NB I

Fiatalság, boldogság!

Sérülés miatt cserélték be Pekár Lászlót, de az ő gólja is kellett ahhoz, hogy a KTE elhozza a három pontot Kaposvárról.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A mindig frappáns kecskeméti vezetőedző, Horváth Ferenc azt mondta a Kaposvár 3-2-es legyőzése után, hogy a mérkőzés előtt annyi esélyük volt, mint ByeAlexnek az Eurovíziós kvalifikáción. Nos, csapata valóban meglepetést okozott azzal, hogy a somogyiaktól elhozta a három pontot. A siker egyik letéteményese az a Pekár László volt, aki Patvaros Zsolt sérülése miatt állt be a 17. percben, és a második félidő elején gólt ünnepelhetett. A húszéves játékos a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, hogy négy esztendőn át tartó átkot törtek meg a győzelmükkel.

– Nagyon örülök, hogy sikerült nyernünk Kaposváron – kezdte Pekár László. – Fontos meccs volt ez számunkra a bajnokság szempontjából is, ráadásul négyéves átkot törtünk meg, hiszen ennyi ideje nem szereztünk pontot sem a somogyiak otthonában.

– Kényszerűség miatt cserélték be negyedóra után, de ezt aligha bánhatja Horváth Ferenc, hiszen gólt is szerzett!
– Nagyon sajnálom, hogy Patvaros Zsolt megsérült, de annak persze örültem, hogy pályára léphetek. Szinte hidegen, bemelegítés nélkül kellett beállnom, de sikerült felvennem a ritmust. Ez a támadóstílus nagyon feküdt nekem, persze az volt a tervünk, hogy ilyen szellemben fogunk játszani.

– Eddig is szép tavaszt produkáltak, legközelebb viszont a listavezető látogat Kecskemétre. Sikerülhet folytatni a veretlenségi sorozatot?
– Én is úgy gondolom, hogy jónak nevezhető eddig a tavaszunk. Természetesen nem állunk le, folytatjuk a munkát, szeretnénk megverni a Győrt.

– A Kecskemétnél nagyon példaértékű, hogy bátran nyúlnak a magyar fiatalokhoz. Ön szerint előnyükre tudják fordítani ezt a fiatalos lendületet?
– Bízom benne! Nagyon jó a csapategység, jól megértjük egymást, úgy tűnik az eredmények is ezt támasztják alá. Mi, fiatalok pedig igyekszünk meghálálni a bizalmat.

Olvasói sztorik