NB I

Túl van a nehezén

A térdműtét után lábadozó Bori Gábor a rehabilitáció vége felé közeledik, és néhány napra hazautazott Szombathelyre, feltöltődni.

Kapcsolódó cikkek

Áruld el, melyik a kedvenc magyar labdarúgócsapatod, és nyerj egy iPhone 5-öt a Rangadótól. Klikk és like! A sorsolást március 20-án tartjuk közjegyző előtt.

Novemberben megműtötték az MVM Paks középpályása, Bori Gábor térdét. A szombathelyi születésű labdarúgó a Győri ETO elleni találkozó utolsó percében szenvedett súlyos sérülést, elszakadt az oldalszalagja. A korábbi válogatott játékost rögtön meg is operálták, január elején pedig a rehabilitációt is elkezdte. A Rangadó.hu megkereste a futballistát, aki elmesélte, hogy szépen, lassan elkezdheti a futóedzéseket, illetve arról is beszámolt, hogy az elmúlt néhány napra hazalátogatott, és szülővárosában pihent.

– Szerdán kell visszamennem kontrollra az orvoshoz, tehát a rákövetkező hétfőn, ha engedélyt kapok, és minden jól megy, akkor elkezdhetek kocogni – kezdte a Rangadó érdeklődésére a 28 éves középpályás. – Ez lesz az első lépcső ahhoz, hogy ismét focira emlékeztető dolgot csináljak. Most három napot otthon töltöttem Szombathelyen, ez nagyon sokat segített. Végeztem külön edzéseket, használtam hidegszaunát, aminek nagyon jó hatása volt. Jó volt kicsit otthon lenni.

– Az edzéseken kívül azért kikapcsolódásra is jutott idő az otthon töltött néhány nap alatt? Ha minden igaz, teremfoci- és kosárlabdameccsen is járt…
– Amikor hazalátogatok, próbálok az időmbe minél több mindent belesűríteni. Elég sok ismerősöm, barátom tagja az élvonalbeli futsalcsapatnak, illetve a nézőtéren is sok az ismerős arc, ezért örömmel mentem mindkét összecsapásra. A Falco-meccs például élményszámba ment, öröm volt nézni az együttest. A fiatalok is nagyszerűen játszottak, Kálmán Lacit pedig még mindig nagy élmény kosarazni látni. Örültem, hogy otthon voltam, és úgy érzem, hogy sikerült kiválóan felhasználni az időt, szuper volt ez a három nap.

– Milyen volt az elmúlt időszak, hogyan zajlott a rehabilitáció?
– Igazából az első fele nagyon nehéz volt, akkor még nem hajlott annyira a lábam, illetve csak nagyon kis mértékben. Óriási fájdalommal járt, hogy be tudjuk hajlítani. Az első három hét nagyjából erről szólt, és csak a negyedik héten tudtam fájdalommentesen hajlítani a térdemet magamtól. Az első pár hét kínszenvedés volt, hasonló fájdalmakat még sosem éreztem. Szerencsére most már túl vagyok a nehezén.

– Mikor végezhet teljes értékű edzésmunkát, mikor láthatjuk újra tétmérkőzésen?
– Ha minden úgy megy, ahogy kell, akkor elméletileg április végén már pályára léphetek. Egy hónapot mindenképpen szeretnék még a csapattal edzeni, mielőtt a mélyvízbe ugrom. Akkor sem leszek elkeseredve, ha idén már nem fogok játszani, de úgy tervezem, hogy szerepelhetek még ebben a bajnokságban. Kockáztatni nem szeretnék, és nincs is miért, úgyhogy akkor sem fogok kétségbe esni, ha nem lépek pályára ebben a szezonban.

Olvasói sztorik