Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Kúria a Haladás volt vezetőedzője, Aczél Zoltán ügyében ítéletet hozott, az általa bejelentett felülvizsgálati eljárás során a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ügy előzménye, hogy a felperes vezetőedző munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A Magyar Kupa egyik mérkőzésén a nyomozóhatóság előállította és bilincsben elvezette. A Főügyészség arról tájékoztatta a munkáltatót, hogy egy folyamatban lévő bűnügyben a felperest gyanúsítottként hallgatták ki gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének alapos gyanúja miatt.
A munkáltató erre figyelemmel azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy munkavégzésében akadályozott volt, továbbá a sportszakmai munkájával összefüggésben álló büntetőeljárás megindítása hátrányosan érintette a sportklub szakmai és közvélemény általi megítélését és veszélyeztette a csapat eredményes felkészülését. A felperes a rendkívüli felmondással szemben keresetet nyújtott be a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.
Az első fokon eljáró Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Szőke Zoltán vezette tanácsa a felperes vezetőedző kereseti kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán a Szombathelyi Törvényszék helyes indokai alapján az elsőfokú bírósági ítéletet helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Kifejtette, hogy a munkavállaló olyan magatartása, amely alkalmas lehet a munkáltató bizalmának jelentős megingatására, alapot adhat a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére.
A súlyos bűncselekmény alapos gyanúja olyan mértékű bizalomvesztést idézhet elő, amelyre tekintettel nem várható el a munkáltatótól a munkavállaló további foglalkoztatása. Ez esetben az azonnali hatályú felmondás indoka mindig a munkáltató bizalmának elvesztése, és nem a bűncselekmény elkövetése. A felmondás tartalmából megállapítható volt, hogy az alperes elvesztette a felperesbe vetett bizalmát, mert e körülményt az indokolásban körülírta a „bizalomvesztés” szó használata nélkül.
