Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
És Véber György megcsinálta! Feljuttatott egy olyan csapatot az élvonalban, amelyről senki nem gondolta volna, hogy valaha is NB I-es lesz. Mivel a Vasas kikapott Orosházán, a Mezőköved pedig nyert Putnokon, újabb város került fel a magyar labdarúgás első osztályának térképére. Miután biztossá vált, hogy jövőre az 1760 fős Felcsúton rendeznek NB I-es meccset, már csak az volt a kérdés, hogy az NB II Keleti-csoportjából mely csapat lesz a feljutó. Kevesen gondolták, hogy a Vasas játékosai engedik kiénekelni a sajtot a szájukból, de ez mégis megtörtént: a néhány fordulóval ezelőtt még pontokkal vezető angyalföldieket megelőzte a Mezőkövesd, amely már behozhatatlan előnnyel vezet.
Az NB I-ből tehát kiesik az Eger és a Pápa vagy a Siófok, helyettük pedig a Puskás Akadémia és a Mezőkövesd lép. Ha valaki néhány évvel ezelőtt ezt mondja, azt biztosan kiröhögjük – írja a mifocink.blog.hu szerzője, Fehér György.
http://mifocink.blog.hu/2013/05/19/johet_a_puskas_akademia-mezokovesd_nbi-es_rangado_de_ki_fogja_megnezni
Érdemes elolvasni cikke folytatását is, ide kattintva, minket viszont a két újonc település ihletett meg. Azt a közelmúltban már bemutattuk, hogy európai összevetésben hol szerepelne Felcsút az első osztályú minitelepülések listáján, a Rangadó.hu legújabb összeállításában pedig a magyar NB I történetének falusi, kisvárosi csapatait gyűjtöttük össze.
Tokod
Az 1926-ban alapított Tokod Üveggyár SC az ipari fejlődésnek köszönhette élvonalba jutását. A Doroggal szomszédos település együttese csak egy szezont (1940–1941) töltött a legjobbak között, de nem kellett szégyenkeznie, mert az utolsó helyen végzett, a 14 csapatos ligában a Törekvés SE-t és a Szombathelyi Haladást is megelőzte, mégis kiesett. Megyei másodosztályú szinten egészen 2008-ig létezett a klub.
Pereces
1920-ban alapították, de csak 1946-ban, szintén az ipar – konkrétan a bányászat – felvirágzásának köszönhetően került fel a legjobbak közé a Pereces TK. A Diósgyőr határában a 19. században létrejött bányásztelepülést nem sokkal később, 1950-ben az anyatelepülés részeként Miskolchoz csatolták. Egyetlen idényt töltött az élvonalban, de mivel az utolsó előtti (15.) helyen végzett, búcsúzni kényszerült.
Akasztó
Modern kori történet a Stadler FC példája. A Kiskőrösi Petőfi LC hosszabb ideig alacsonyabb osztályban szerepelt, mígnem 1993-ban megjelent a klub körül Stadler József. Az akasztói milliomos a csapat névadó szponzoraként, hamarosan klubtulajdonosaként jelentős összeggel segítette az egyesületet, amely 1994 tavaszán az NB II Keleti-csoportját megnyerve Bács-Kiskun megye történetének első NB I-es labdarúgócsapatává vált.
A feljutást követően új stadion épült a Kiskőrös melletti kisközségben, Akasztón, amely hosszú ideig az ország legmodernebb létesítményeként adott otthont a Stadler FC mérkőzéseinek. A csapat első idényében rögtön a középmezőnyben tartózkodott, az 1994–1995-ös szezont a kilencedik helyen zárta. Ezt a teljesítményt a következő szezonban is sikerült megismételnie.
Ezután azonban leáldozott a klubtulajdonos, és vele együtt a Stadler FC csillaga is. Stadler József ellen adóügyi vizsgálatok indultak, a csapat pedig 1996–1997-ben a 16. helyen zárt, és csak osztályozóval maradt bent. A következő szezon volt az utolsó, Stadler Józsefet elítélték, a csapat pedig csak becsületből játszotta végig a szezont, az utolsó helyen végeztek, majd a másodosztályban már el sem indultak.
Agárd
A Gázszer FC 1994-ben jött létre, a Fejér megyei első osztályban szereplő Velence Tours jogutódjaként. Nevét a tulajdonos Németh László cége, a Gázszer Bt. után kapta. A csapat minden évben bajnokságot nyerve egy-egy osztállyal feljebb lépett, így az 1997–1998-as szezonban már az NB I-ben játszott. Mivel Agárdon nem volt a követelményeknek megfelelő stadion, a hazai mérkőzéseiket Székesfehérváron játszották: a másodosztályban a MÁV Előre-pályán, az élvonalban a Sóstói Stadionban. Kellemes meglepetést okozva első NB I-es szezonjukat nyolcadik helyen zárták, Tiber Krisztián pedig gólkirály lett. Ennek ellenére nem sikerült jelentős szurkolótábort maguk mögé állítaniuk, a székesfehérváriak kitartottak a kiesés ellen küzdő Videoton mellett, a „betolakodónak” tekintett Gázszert inkább ellenszenvvel fogadták.
A következő szezonban a hazai mérkőzések helyszíne az akasztói stadion lett, amely a Stadler FC megszűnésével gazdátlan maradt (az utánpótlás csapatok viszont továbbra is Székesfehérvárott játszottak, a MÁV Előre-pályán). Bár előző évi szereplésüket nem sikerült megismételniük, továbbra is a középmezőny stabil tagjai maradtak, a mérkőzéseket viszont az új helyszínen nézői részről még inkább érdektelenség jellemezte.
Az 1999–2000-es bajnokságra visszaköltöztek Székesfehérvárra. A szezon jól kezdődött a csapat számára, története során először sikerült élen állnia a tabellán. Később némileg visszaestek, így az őszt ötödik helyen zárták. A téli szünetben a fokozódó anyagi gondok miatt eladták a részvételi jogot a másodosztályú Pécsi MFC-nek, amely továbbvitte a Gázszer eredményeit. A játékosok szétszéledtek, az agárdi klub pedig úgy szűnt meg, hogy egyetlen élvonalbeli meccset sem játszott Agárdon.
Tiszakécske
A csapatot 1993-ban alapították, eleinte az NB II Keleti-csoportjában játszott, amit végül megnyert, így a következő szezonban az élvonalban szerepelt, de onnan osztályozó után kiesett. A csapat edzője előbb Szurgent Lajos, majd Gálhidi György volt, náluk vált ismert játékossá Balla Mihály, de megfordult az együttesben Zováth János és Bánföldi Zoltán is.
Amint látjuk, a minitelepülések csapatainak nem sok babér termett az élvonalban. Kíváncsian várjuk, mire megy a Felcsút és a Mezőkövesd…
