Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A nemzetközi szereplésről lemaradva a negyedik helyen végzett az NB I-ben a Videoton, amely a szezon végén vezetőedzőt cserélt. A fehérváriak soraiban 2013 nyara ott van a belga Anderlechtből hazatért nyolcvanszoros válogatott Juhász Roland. A harmincéves rutinos védő a DigiSport televízió csütörtök reggeli műsorában beszélt a terveiről, a válogatottról és a világbajnokságról is.
– Amikor tavaly hazaigazolt, azt tervezte, hogy amit lehet, megnyernek a Videotonnal és kilépnek az nemzetközi porondra is?
– Először négy hónapra érkeztem kölcsönben, hogy tapasztaljam az itthoni körülményeket. Előtte azért tájékozódtam Torghelle Sanyi barátomtól, hogy nagyjából mire számíthatok. Ez a négy hónap meggyőzött, hogy tényleg komoly célok vannak. A következő szezonra is komoly tervek vannak, úgyhogy valóban ennek reményében érkeztem Székesfehérvárra.
– A Videotonnál milyen feltételek vannak az Anderlechthez képest?
– Nagyon jók a feltételek. Minden adott ahhoz, hogy tényleg csak a labdarúgással foglalkozzunk. Az öltözőben és az irodákban is mindenki tudja, mi a feladata. Senki nem szól bele a másik munkájába, és nagyon felkészült a szakmai, illetve az orvosi stáb is.
– Csalódás volt a legutóbbi idény?
– Abszolút! Elég jól kezdtük a szezont, majd utána folyamatosan visszaestünk. Nem értünk oda a nemzetközi porondot jelentő pozícióba, úgyhogy összességében azt mondom, hogy csalódás volt.
– Miben látja ennek az okait?
– Sokat beszéltünk arról az öltözőben, hogy valójában mi lehetett ennek az oka. Ha egy csapat rosszul szerepel, akkor az általában azért van, mert két-három meghatározó játékos nem tudja hozni a megfelelő formáját. Nálunk az egész csapat egyszerre esett vissza. Nem tudtunk erőt meríteni, és adott esetben pozitív dolgokat levonni, átmenteni egy győztes meccsből.
– Mekkora része volt a gyengébb szereplésben az edzőnek?
– Általában az edzőre vetítik ki a gyengébb szereplést, de én mindig azt mondom, hogy ebből mindenkinek ki kell vennie a maga részét. Mindenkinek önkritikát kell gyakorolnia, hogy miben is hibázott. Nem csak az edzőnek, hanem játékosoknak és vezetőknek is. Szerintem sokat tanultunk az elmúlt évből, és ha együtt megfejtjük, hogy valójában mi is volt a probléma, akkor biztos vagyok benne, hogy egy sokkal eredményesebb szezon vár ránk egy teljesen új csapattal.
– A saját teljesítményével mennyire elégedett?
– Úgy érzem, hogy jól kezdődött számomra a szezon. Egy hosszabb mellőzés után sikerült formába lendülnöm. Végigcsináltam az alapozást, majd az ötödik fordulóban jött egy térdsérülés, ami miatt az őszi szezonomnak vége is lett. A sérülés után ismét kezdtem formába lendülni, de aztán én sem nagyon tudtam hozzátenni ahhoz, hogy a csapat kilábaljon a gödörből. Bízom benne, hogy a nyári felkészülés után formában leszek, és hozzá tudok tenni a gárda sikeréhez.
– Ön szerint miért nem kaptak lehetőséget a magyar fiatalok? Gyengébbek voltak a légiósoknál?
– Szerintem a vezetőedző tudná ezt igazán megválaszolni. Én nem értetettem ezzel egyet, hiszen nagyon tehetséges fiatal játékosaink vannak, akiket bátran be lehetne dobni a mély vízbe. A világ és Európa labdarúgásában is bátran beraknak tizennyolc-tizenkilenc éves játékosokat. Magyarországon sokszor beleesünk abba a hibába, hogy huszonkét-huszonhárom éves korukban is azt mondjuk, hogy vigyázni kell rájuk. Amikor kikerültem Belgiumba, akkor a harmincéves korosztály volt jelen, egy év múlva jött egy fiatalítás, amikor huszonnégy-huszonöt éves játékosok szerepeltek, idén pedig tizenhét-tizennyolc éves játékosok is játszottak a Bajnokok Ligájában. Szerintem ebből a klub és az ország válogatottja is profitál, valamint a játékos is rendkívül sokat tud fejlődni.
– Sok külföldi távozik most a Videotontól. Nagyobb lehetőséget kapnak majd a magyarok?
– Nagyon bízom benne, és abban is, hogy az egész magyar bajnokságban így lesz. Nem bántva a légiósokat, de úgy gondolom, hogy rengeteg tehetséges fiatal van Magyarországon, akiknek bátran meg kell adni a lehetőséget. A játékosok úgy tudnak fejlődni, ha rendszeres játszanak. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy korán elmennek külföldre akár egy tartalékcsapatba, de szerintem ez nem a legjobb megoldás. A saját példámat tudom mondani, lejátszottam száz NB I-es meccset huszonkét éves koromig, és érett labdarúgóként tudtam kikerülni külföldre. Jöjjenek külföldi játékosok, de csak olyanok, akik hozzá tudnak tenni, és a fiataloknak is példát tudnak mutatni.
– Az új vezetőedző elképzelései mennyiben térnek el José Gomesétől?
– Biztosan el fognak térni az elképzelések, hiszen minden edző más. Az elmúlt egy évben nagyon felkészült edzőt ismertem meg Joan Carillóban. Viszonylag kevés szerephez jutott a vezetőedző mellett, de ő mindig a legnagyobb lelkesedéssel csinálta a feladatát. A többiektől hallottam, hogy amikor ő készítette fel a csapatot José érkezése előtt, akkor nagyon jó edzéseket vezényelt. Három napja dolgozunk együtt, és eddig azt kaptam, amit vártam tőle.
– Milyen lesz a felkészülés? A hírek szerint a PSG-vel is megmérkőznek majd…
– Szerencsére tudunk ilyen erős csapat ellen is játszani. A felkészülésünk a héten kezdődött, szombaton elutazunk Ausztriába tizenkét napra, ahol edzőmérkőzéseket játsszunk például a PSG ellen is. Nagyjából egy hónap múlva pedig kezdődik a bajnokság.
– Említette, hogy jól érzi magát Székesfehérváron, talán a Videoton lesz a pályafutása utolsó állomása?
– Nehéz erre válaszolni. A mai labdarúgásban nem lehet biztosra menni, hiszen a játékosok akár félévente váltanak csapatot. Én nem vagyok nagy vándormadár, eddig három csapatban futballoztam profi szinten. Jól érzem magam Székesfehérváron és nem bánnám, ha itt fejezném be a pályafutásom. Nem tudom, hogy meddig tart a karrierem, de nekem is vannak olyan megkötéseim, hogy addig szeretném csinálni, amíg motivált vagyok és lendületben érzem magam. Amennyiben ez változik bennem, akkor meghúzom majd a vonalat, amit adott esetben meg kell.
– Hogy tetszik eddig a világbajnokság? Látott olyan védőket, akiktől még harmincegy évesen is lehet tanulni?
– A világbajnokság nagyon tetszik, és ezt is vártam a tornától, hogy ilyen kiegyensúlyozott lesz. Tanulni szerintem mindig lehet, és kell is, minden egyes mérkőzésből és minden egyes játékostól. Vannak remek védők, akikről minden alkalommal lehet tanulni. Nekem például nagyon tetszik a francia belsővédő-duó. Annak ellenére, hogy fiatalok, nagyon jól mozognak együtt. A brazilok védője, Thiago Silva is rendkívül jó és masszív játékos, de rengeteg játékos tudnék mondani, akire a fiatal kora ellenére is fel lehet nézni.
– Melyek voltak azok a sikersztorik a tornán, amelyekből a magyar válogatott sokat tudna tanulni?
– Costa Rica üde színfoltja eddig a vébének, és nagyon masszív csoportból jutott tovább. A görögök küzdőképességét is meg kell említeni, az utolsó percig bíztak abban, hogy továbbjuthatnak. Ellenük majd nekünk is meg kell vívnunk a saját harcunkat, de bízom benne, hogy ez sikerrel történik meg.
– Miben különbözik Pintér Attila új válogatottja Egervári Sándor csapatától?
– Az új szövetségi kapitánnyal rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk a taktikai elemek és a tolódások gyakorlására. Sajnos egy válogatottnál nem sok idő van a felkészülésre, hiszen néha csak három napot van együtt a csapat. Nagyon meg kell ragadni az alkalmat a taktikázásra. Az új szövetségi kapitány szerintem ezt maximálisan kihasználja, de Egervári Sándor is hibátlan volt a taktikai elemekben. Az eredmények minősítenek mindig mindenkit. A felkészülésre már nincs sok időnk, hiszen szeptemberben már az éles meccsek kezdődnek.
– Személyes célkitűzése, hogy Európa-bajnokságon szerepeljen?
– Harmincegy éves leszek hamarosan, ezért talán ez az utolsó esélyem, hogy részt vegyek egy Európa-bajnokságon. Szerintem erre most nagy lehetősége van a válogatottnak, hiszen az új szabályok szerint a harmadik is odaér, így talán mondhatom azt is, hogy most vagy soha. Nem lesz azonban egyszerű dolgunk, hiszen a többi csapatnak is vannak céljai.
