Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Az élvonal 26. fordulójában a Ferencváros hazai pályán 1-0-ra legyőzte a Kaposvárt. A két csapat merőben más célokért küzd, de a győzelem mindkét oldalon létkérdés volt. A Fradi a dobogóra szeretne felkapaszkodni, míg a Rákóczi a kiesést próbálja elkerülni. A két zöld-fehér együttes korábbi edzőjének, Prukner Lászlónak a mai napig érzelmi kérdést jelent egykori csapatainak szereplése.
A Rangadó.hu megkeresésére elmondta, hogy szerinte a Kaposvárnak négy győzelem kellene a bennmaradáshoz, míg a Ferencváros dobogós helyezéséhez minden feltétel adva van.
– Mi a véleménye a Ferencváros–Kaposvár mérkőzésről?
– Nem láttam a találkozót, mert számomra mindkét csapat szereplése érzelmi kérdés – mondta Prukner László.
– Mi a véleménye a Kaposvár tavaszi szerepléséről?
– Ősszel nem nyújtottunk jó teljesítmény, ennek sok oka volt, de ez már lerágott csont. A klub január elején váltott, és az egész szakmai stábot kicserélték. Nagyon sok új játékost hoztak, azzal a szándékkal, hogy megpróbálják kiharcolni a bennmaradást. Egyszer már volt ilyen nehéz helyzetben a Kaposvár. Kétezer-hét tavaszán tizenhárom pontunk volt, majd szereztünk kilenc győzelmet, két döntetlent és két vereséget. Én decemberben azt nyilatkoztam, hogy nem jó a szereplésünk, de nem lehetetlen a bennmaradás. A csapat sorsolása most nem volt rossz, hiszen a kiesési rangadókat – Pápa, Paks, Mezőkövesd – otthon vívta. A klub vezetője, Illés János és a város is mindent megtett azért, hogy a csapat egy bravúros tavaszi szerepléssel kiharcolja a bennmaradást. Vegyesre sikerült az együttes eddig szereplése, de én ezt nem szeretném semmilyen formában véleményezni.
– Az utóbbi hetekben többen is mondták, hogy ha most kezdődne a bajnokság, akkor a Kaposvár nem a kiesés ellen küzdene…
– Ősszel sem futballoztunk rosszul, de nagyon sokszor balszerencsénk volt. Az első nyolc meccsen vagy az első öt percben kaptunk gól, vagy az utolsó percben egyenlített az ellenfél. Az Újpest a nyolcvanhetedik percben egyenlített, és a Fradi is a nyolckilencedik percben mentette döntetlenre a kaposvári mérkőzést. A Puskás Akadémia is a kilencvenedik percben harcolta ki ellenünk a győzelmet. Mindenesetre tiszteletben tartom, ha másoknak ez a véleménye most a Kaposvárról, de azt hozzá kell tenni, hogy a keret kicserélődött. Én nem ezzel a garnitúrával dolgoztam együtt, így megítélni sem tudom, hogy ez, vagy az őszi csapat a jobb.
– A Kaposvár az utolsó négy fordulóban még játszik a Pécs, Videoton, Győr, MTK négyessel. Mekkora esélyt lát a csapat bennmaradására?
– Selymes Tibor is nyilatkozta, hogy amíg matematikai esély van, addig hajtani kell. Egyszer meg kell fordulnia a csapat szerencséjének. A Paks diósgyőri győzelme még nehezebb helyzetbe hozta a csapatot, most már csak a bravúrok menthetik meg. Négy mérkőzésen négy győzelemre lenne szükség.
– A Ferencváros harmadik helyére mennyi esélyt lát?
– Amikor a Ferencvároshoz kerültem, akkor a klub egy átmeneti – válságos – időszakot élt meg, de sikerült elérnünk a harmadik helyet, és elindulhattunk az Európa Ligában. Ennek ellenére a csapat nem volt kész a nemzetközi szereplésre, mert anyagi okok miatt át kellett alakítani a keretet. A klubvezetésen látszik, hogy mindent egy lapra feltéve feláldoz, hogy a csapat újra elérje a nemzetközi szereplést jelentő helyezést. A Fradinak most karnyújtásnyira van a dobogó, és biztos vagyok benne, hogy a játékosokat motiválni fogja, hogy ezt ki is harcolják. A Ferencvárosnak az új körülményeivel most már ott kell lennie a nemzetközi porondon.
– A januári váltás óta mivel telnek a napjai?
– Az elején nagyon megviselt ez a történet, hiszen harminc évet lehúztam itt. Nem a váltás, hanem az viselt meg, ahogyan az egész történt. Tavasszal tartottam előadást a pro licences kurzuson, és tartottam órákat a Testnevelési Egyetemen is. Egy hétig voltam Németországban, a Bundesligában szereplő Augsburg együttesénél. Voltam Münchenben is az 1860 csapatánál, ahol megfigyeltem a szakmai munkát, és megnéztem, milyen létesítményekben készülnek a Bayern München játékosai. Ezen kívül tanulgatok, és folyamatosan nézem a szakmai anyagokat.
– Mennyit lehet tanulni egy ilyen külföldi tanulmányút során?
– Ez attól is függ, hogy ki milyen céllal megy ki. Nekem egy-egy új gyakorlatsor új impulzusokat ad. Ezeket nem veszem át, hanem adaptálom a saját gondolkodásomhoz. Elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy egy olyan kis csapat, mint az Augsburg, hogyan állja meg a helyét a Bundesligában. Mitől tesznek szert arra a stabilitásra, ami jellemzi őket. Három éve szerepelnek az első osztályban, és már középcsapatnak számítanak. Tudtam beszélgetni Stefan Reuter sportigazgatóval, és Stefan Schwarzzal is, aki a klub játékosmegfigyelője. Megnéztem, hogy az edzők milyen eszközöket használnak a foglalkozások során. Kíváncsi voltam, hogyan vezetnek edzést, és hogyan motiválják a játékosokat. Nagyon érdekelt, hogy a külföldi szakemberek, hogyan meccselnek.
– Nyártól szeretne újra visszaülni a kispadra?
– Szeretem a szakmámat, és edzőnek tartom magam, így természetes, hogy újra dolgozni szeretnék. A tudásom és a tapasztalatom megvan hozzá, hogy ha van felkérés, akkor munkát vállalhassak.
