Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Siófokra kölcsönadott MTK-játékos, Gál András lövésével már a második percben megszerezhette volna a vezetést a vendégcsapat, de Hegedűs Lajos szépen védett. Szórványos helyzeteket hozott az első félidő további szakasza, de veszélyes ziccerekről nem beszélhettünk, a csapatok meglehetősen messze álltak a gólszerzéstől. A 32. percben Kanta József távoli lövése landolt az oldalhálóban. Az iram és a színvonal egyáltalán nem mutatta, hogy a meccs egyik résztvevője egy héttel korábban még vezette a tabellát, a másik pedig sereghajtó. Szó sem volt MTK-fölényről, sőt a vendégeknek voltak ígéretesebb megmozdulásaik.
A szünet után is lagymatag, unalmas volt a játék, és ami a legnagyobb baj, eseménytelen is. Lehetőség itt, helyzetecske ott, majd az 59. percben a Siófok megszerezte a vezetést Kiss Máté góljával. A két csapat tabellán elfoglalt helye alapján meglepetés volt mindez, de a játék képe alapján aligha. Ezután a házigazda nagyobb hangsúlyt fektetett a támadójátékra, teljesen érthetően. A Siófok masszívan védekezett, de az MTK szabadrúgásai rendre veszélyesek voltak, és egy ilyen szituációból a 81. percben Kanta József egyenlített (1-1). A házigazdák nyomasztó fölénye nem szűnt meg, rohamoztak a győzelem megszerzéséért, de jártak sikerrel. A balatoniak – egyedüliként a mezőnyben – továbbra is nyeretlenek, kilencedik meccsükön ez volt a harmadik pontjuk.
– Megint csak egy jól szervezett Siófokot láttam, ahogyan a múlt héten a Fradi ellen is. Mondtam a héten Horváth Karcsi barátomnak, hogy ismerve az ő csapatát, és ismerve az MTK-t, én iksz körüli eredményre számítok – mesélte a Rangadó.hu állandó szakértője, Vass László, az RTK-Vasló vezetőedzője. – A vendégek meg tudták volna nyerni, de el is tudták volna veszteni a mérkőzést, de a látottak alapján nem érdemelt volna győzelmet a fővárosi együttes, mert nem voltak olyan kreatív megoldások, amelyek korábban jellemzőek voltak az együttesre. A siófokiak jól zárták le Kanta József lehetőségeit, és jól semlegesítették a felfutó Hídvégi veszélyességét. Ha előbb száll be, Pál András segíthetett volna a hazaiakon, mert ő az MTK egyik legkreatívabb játékosa, de amikor bejött, már leülőfélben volt a meccs. Sok emberrel védekezett, szervezetten zárta a sávokat a Siófok. Megjegyezném, hogy az egyenlítőgól előtti szabadrúgás nem volt jogos, az testhez szorított kéz volt! Az MTK-ban ezúttal egyetlen olyan játékos sem volt, aki képes lett volna meglepőt, váratlant húzni.
