Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Vladan Filipovics szerda délután, egy nyilvános beszélgetésen azt mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy Kovács István után a Haladás másik fiatal labdarúgója, Radó András is a Videotonban folytathassa pályafutását. Az üggyel kapcsolatban a Rangadó.hu megkereste a szombathelyi klub ügyvezető igazgatóját, Tóth Miklóst, aki röviden kommentálta a felvetést.
– Érdeklődés volt a Videoton részéről. Radó András esetleges eladása a tulajdonosok döntésétől függ. Az átigazolásnál mindenképpen figyelembe vennénk a klub, valamint a játékos érdekeit is – nyilatkozta Tóth Miklós.
Honlapunk megkeresett egy játékos-menedzsert is az ügy kapcsán. Hrutka Jánosnál, a Ferencváros egykori védőjénél arról érdeklődtünk, vajon Filipovics részéről jó döntés, jó taktika volt-e kiteregetni az esetleges klubváltás hírét az átigazolás ilyen korai szakaszában?
– Általában ezek a tények akkor kerülnek a nyilvánosság, és így a sajtó elé, amikor a háttérben nagyjából tisztázódtak a dolgok – válaszolta honlapunknak Hrutka János, FIFA-licenszes menedzser. – Minden bizonnyal nem tegnap kezdődtek ezek a megbeszélések…
Az egykori válogatott védőt arról is kérdeztük, vajon jó döntés lehet-e a honi bajnokságban csapatot váltani, vagy inkább külföld felé kellene próbálkoznia a fiatal játékosoknak?
– Ez egy elég megosztó kérdés. Tíz emberből öt azt mondja, jobb, ha külföldön próbálja megállni a helyét egy fiatal játékos, a másik öt viszont arra esküszik, hogy itthon fejlődjön tovább, és később lépje át a határt – magyarázta Hrutka János. – Nincs könnyű dolga a légióskodó fiataloknak, a statisztika is azt mutatja, hogy évente egy-két tehetség kerül csak fel a felnőtt csapatokhoz. Az öt spanyol, négy angol, két francia mellett a magyar játékosnak sincs több esélye a bekerülésre, mint a riválisainak. De aki külföldre igazol, annak nagyobb sansza van arra, hogy a továbbiakban is külföldi csapatokhoz szerződjön, ez pedig előnyt jelent. Megfigyelhető viszont az is, hogy míg mondjuk a tizenöt-tizenhét éves korosztályból öt-nyolc labdarúgó iránt is érdeklődnek nyugati csapatok, addig ez a szám tizenhét-huszonegy éves kor között szinte nullára csökken. Míg egy tizenöt éves fiatalban még akár a Chelsea is lát fantáziát, addig egy húszéves, NB I-es, vagy alacsonyabb osztályú csapatnál edződő játékosra szinte nincs ajánlat külföldről. Sajnos ez nem véletlen, itthon ez a korosztály nagyon keveset fejlődik, ami leginkább a körülményeknek köszönhető. Nem sokan jutnak lehetőséghez az élvonalban, az alacsonyabb osztályokban pedig nincsenek olyan szinten versenyeztetve, mint külföldön edződő társaik. Amondó vagyok, az a játékos, akinek lehetősége, ajánlata van külföldről, az menjen. Jobb körülmények között fejlődhet, ráadásul ezzel átadja helyét egy őt követő tehetségnek is.
A menedzser szerint nem az akadémiákkal, hanem az azt követő lehetőségekkel van gond.
– Rengeteg forrás, pályázati pénz és munka lett az akadémiákba fektetve, azonban az onnan kiöregedő játékosoknak nincs biztosítva a kellő mértékű továbbfejlődés lehetősége – folytatta Hrutka. – Sokan kerülnek ki az akadémiákról, de jobb lehetőség híján kénytelenek a másod-, vagy harmadosztályban játszani, ahol korántsem tudnak megfelelően edződni. A bajnokságokban véghezvitt, illetve tervezett létszámcsökkentés még inkább megnehezíti majd a fiatalok dolgát, hiszen még kevesebb hely lesz biztosítva számukra a komolyabb szinten. Erre kellene megoldást találni.
