Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Manapság egyszerre lehet boldog és szomorú Kádár Tamás. Örülhet, hiszen a Diósgyőr színeiben tevékeny részese volt a Ligakupa megnyerésének, viszont bosszankodhat, hiszen kimarad a magyar válogatott Dánia elleni keretéből. Az angol Newcastle United és a holland Roda JC korábbi légiósa a kedd esti, Videoton elleni győztes (2-1) fináléban csak az első félidőben volt a pályán, mert a szünet után nagyon szédült, ezért le kellett cserélni. A SportKlub televízió szerda esti, Dodzsem című műsorában elmondta, hogy Tomiszlav Szivics vezetőedző az edzéseken sokkal higgadtabban viselkedik, mint a meccseken.
– Milyen ember és milyen edző Tomiszlav Szivics? Mennyire vehemens?
– Amikor edzést vezényel, akkor nyugodt ember, viszont mindenki tudja, hogy ha meccsről van szó, akkor mindenki teljesen máshogy látja az egészet, beleéli magát. Gondolom, a keddi reakció is emiatt jöhetett ki belőle. Úgy gondolom, hogy Szivics, illetve az egész csapat és a szurkolótábor nagyon szerette volna ezt a sikert, és néhány perccel a vége előtt olyan állapotba került a vezetőedzőnk, amit ugye lehetett látni – mondta Kádár Tamás.
– Ön látta, vagy hallotta, hogy pontosan mi történt?
– Ott voltam a padnál, de már csak a reakciókat láttam, amint a Videoton játékosai, illetve a szakmai stáb tagjai próbálnak odamenni az edzőnkhöz. Próbáltam én is közbelépni, viszont igazából nem tudtam, hogy miért is van ez az egész. Még ma sem értem, hogy mi történhetett. Amit olvastam, azt gondolom mindenki elolvasta, viszont nem láttam az eseményt.
– Ha úgy csinálnak valamit az edzésen, hogy neki nem tetszik, akkor el szokott küldeni egy-két játékost melegebb éghajlatra?
– Nem volt még erre példa, úgyhogy nem mondanám ezt. Edzéseken még nem tapasztaltam nála, hogy kikelt volna magából, olyankor teljesen nyugodt ember.
– Egy angol bajnokihoz hasonlítva milyen volt a keddi hangulat?
– Magyarországon egyedi, hogy Diósgyőrben ilyen sokan kijönnek, és szurkolnak a csapatnak mind bajnokikon, illetve most a Ligakupa-döntőben. Persze, Angliában is kilátogatnak az emberek, de ott teljesen más a focikultúra. Tudjuk jól, hogy Magyarországon az emberke annyira nem jönnek ki a meccsekre, inkább a tévében megnézik, de örülök, hogy a Diósgyőr játékosa vagyok, és átélhettem ezt a keddi sikert, illetve azt, hogy az egész meccsen szurkoltak nekünk a nézők.
– Minek köszönhető, hogy ilyen nagy érdeklődés volt a meccs iránt?
– A DVTK nagyon régóta nem ért el semmilyen sikert. Az NB II-ből néhány éve jutottak fel, és tavaly is hátul végeztünk a bajnokságban. Bravúr volt, hogy be tudtunk kerülni a Ligakupa-döntőbe. Ez egy nagy siker, de ha már ott voltunk, mindenképpen szerettük volna megnyerni a mérkőzést. A szurkolóknak is pluszmotiváció, hogy minél több meccsre kilátogathatnak. Ha megnézzük a bajnoki meccseket, azokon is négy-öt-hat-hétezer, olykor nyolcezer ember kilátogat, és buzdítja a Diósgyőr csapatát. Nagyon jól jött, hogy hazai pályán tudtunk játszani, mindenki tudta, hogy jó választás volt idehozni a meccset, mert tudtuk, hogy majdnem telt ház fog várni minket.
