Már 63 NB I-es meccsen lépett pályára a Győri ETO csapatában a kétszeres szerb válogatott Nikola Trakjovics. A 32 éves középpályás kétségkívül húzóembere a listavezetőnek, legutóbb a Siófok elleni 2-1-re megnyert bajnokin csapata mindkét gólját ő szerezte. A kisalföldiek előtt megfordult már a Csukaricski Stankom, a Kolubara Lazarevac, a Vojvodina, a Zeta és a Crvena Zvezda együttesében is. Trajkovics a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, habár most ő szerezte csapata góljait, a siker mindig közös érdem.
– Hogy emlékszik vissza a Siófok elleni bajnokira?
– Jó mérkőzést játszottunk hazai pályán – kezdte Nikola Trajkovics. – Két fejesgólommal hozzájárultam ugyan a meccshez, de a csapat érdeme a siker. Mindenki megtesz mindent a győzelemért, minden mérkőzésre úgy megyünk ki, hogy megnyerjük azt, ez alkalommal is győzelemre játszottunk. Örülünk, hogy hazai pályán begyűjtöttük a három pontot, nagyon nagy köszönettel tartozunk a szurkolóknak is érte, ez közös érdem volt.
– Szombaton a tavasszal jó formát mutató Kecskeméthez látogatnak. Mire számít?
– Láttam a Kaposvár–Kecskemét mérkőzést. Jó csapat, tiszteljük őket, hazai pályán élvezik szurkolóik támogatását. Mi ugyanúgy készülünk minden meccsre, száz százalékot kell nyújtanunk, akármelyikünk is lép pályára, mi együtt fogunk hajtani és mindent megteszünk a győzelemért.
– Ön szerint mi a győri siker titka?
– A fő erősségünk a csapatszellem, mindent megteszünk egymásért, mindenki küzd a csapatba kerülésért, senkinek nincs bérelt helye, és amikor pályára lépünk, ott a maximumot kell teljesítenünk.
– Már két éve Győrben játszik. Hogy érzi magát?
– Valóban, már két éve itt játszom. Nagyon szeretem az országot, szeretem Győrt. Kisebb város, mint Belgrád, ezért sokkal barátságosabbnak érzem, a klubban nagyon jó barátság alakult ki a stábban, sorozatban nagyon jó élmények értek és érnek, a jó eredmények pedig önmagukért beszélnek.
– Milyen különbségeket lát a szerb és a magyar labdarúgás között?
– A magyar és a szerb bajnokság között több különbséget is látok. A szerb bajnokságnak két húzócsapata van, a Partizan Beograd és a Crvena Zvezda, a többi kisebb klub nem tud a tabella elejére kerülni. Az utóbbi öt-hat évben a kisebb csapatoknál nem volt óriási fejlődés, ezért a szerb futball színvonala nem nőtt olyan jelentősen, mint a magyaré. Itt én személy szerint úgy látom, hogy évről-évre egyre magasabb szinten folyik a játék. Ráadásul sokkal kiegyenlítettebb a magyar verseny, azonos erősségű csapatok küzdenek, akár kiemelhetném az FTC-t, a Videotont, a Debrecent vagy az Újpestet, de bárki más is. Úgy érzem, a jelenlegi szerb bajnokságban a nyolcadik-tízedik helyen álló magyar csapat a tabella felső részében, mondjuk második helyen végezne. Az ottani kisebb kluboknál lényegesen jobban teljesítünk, míg egy Partizan, amelynek a szerb utánpótlásbázisa hihetetlenül erős, a magyar bajnokságban inkább az élen szerepelne, nem lenne könnyű senkinek sem legyőzni. Ebből következik, hogy a szerb bajnokság kimenetele szinte biztosan megjósolható, a Partizan győzelme természetesnek tekinthető. Az említett klub és a Crvena Zvezda állandó jelenléte pedig garantált az Európa Ligában vagy a Bajnokok Ligájában. A magyar bajnokságban nem lehet megjósolni, ki lesz a bajnok, nincsenek bérelt helyek, sokkal egységesebb verseny folyik. Ilyen jó ellenfelekkel játszva nem lehet jóslatokba bocsátkozni. Az elmúlt években láthattuk, hogy nincs előrelátható befutó, kiegyenlített és kemény a küzdelem a dobogós helyekért.
Az interjú létrejöttéért köszönettel tartozunk Kővári Henriettának!
