NB I

Göröcs János 75 éves

Csütörtökön ünnepel az Újpest egykori 62-szeres válogatott, olimpiai bronzérmese csatára.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

– Megmondom őszintén, kicsit izgatott vagyok, hiszen ezekben a napokban rengeteg helyről keresnek, és sok mindenkinek kell nyilatkoznom, de hamarosan ez véget ér és visszatérnek a megszokott hétköznapok – nyilatkozta az MTI-nek a már húsz éve nyugdíjas Göröcs János, aki a nyarat általában a Balatonnál tölti, ahol egy hétvégén akár tíz futballmérkőzést is megnéz, kezdve a magyar bajnokiktól, a német, a holland és az olasz élvonalbeli találkozókig.

A Titi becenévre hallgató támadó mindössze 18 éves volt, amikor a Bp. Vasas Izzó csapatától az Újpesthez szerződött.

– Konkoly Béla bácsi azt mondta, menjünk el sétálni egyet és amikor a Megyeri úthoz értünk, a kezembe nyomta az átigazoló lapot, én pedig boldogan szerződtem az Újpesthez – elevenítette fel a klubváltás pillanatait Göröcs János.

A kiváló futballista tizenöt éven keresztül erősítette a lila-fehéreket, első bajnoki címét 1960-ban ünnepelte, majd részese volt az Újpest nagy menetelésének.

– Nagy szerencsém volt, hiszen erős csapatba kerültem, de azt gondolom, a későbbi időszakban még jobb gárdában futballozhattam – utalt Göröcs a legendás újpesti ötösfogatra, azaz a Fazekas László, Göröcs János, Bene Ferenc, Dunai Antal, Zámbó Sándor csatársorra, amellyel sorozatban hét bajnoki címet nyert a gárda. Egy térdsérülés miatt az utolsó két újpesti évében már kevesebb lehetőséghez jutott, majd hasonló okok miatt a Tatabányából vonult vissza.

Válogatottbeli pályafutása kiválóan indult, hiszen megszakítás nélkül ötvenszer ölthette magára a címeres mezt.

– Baróti Lajos bácsi Sándor Csikar visszavonulását követően mindenképpen jobbszélsőt szeretett volna velem játszatni, de azt én nem szerettem és nem is tudtam. Ezzel elváltak útjaink és már csak elvétve kaptam lehetőséget a válogatottban – tette hozzá.

A legemlékezetesebb mérkőzését saját bevallása szerint 1959-ben játszotta, a világbajnoki ezüstérmes svéd csapatot a magyar válogatott 3-2-re győzte le a Népstadionban, ahol két gólt szerzett és egy gólpasszt adott. A jelenlegi válogatottal kapcsolatban Göröcs János megjegyezte, nehéz optimistán nyilatkozni, látva a finnektől elszenvedett 2-1-es vereséget.

– A második félidőben a velünk elvileg azonos szintet képviselő finnek gyakorlatilag leiskoláztak minket. Nincsenek sajnos olyan játékosaink, mint amilyenekkel a legjobb válogatottak rendelkeznek, ezek a különbségek sajnos ki is jönnek. Emellett nonszensznek tartom, hogy ötven futballistát meg kell nézni, miközben jó, ha van tizenöt válogatott szintű labdarúgónk. Azt gondolom, ha sikereket akarunk elérni, akkor a riválisainkat hazai pályán mindenképpen meg kell vernünk.

Göröcs, aki edzőként bajnoki ezüstérmet és kupát nyert a lilákkal, szeretett csapatáról, az Újpestről sem tudott sok jót elmondani.

– A mi időnkben, ha ennyi vereséget szenvedtünk volna, az biztos, hogy világgá zavarják az egész csapatot. Főleg, ahogyan most az MTK átgázolt a csapaton, Újpesten ilyet egyszerűen nem szabad, nem csoda, ha elmarad a közönség. Emlékszem, nekünk volt olyan szombat délelőtti mérkőzésünk, amin tizenkilencezer néző volt kint – mondta végül a születésnapos Göröcs János.

Olvasói sztorik