Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Négy plusz egy kulcsjátékos hiányzott a diósgyőriek keretéből. Abdouraman injekciókúrán esett át, Igor Gal a Paks ellen rúgást kapott, Gallardo a Győr ellen szedett össze sérülést, amely még nem jött rendbe, Luque hasfalsérve miatt továbbra is otthon gyógyul, Rudolf Gergely pedig elkezdett együtt edzeni a többiekkel, de még nem bevethető. Ferencvárosi oldalon Csukics, Otten és Jenner ki-, Alempijevics, Józsi és Hakola pedig bekerült a kezdőbe.
A pálya légterét elborító vastag füsttakaró miatt késve kezdődött a meccs. Hakola bokaficama miatt már az ötödik percben cserélnie kellett a Ferencvárosnak: Perics állt be. A házigazda alakított ki némi mezőnyfölényt, de ez helyzetekben nem mutatkozott meg. Nagyjából huszonöt perc elteltével bátrabbá vált az FTC, ezt előbb egy Somalia-beadás, majd egy Böde-lövés, és Somalia ismétlése jelezte. A hazaiak védelmi megingását Gosztonyi használhatta volna ki, de a kapu fölé lőtt. A szünet előtt Tisza Tibor eldobta magát Besics mellett a tizenhatoson belül, de a játékvezető nem ítélt semmit.
A második félidő elején heves rohamokat indított a hazai csapat, kialakult egy-két veszélyes helyzet is a DVTK kapuja előtt, Sváb Dániel pedig kapufát lőtt. Később magára talált a látogató, és elmerészkedett ellenfele kapujáig, de hetven perc elteltével Jenner szabadrúgását az elmélázó vendégvédelem, illetve Ribánszki kapus asszisztálása mellett Böde lőtte éles szögből a hálóba, ezzel az FTC szerzett vezetést (1-0). A találat után is támadásban maradtak a fővárosiak, és meglehetősen gyakran veszélyeztettek. Vági András második sárga lapja miatt emberelőnybe került a Fradi, de emlékezhetünk, hogy a diósgyőriek tavaly is ilyen helyzetben egyenlítettek az Albert-stadionban. Most ez nem fordult elő, mert számos kihagyott hazai lehetőség után az egyébként végig meddően próbálkozó, küszködő Perics is betalált (2-0).
A Ferencváros a második félidőben olyan játékot mutatott, amit legutóbb a Haladás ellen megnyert bajnoki meccs bizonyos pillanataiban, ezért teljesen megérdemelten nyert a szünet után gyakorlatilag esélytelen DVTK ellen. A ferencvárosiak legutóbb 2004-ben győzték le otthon a diósgyőrieket.
– Mindkét csapat a jól bevált négy-kettő-három-egyes alapfelállásban játszott, de az első félidő első fele leginkább a cselgáncsra hasonlított, mert mindkét versenyző kereste a fogást a másikon, de nem sok minden történt – elemezte a látottakat a Rangadó.hu állandó szakértője, Őze Tibor, aki a helyszínen figyelte a meccset. – A cselgáncs oka, hogy a középpályán mindkét csapat jól szerepelt. Elek Ákos és Takács Péter jól szűrte meg a hazai támadásokat, de nem maradt energiájuk a támadások segítésére. Ugyanez igaz volt Böde Dánielre és Gyömbér Gáborra. Az enyhe ferencvárosi mezőnyfölénynek köszönhető, hogy a visszalépő Bödét kicsit nehezen vették fel a diósgyőriek, de elől semmi különös nem történt. Kioltotta egymást a két csapat, bár a félidő utolsó harmadában megélénkült a játék.
Nem tudni, mi történt a szünetben, de kétségtelenül egy fergeteges FTC jött ki a második felvonásra.
– Óriási elánnal kezdett a Ferencváros, a vendégek jégkorongos módjára vetődtek bele a hazai lövésekbe – folytatta a Diósgyőr egykori vezetőedzője, az MLSZ Grassroots-menedzsere. – Jobban sikerültek a ferencvárosi cserék, a DVTK a többi között azért nem tudott egyenlő ellenfél lenni, mert Tisza Tibor képtelen volt megtartani a labdákat, illetve Bacsa és Gosztonyi sem remekelt. Seydi beállásával sem lett hatékonyabb a borsodiak játéka, ellenben Jenner remekül szállt be, gólpasszt adott, és egyébként is jól mozgott. Felgyorsult az FTC játéka, de ami végleg eldöntötte a meccset, az szerintem egy hibás játékvezetői döntés, ugyanis nem ért sárga lapot Vági András megmozdulása. Mégis kiállították, emberhátrányban játszó csapata egyre jobban fáradt, így a hazai győzelem is nagyobb arányú lett. A második félidő alapján meg nyert a Ferencváros. Számomra még mindig kérdőjeles, hogy az egyébként nagyon sok területen rendben lévő diósgyőriek ilyen halovány, vérszegény támadójátékkal mit szeretnének, hiszen a kiállításig a védelmük jól helyt állt. Érdekesség, hogy egy-két fals hangtól eltekintve mindkét szurkolótábor a saját csapatát biztatta, így jó hangulatú este volt!
