NB I

TOP5 román légiósok az NB I-ben

Több bajnoki cím, kupagyőzelem és gól is főződik a korábbi években igazolt román játékosokhoz.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Pénteken Bukarestben találkozik egymással a román és a magyar válogatott. A szeptember 6-i világbajnoki selejtezőn a tét nem kicsi, hiszen a győztes életben tarthatja továbbjutási esélyeit a jövő évi világbajnokságra.

A Rangadó.hu egész héten interjúkkal és érdekes összeállításokkal hangol a nagy meccsre. Legújabb cikkünkben azokat a román játékosokat vesszük jobban szemügyre, akik a magyar bajnokságban elért sikereikkel, teljesítményükkel elismert játékosok, akár még közönség-kedvencek is voltak csapataikban.

Sorin Cigan

A Szeged színeiben mutatkozott be a kilencvenes évek legelején, majd 1991 nyarán az Újpesthez szerződött. Huszonnégy alkalommal lépett pályára, és öt gólt szerzett; a többi között betalált például a Ferencváros elleni kupamérkőzésen is, az ő találatával búcsúztatták az ősi rivális zöld-fehéreket. Egy szezont töltött a liláknál, utána átette székhelyét a Népligetbe, és másfél idényt húzott le a Fradi mezében. Kétszeres Magyar Kupa- és kétszeres Szuperkupa-győztes lett a csapattal. 1994-ben a Vasashoz került kölcsönbe, visszatérése után viszont már nem tartott rá igényt a Fradi, így a Stadlerhez igazolt. Az 1994–1995-ös szezon második felében az NB II-es Kaba csapatában szerepelt. Egy szezont töltött el a szintén másodosztályú Sopronban, majd a Szegedben zárta profi karrierjét.

Játékos-pályafutása után az FC Bihor sportigazgatója, majd a szintén román Tricotaje vezetőedzője lett. Utóbbi klubnál vesztegetési botrányba keveredett, pontosabban nem is saját csapatánál. Történt ugyanis, hogy megpróbált „segíteni” az azóta már megszűnt Aradi UAC együttesének azzal, hogy befolyását kihasználva rábírja a nagyváradi Bihor FC-t, engedje át a győzelem lehetőségét aktuális ellenfelének, az Aradnak. A nagyváradi vezetők nem tettek eleget a kérésnek, értesítették a hivatalos szerveket, amelyek eljárást indítottak a volt válogatott játékos ellen. Cigan a tárgyalások után pénzbírsággal és felfüggesztett börtönbüntetéssel úszta meg az esetet.

Adrian Negrau

Alighanem rengeteg szurkoló szívébe lopta be magát Adrian Negrau. 1991-ben mutatkozott be a Honvédban, első bajnokiján rögtön egy góllal. A BEK-ben is góllal debütált, ő egyenlített az ír Dundalk elleni első találkozón. A második körben a Sampdoria következett, Negrau pedig bizonyította, nem csak elöl, hátul is számíthat rá a csapat: 2-1-es Honvéd-vezetésnél kiállították a kapust, Tarlósit, csere híján pedig a román légiós állt a vonalra. A többi között remek mozdulattal hárította Vialli szabadrúgását is, így együttese megúszta kapott gól nélkül az utolsó perceket.

A visszavágón mennybe mehetett volna a néhány hete igazolt játékos, 3-1-es Samp-vezetésnél ugyanis kis híján gólt fejelt, mellyel már továbbjutásra állt volna csapata. Pagliuca azonban védett, nem is akárhogy… Azt a mozdulatot azóta is az évtized legnagyobb védései között tartják számon – Negrau pechére. Vigasz talán, hogy az olaszokat a Honvéd után csak egy csapat tudta megállítani, a döntőben a Barcelona győzte le 1-0-ra őket. A szezont végül a dobogó alsó fokán zárta a Honvéd. A következő évben a csapatnak jobban, Negraunak viszont gyengébben zárult az idénye, hiszen bár a Kispest ismét bajnok lett, a román támadó csak kétszer talált a kapuba. 1993-ban a BVSC-hez szerződött, itt egy év alatt háromszor volt eredményes. A szezon végén Romániába igazolt, de az 1995–1996-os bajnokságban már ismét Magyarországon játszott: a Haladásban folytatta karrierjét. Három évet töltött Szombathelyen, 68 mérkőzésen húsz találatig jutott. 1998-ban a másodosztályú Békéscsabához igazolt, innen vonult vissza a profi labdarúgástól.

Vasile Miriuta

Összesen öt magyar csapatban fordult meg Vasile Miriuta, vagy ahogyan sokan hívják, Miriuta Laci. A magyar válogatottban kilencszer pályára lépő román-magyar játékos az ETO színeiben kezdte itthoni karrierjét, ahol 43 mérkőzésen öt gólig jutott. 1991 telén igazolta le a Győr a Gloria Bistrita csapatától. Az első teljes magyarországi szezonja után, 1993-ban Franciaországba, a Bourges csapatához szerződött, azonban egy idény elteltével már ismét Győrben rugdosta a gólokat (másfél szezon alatt 39 találkozón lépett pályára, és 14 gólt lőtt).

Az 1995–1996-os idény második felében már a Videotonban lépett pályára. Nyáron aztán jött a Fradi, ahol két évet töltött el. Első évében nyolc találatig jutott, gólt lőtt például az Újpest elleni derbin is. Második szezonjában ezüstérmes lett a csapattal, azonban nyáron a nagy rivális, bajnoki címvédő Újpesthez igazolt. A liláknál csupán egy nyarat töltött el. Érdekesség, hogy az Újpest színeiben szerezte egyetlen gólját a Bajnokok Ligájában, a moldovai Zimbru ellen. Nem lépett pályára bajnoki mérkőzésen a csapatban, hiszen nem sokkal a BL-szereplés után szerződtette az akkor még a Bundesliga második vonalában szereplő Energie Cottbus. Miriuta 2003 nyarán igazolt ismét Magyarországra, régi klubja, a Győr szerződtette. Fél szezon után a Bp. Honvédhoz írt alá, innen vonult vissza 2004-ben. Jelenleg a román élvonalbeli Ceahlaul Piatra Neamt vezetőedzőjeként dolgozik, amellyel hat forduló után 11 ponttal a negyedik helyen áll a bajnokságban.

Radu Sabo

A Debrecen és a Zalaegerszeg színeiben húzott le hét szezont Radu Sabo. A Lokiban mutatkozott be az NB I-ben, 1998 augusztusában. Két év alatt 51-szer lépett pályára a hajdúságiaknál, mielőtt 2000-ben a keleti határvégről átette volna székhelyét a ZTE-hez. Sabo öt évet játszott a zalaiaknál, részese volt a klub máig egyetlen bajnoki címének, sőt csereként beállva az ő góljával biztosította elsőségét a csapat a Fradi ellen. 122 mérkőzésen szerepelt Egerszegen, 28-szor volt eredményes. 2005-ben elköszönt a csapattól és Magyarországtól is. 2008-ban vonult vissza a profi labdarúgástól.

Sorin Botis

Tíz évet töltött el Magyarországon Sorin Botis. 2003-ban a Fradiban mutatkozott be az élvonalban, amelynek három éven keresztül volt a labdarúgója. Magyar bajnok és ezüstérmes is lett a csapattal, illetve kétszeres kupagyőztesnek és egyszeres ezüstérmesnek is mondhatja magát. 2006-ban aláírt a ZTE együtteséhez, amelyet szintén három éven keresztül szolgált, és egy bronzérmet is szereztek a csapattal. Botis láthatólag hároméves periódusokban gondolkozott, 2009-ben ugyanis ismét csapatot váltott, visszatért a fővárosba a Bp. Honvédhoz. A komolyabb sikerek elmaradtak, de a Honvédnál is oszlopos tagja volt a védelemnek. 2012-ben Békéscsabára igazolt, az előző szezon befejeztével aztán elköszönt a klubtól, és karrierje első profi klubjához, az UTA Aradhoz szerződött vissza.

Természetesen listánk szubjektív, hiszen sok szurkolónál biztosan a TOP5-ben szerepelne például a Honvéddal bajnoki címet szerző, később Szegeden, Békéscsabán, a Vasasban, a BVSC-ben és Sopronban is megforduló Viorel Vancea. Nem lehet nem megemlíteni az Illés Akadémia edzőjét, Catalin Azoiteit, aki a többi között Pécsen, Csepelen, Győrben és a Honvédban is csillogtatta tudását, de például profi pályafutása után játékos-edzőként is remekelt, és gólkirály, illetve bajnok lett a Vas megyei másodosztályban. Gheorghe Pena, Adrian Zare, Radu Gusatu, vagy éppen a Fradival bajnoki címig jutó Eugen Neagoe mind olyan remek játékosok voltak, akikre szívesen emlékeznek vissza a csapatok szurkolói, illetve a semleges nézők is.

Olvasói sztorik