NB I

A végső visszaszámlálás

Ha néhány napon belül nem történik valami a klubnál, lehet, hogy a jövő héten már késő lesz.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Továbbra is a kilátástalanság és a pénztelenség az úr Zalaegerszegen. Mint köztudott, a játékosok hónapok óta nem kaptak fizetést, ennek ellenére nem szerepeltek rosszul az NB II őszi időszakában, hiszen az ötödik helyen állnak, és nyolc pont választja el őket a feljutást jelentő második helytől. Bár talán inkább azzal kellene foglalkozni, hogy tíz pontra vannak a kieséssel felérő 14. pozíciótól, mert ha a jelenlegi tulajdonosnak nem sikerül előteremtenie az anyagi feltételeket a folytatáshoz, könnyen lehet, hogy alaposan meggyengül a csapat.

A Rangadó.hu értesülése szerint a játékosok nem várnak karácsonyig. December 15-én, vasárnap ismét lejár egy határidő, és ha nem kezdik meg a tartozások törlesztését, sokan távoznak. A rutinos középpályás, Marián Sluka számára nem csak a pénztelenség miatt marad emlékezetes a 2013-as esztendő, ugyanis az első félévben egyéb hányattatásokon is keresztül kellett mennie. Érdeklődésünkre úgy fogalmazott: örülne, ha rendeződne a helyzet, mert a zalaegerszegi közönség minimum NB II-t érdemelne.

– Február elsején hívott vissza a tulajdonos akivel jó kapcsoltunk volt. Március végén edzőváltás történt, jött Simon Antal, én pedig rögtön kikerültem a csapatból, egyszer sem kaptam lehetőséget a kezdőben. A mai napig nem értem, miért. Nyáron sem számított rám, az élő szerződésem ellenére nem engedte, hogy a csapattal eddzek – kezdte Marián Sluka. – Két és fél hónapra az U21-kerethez kerültem, amelynek a mostani trénerünk, Lendvai Miklós volt az edzője. Azt tapasztaltam, hogy a ZTE utánpótlás-csapatainál nagyon jó munka folyik, jobb állapotban voltam, mint a többiek, akik a felnőtt keretnél edzettek. Ezúton is nagyon szépen köszönöm Lendvai Miklós munkáját!

Amikor Lendvai lett a vezetőedző, a 34 éves szlovákiai játékos tisztázta a korábbi problémákat Nagy Ferenc klubelnökkel, és visszakerült a felnőtt csapatba. Azt mondja, ha akkor nem térhetett volna vissza, már nem lenne Zalaegerszegen. A megpróbáltatások azonban nem értek véget, újabb nehéz időszak következett, hiszen a többi játékoshoz hasonlóan ő sem kapott fizetést.

– Ennek ellenére együtt voltunk, egységes csapatot alkottunk, ez is Lendvai Miklósnak köszönhető. Az edzőért és saját magamért küzdöttem a pályán, de nem tudom, mi lesz velünk a továbbiakban – folytatta Sluka. – Nincs pénz, ezen nincs mit tagadni, én már öt hónapja nem kaptam fizetést. Ez már sok! Harmincnégy éves vagyok, de érzem, hogy még mindig képes vagyok NB I-es szinten futballozni, viszont ha nem változik a helyzet, nekem is át kell gondolnom a folytatást. Egy profi játékosnak valamiből élnie kell, ehhez pedig pénz kell. Le a kalappal a csapattársaim előtt. Nagyon jól érzem magam, örülni fogok, ha rendeződik a helyzet, mert a zalaegerszegi közönség is minimum NB II-t érdemelne. Sajnos azonban nagyon kevés idő maradt, mert ha ezen a héten nem történik valami, lehet, hogy a jövő héten már késő lesz…

Marián Sluka szerint ha rendeződnének az anyagiak, együtt maradna a csapat, akkor két-három jó játékos érkezésével és Lendvai Miklós irányításával végig harcban lehetnének a második hely megszerzéséért, mert van potenciál ebben a keretben.

Olvasói sztorik