunk.
– Az idei selejtezőcsoportban könnyebb vagy nehezebb dolguk volt, mit egy évvel korábban?
– Amikor megkaptuk a sorsolást, azt gondoltuk, ez könnyebb csoport, mint a tavalyi, de most, a mérkőzések után már tudjuk, hogy egyáltalán nem volt könnyebb. Az első meccset három-nullra megnyertük, de ha fejben jobban ott vagyunk, és nem hagyjunk ki számos helyzetet, nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna. A házigazdák ellen nagyon harcos meccset játszottunk, nem is feküdt nekünk az a futball, amit csináltak. Nagyon jól megszervezték a védekezésüket, és az utolsó percig harcoltak. Nagyon nehéz volt ellenük játszani, de győztünk egy-nullra. Az utolsó forduló előtt tudtuk, hogy muszáj nyernünk a továbbjutáshoz. Bár utólag már tudjuk, hogy döntetlennel is továbbléphettünk volna, mindenképpen győzelemmel akartuk búcsúzni, és elsőként továbbjutni. Egy-egy után is voltak helyzeteink, de nem sikerült értékesítenünk azokat, bár végig mi domináltunk az egész mérkőzés alatt.
– A mostani MTK gyengébb, mint a tavalyi?
– Nem mondanám. Most is igazoltunk játékosokat, akik már beilleszkedtek, velük erősödtünk.
– A folytatásban mi lehet a céljuk a Bajnokok Ligájában?
– A kiemelt tizenhat csapat között három van, amellyel fel tudnánk venni a versenyt, a többiek közül teljesen mindegy, kit kapunk, ők kivétel nélkül előrébb tartanak nálunk.
– A franciák elleni válogatott meccsen mi várható?
– Hétfőtől Vecsésen edzőtáborozunk, napi két edzéssel készülünk, de valószínűleg ez is olyan mérkőzés lesz, ami nem rólunk fog szólni. Mindent meg fogunk tenni, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el, de aki nagyjából tisztában van a női labdarúgás erőviszonyaival, az tudja, hogy hol tartanak a franciák… Legyen elég annyi, hogy a legutóbbi világbajnokságon negyedikek lettek.
– Ön szerint minek kell történnie ahhoz, hogy a női labdarúgás igazán népszerű legyen idehaza, és bekerüljön a köztudatba magyar sportkedvelők körében?
– Nem tudom… Elég régóta focizom, és sajnos azt tapasztalatom, hogy Magyarországon abszolút nem fogadják el a női labdarúgást. Mindenhol jobban támogatják, mint nálunk. A fiúk megint nem jutottak tovább, mi megint igen, de velünk szinte senki nem foglalkozik…