A közelmúltban történt egy nagy port kavart ügy a magyar labdarúgásban, ami rávilágított a hiányosságokra, így például arra, hogy még az ilyen esetekre bevezetett háromlépcsős rendszert sem alkalmazzák a magyar pályákon (megszakítás, felfüggesztés, beszüntetés). 2022. október 22-én ZTE-Honvéd meccset játszottak Zalaegerszegen a 2022/23-as OTP Bank Liga szezon 12. fordulójában, a mérkőzést a kispestiek nyerték 2-0-ra, de nem a mutatott játék vagy a káprázatos gólok miatt emlékezhetünk az összecsapásra, hanem a második félidő derekán történtek miatt: a hazaiak akkori vezetőedzője, Ricardo Moniz ugyanis egyszer csak beszaladt a játéktérre, miközben ment a meccs, majd később lehívta a játékosait a pályáról. Ezt a szokatlan, Magyarországon elvétve sem igazán előforduló cselekményt az indokolta, hogy a vendégszurkolók huhogással inzultálták a Zalaegerszeg egyik játékosát.
A mérkőzés végül folytatódott, az MLSZ Fegyelmi Bizottsága pedig a Honvédot megbotránkoztató kifejezés bekiabálása és rasszista magatartás miatt 3,25 millió forint pénzbüntetés megfizetésére, valamint egy zártkapus bajnoki mérkőzésre ítélte. Egy későbbi fegyelmi határozatban a Zalaegerszeget is megbírságolták megbotránkoztató, obszcén kifejezések bekiabálása miatt 3 millió forintra, viszont a zalai klub ezt nem csak a szurkolói Honvéd elleni meccsen tanúsított magatartása miatt kapta, hanem összevontan az Újpest ellen történtekkel együtt.
De mit takar a megbotránkoztató, obszcén kifejezés kategória? Erre a fegyelmi szabályzatban nem találunk választ, ahogy kérdésünkre az MLSZ sem árulta el, de ahogy később látni fogjuk, a cigányozást feltehetően nem rasszista vétségnek tekinti az MLSZ, hanem az enyhébb büntetési kategóriába sorolja, így különbséget téve rasszizmus és rasszizmus között.
A gyűlölet nem pálya!
2013-ban indította el „A gyűlölet nem pálya!” névre keresztelt kampányát az MLSZ, amivel a sportági szakszövetség a megbotránkoztató, gyűlöletkeltő, rasszista lelátói bekiabálásoknak kívánta elejét venni, valamint felhívni a figyelmet a sportszerű szurkolásra. Ennek érdekében leforgattak két kisfilmet, amiket a stadionokban a meccsek előtt és azok szünetében – valamint időnként a tévében – láthatott minden kilátogató szurkoló. Az egyikben a csapatuk mezébe öltözött gyerekek álltak ki a gyűlölet ellen, míg a másikban NB 1-es játékosok tették ugyanezt. Az utóbbi egy idő után kikopott a stadionokból, míg az előbbit közel 10 éven keresztül láthatta a meccsre járó közeg válogatott és NB 1-es mérkőzéseken, mígnem tavaly lecserélték a gyerekeket egy válogatottas verzióra, aminek a végén Sallai Roland, Marco Rossi és Szoboszlai Dominik mondja el, hogy a gyűlölet nem pálya.
Ezzel a videóval mintha kiemelték volna az ügyet a hazai élvonalban lejátszott meccsek közül, bár kétségkívül a válogatott mérkőzéseken előforduló rasszizmus miatt az utóbbi időben többször is keményen megbüntették az MLSZ-t, nem egyszer zártkapus mérkőzésre kötelezték a válogatottat, korábban pedig Csányi Sándor, az MLSZ elnöke is arra kérte a szurkolókat, hogy nyugodtan szidják a szövetséget vagy egyenesen őt, csak ne legyenek rasszisták.
Ne adják fel a magas labdát, hogy megbüntessenek bennünket, mert sajnos kényszerpályán vagyunk.
A lelátói rasszizmus, a cigányozás felszámolása ennél azonban alighanem konkrétabb intézkedéseket és erélyesebb fellépést kívánna.
Megbotránkoztató, obszcén kifejezés
Az MLSZ fegyelmi szabályzata szerint fegyelmi vétségnek minősül, ha „a mérkőzésen a nézők vagy egyéb résztvevők a mérkőzés előtt, alatt és/vagy után, bármilyen, másokban félelmet keltő, másokat megbotránkoztató üzenetet juttatnak kifejezésre, vagy ilyen viselkedést tanúsítanak.”
A rasszizmust külön pontban tárgyalják a szabályzatban: a 8. § (2) p) pont szerint sportszervezet által elkövetett fegyelmi vétségnek minősül, ha „a mérkőzésen a nézők vagy egyéb résztvevők gyűlöletkeltő és/vagy rasszista kifejezéseket használnak, illetve ilyen tartalmú jelszót, jelmondatot hordozó táblát (papír vagy egyéb anyagból) helyeznek ki, vagy vétkesek bármilyen egyéb hátrányos megkülönböztetést tartalmazó, gyűlöletkeltő viselkedésben a mérkőzés előtt, alatt és után.”
Ugyanakkor a 37. § (4) a) pontja szerint „bármilyen formában történő rasszista rendzavarásért pénzbüntetésként az alapbüntetés nyolcszorosát kell kiszabni, emellett szektorbezárást kell elrendelni 1 mérkőzésre.” Amennyiben pedig ezt a vétséget megismétli a sportszervezet 6 hónapon belül, akkor „az újabb rasszista rendzavarásért pénzbüntetésként az alapbüntetés tizenkétszeresét kell kiszabni, és zártkapus rendezést kell elrendelni 1–5 mérkőzésre.”
Az MLSZ nem tekinti rasszizmusnak a cigányozást?
A cikk elején tárgyalt ZTE-Honvéd meccsnél vonalat húzva megnéztük, hogy a 2022–23-as szezon előttiben, vagyis a 2021–22-esben, valamint a jelenleg futó bajnokságban hányszor büntette az MLSZ az első osztályban szereplő csapatokat rasszista megnyilvánulások miatt.
A 2021–22-es szezonban kétszer fordult elő, hogy a szövetség megbüntetett egy csapatot rasszizmus miatt. Egyszer a Honvédot, egyszer pedig az Újpestet, mindkét alkalommal a szűkre szabott indoklás a „huhogás” volt.
A 2022–23-as szezonban a ZTE-Honvéd meccsig egyszer a Honvédot, egyszer pedig a Ferencvárost büntették rasszista megnyilvánulások miatt, majd a zalaegerszegi botrány után a Honvédot egyszer (még azért a mérkőzésért), valamint további négy csapatot egyszer-egyszer (Kecskemét, Kisvárda, FTC, Újpest). Ha jobban megvizsgáljuk a Ferencváros esetét, azt találjuk, hogy az MLSZ Fegyelmi Bizottsága nem tartotta be a fegyelmi szabályzatban foglaltakat: az előző szezon egyik büntetési anomáliája az, hogy az FTC-t az október 27-i fegyelmi határozatban megbüntette a FEB rasszista megnyilvánulások miatt, majd december 8-án ugyanezért szabott ki rájuk büntetést, azonban zártkapus mérkőzést nem kaptak a ferencvárosiak, pedig a fegyelmi szabályzat szerint – mivel a két eset között nem telt el hat hónap, 1–5 mérkőzésig – annak kellett volna következnie.
A jelenleg futó bajnokságban a FEB eddig kétszer állapította meg ezt a fegyelmi vétséget. Egyszer a ZTE-vel, egyszer pedig a Debrecennel szemben.
Aki rendszeresen jár magyar bajnoki meccsekre, az ezt bizonyosan kevésnek érzi, a stadionok többségében ugyanis egy szűk kisebbség rendszeresen cigányozik a lelátón. Úgy látszik, hogy az MLSZ ezt nem rasszista megnyilvánulásnak minősíti, és enyhébb büntetési tételt alkalmaz ellene.
Mi rasszizmus, ha nem ez?
Az NB I 9. fordulójában lejátszott Ferencváros-DVSC meccs alatt a vendégszurkolók gyűlölködő rigmusokat skandáltak a hazaiak VIP-páholyában helyet foglaló Gáspár Győzőnek. A rigmusok között nem egy rasszista töltetű volt, a debreceniek többek között azt ordibálták a Fradival való szimpatizálást mostanában felvállaló celebnek, hogy „mocskos cigány, büdös cigány, fideszes cigány”. Az eset jól dokumentált, és nagy nyilvánosságot kapott, az MLSZ Fegyelmi Bizottsága a DVSC-t összevont eljárás keretében pénzbüntetésre kötelezte a szurkolói FTC elleni idegenbeli mérkőzésen tanúsított viselkedése miatt.
Egy nappal korábban Újpest-Diósgyőr meccset rendeztek a Szusza Ferenc stadionban. Az október 7-i mérkőzésen a szurkolásról készült egyik felvételen behallatszik, ahogy a vendég szurkolók csapatukat buzdító rigmusaira hazai részről cigányozás a válasz:
A FEB a szurkolók meccs alatt tanúsított viselkedéséért mindkét csapatot pénzbüntetésre ítélte. A fegyelmi határozatban ugyanakkor a rasszista rendzavarás, mint fegyelmi vétség nem szerepel, pedig a videóban tisztán hallható a cigányozás, és eléggé valószínűtlen, hogy az MLSZ ellenőrének ez nem tűnt fel. Az Újpestet 2 millió 600 ezer forintra, a DVTK-t pedig 3 millió 100 ezer forintra büntették meg, azonban ezek mindkét esetben más meccsel összevont büntetések, így a két csapat összecsapásán való szurkolói viselkedés miatt kirótt büntetés csak ezeknek az összegeknek a töredéke.
Két héttel később, október 22-én, Miskolcon a Ferencváros szurkolói cigányoztak:
A videón hallhatók ellenére a Ferencvárost nem büntették meg rasszista rendzavarásért a mérkőzést követően.
De tudunk példát mutatni nemcsak a közelmúltból, hanem pár évre visszamenőleg is: 2020. március 7-i helyszínünk ugyancsak Miskolc, azonban itt most a hazai szurkolók a vétkesek, legalábbis annak gondolhatnánk őket a felvételek tanúsága szerint, azonban az MLSZ fegyelmi határozatai között nem találtuk annak nyomát, hogy megbüntették volna a hazai csapatot ezt követően.
A sort még hosszasan lehetne folytatni, de utolsó példaként álljon még itt egy Magyar Kupa-mérkőzés tavalyról. Az Illovszky Rudolf Stadionban rendezett Vasas-Honvéd meccs eklatáns példája a szövetség rasszizmussal kapcsolatos kettős mércéjének, ugyanis a videóban hallható, ahogy a helyi műsorközlő felhívja a szurkolók figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a rasszista megnyilvánulásoktól,
A csapatok és a szövetség válasza
Cikkünk megírása előtt megkérdeztük a jelenleg az NB I-ben szereplő csapatokat, valamint a másodosztályú Honvédot, hogy milyen intézkedéseket tesznek a lelátói rasszizmus visszaszorításáért, valamint kitiltják-e azokat a szurkolókat a stadionokból, akik rasszista megnyilvánulásokat tesznek a lelátókon. Cikkünk megjelenéséig a 13 csapatból mindössze a Kecskemét, a Fehérvár és az MTK válaszolt.
- A Kecskeméttől azt a választ kaptuk, hogy náluk elvétve sem nagyon fordult elő, hogy rasszizmus miatt büntették volna a klubot, vagy ilyen jellegű probléma merült volna fel a lelátón, ezért nem is kellett a kitiltás eszközével élniük. A kecskemétieknél folyamatos a szurkolókkal való kapcsolattartás, amibe a biztonsági szolgálatot is bevonják adott esetben – a klub közlése szerint.
- A Fehérvár is kitért arra a válaszában, hogy a hazai mérkőzéseiken ez a jelenség nem tapasztalható. Kérdéseinkre azt írták, hogy „ahogy az életben, úgy a pályán és a Sóstói Stadionban sincs helye a rasszizmusnak, klubunk is elítél minden hasonló cselekedetet. Ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a Fehérvár FC hazai mérkőzésein a jelenség nem tapasztalható. Amennyiben hasonló esetre sor kerülne, és beazonosítható az elkövető, a szabályoknak megfelelően járunk majd el, és a cselekedet súlyával arányos szankciót alkalmazunk.”
- Az MTK a rasszista vagy antiszemita megnyilvánulások esetén az érintettek felszólítása mellett szurkolói koordinátort is alkalmaz, akinek jelezhetik a hazai drukkerek, ha ilyen jellegű atrocitás éri őket a mérkőzéseken. Továbbá hozzátették, hogy „esetünkben jellemzően arra volt példa a múltban, hogy a mi szurkolóinkat illették antiszemita megnyilvánulásokkal, sajnos a verbális mellett fizikai támadásra is került már sor. Klubunk minden ilyen esetben nyíltan is kiállt a megsértett drukkerek mellett, és azonnali vizsgálatot követelt, valamint megtette a büntetőfeljelentést is. Ezzel párhuzamosan az érintett ellenfél együttműködését kértük abban, hogy a klubjukra szégyent hozó, érintett szurkolókat, saját hatáskörükben, a jogszabályok adta keretek között felelősségre vonják – ennek a fellépésnek köszönhetően akadt arra precedens a közelmúltban is, hogy a vétkes szurkolót, szurkolókat eltiltották a mérkőzésre látogatástól.”
Természetesen az MLSZ-t is megkerestük előzetesen. A szövetségtől azt kérdeztük:
- Az MLSZ milyen intézkedésekkel küzd a magyar lelátókon előforduló rasszista megnyilvánulások visszaszorításáért?
- Elégségesnek tartja-e a szövetség a fegyelmi szabályzatban meghatározott jelenleg kiszabható fegyelmi büntetések mértékét? Tervez-e a jövőben szigorítást?
- A fegyelmi határozatokban miért nem teszik közzé a pénzbüntetés összegét? Hozzáférhetők-e az indoklások, ami alapján a fegyelmi bizottság megállapítja a fegyelmi vétségeket, és ami alapján a fegyelmi határozatokat hozza?
- Milyen megnyilvánulásokat tartalmaz a „megbotránkoztató, obszcén kifejezés” fegyelmi vétség kategória?
- A cigányozás, a cigány kisebbséget érintő szidalmazó kijelentések melyik fegyelmi vétség kategóriába tartoznak bele?
- Mit gondolnak a FIFA-elnök, Gianni Infantino azon javaslatáról, hogy a jövőben a rasszista megnyilvánulásokat elkövető szurkolók csapatát automatikus vereséggel büntetnék?
Az MLSZ válaszában kiemelte, hogy mint a legnagyobb taglétszámú társadalmi szervezet elkötelezett a rasszizmus és az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés, a gyűlöletkeltő megnyilvánulások elleni küzdelemben.
Magyarországon az elmúlt években rasszista indíttatású, erőszakos esemény nem fordult elő
– tették hozzá.
Az MLSZ szerint „a sportszakemberek, nézők kulturálatlan viselkedése a mai napig visszatartó erőt jelenthet, és ami hasonlóan nagy probléma: csöndes, de jelentős azon tömeg is, amelynek tagjait a helyszíneken keseríti el a nem megfelelő nézőtéri viselkedés. Aki rendszeresen jár hazai futballmérkőzésekre, pontosan érti, hogy a szövetség és a klubok milyen viselkedési formákkal szemben kívánnak fellépni, és melyek azok, amelyeknek a jövőben is van létjogosultsága a stadionokban.”
Azon kérdésekre válaszul, hogy pontosan mit ért az MLSZ megbotránkoztató, obszcén kifejezés alatt, valamint hogy a cigányozás melyik fegyelmi vétség kategóriába tartozik bele, a szövetség azt a választ adta, hogy az MLSZ fegyelmi szabályzata „egyértelműen rendelkezik a fegyelmi vétségekről és a fegyelmi vétségek elkövetése esetén alkalmazható büntetési tételek mértékéről, valamint a büntetések enyhítésének vagy súlyosbításánál alkalmazható alapelvekről is.”
A szövetség kiemelte, hogy több mint 10 éve saját finanszírozásban elindította A gyűlölet nem pálya kampányát, ami szerintük „egyértelművé teszi a klubok azon törekvését, hogy a szenvedélyes szurkolás a játék része, a gyűlölet viszont nem.”
Végezetül az MLSZ hozzáteszi, hogy a „szurkolók és szurkolás nélkül nincs labdarúgás sem, de éles határ húzódik a szenvedélyes buzdítás és a sportszerűtlen, gyűlölködő nézőtéri megnyilvánulások között. A nézőknek joguk és lehetőségük van a buzdítás mellett a véleménynyilvánításra, mindaddig, amíg az nem sérti mások emberi méltóságát.”
Az OTP Bank Liga csapatainak játékosaival, valamint Marco Rossi, Szoboszlai Dominik és Sallai Roland közreműködésével készült kampányfilm hangsúlyos megfogalmazása szerint a futballmérkőzésekbe sok minden belefér, de a GYŰLÖLET SOHA!
A tavaszi szezonban eddig nincs nyoma a vizsgálatnak sem
Az első tavaszi fordulóban a Kecskemét a Mezőkövesd otthonában lépett pályára. A vendégek simán nyertek 3-0-ára, azonban győzelmüket beárnyékolta a szurkolóik viselkedése, ami után még a klub is közleményt adott, miszerint súlyos büntetésre számítanak (a Kecskemét lapunknak adott válasza még a Mezőkövesd elleni meccs előtt született). A mérkőzés 33. percében a hazaiak egy szabadrúgáshoz készülődtek, amikor a vendégszektorban helyet foglalók rázendítettek a „kövesdi cigányok, basszátok az anyátok” rigmusra. Ezt a mérkőzés közvetítésében is tisztán lehetett hallani.
Gondolhatnánk, hogy elég egyértelmű eset, ami után nem kell sokat gondolkozni a büntetésen, de hiába telt el egy hónap a történtek óta, se híre se hamva még csak annak sem – az MLSZ Fegyelmi Bizottságának határozatait figyelve –, hogy vizsgálnák a mezőkövesdi meccsen történteket.
Az MLSZ általában heti kétszer, keddenként és csütörtökön teszi közzé a fegyelmi határozatait, ezek alapján a tavaszi fordulók során eddig egyik csapatot sem vizsgálták vagy büntették a szurkolóik rasszista viselkedése miatt. Mészöly Gézának, az Újpest vezetőedzőjének viszont vizsgálattal kellett szembenéznie, miután „nagydarab feka” jelzővel illette a Diósgyőr elleni meccset követően saját játékosát, Franklin Saserét, amiért aztán egy plusz két hónapos eltiltást kapott a szövetségtől, bár a döntés ellen fellebbeznek a klubbal közösen.
Nemcsak a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón, hanem a meccs alatt elhangzottakat is vizsgálhatta volna az MLSZ, ugyanis a kezdő sípszó után nem sokkal, már a második percben cigányozás hallható a hazai szurkolók részéről, amit nemcsak azok hallhattak, akik kilátogattak a stadionban, hanem a közvetítést figyelők is.
Európa vesztésre áll a rasszizmus elleni harcban
A FARE (Football Against Racism In Europe) nevű szervezet szerint csak az idei szezonban az olasz első osztályban 36 rasszista incidens történt, pedig még csak a bajnokság felénél tartunk. Az AC Milan kapusának, Mike Maignannak úgy kellett lejátszania az Udinese elleni mérkőzést, hogy egy férfi a kapuja mögött végig rasszista bekiabálásokkal abuzálta, a stadion pedig minden egyes labdaérintése után kifütyülte a játék megszakítását követően, a francia játékos le is vonult meccs közben a pályáról, a mérkőzés pedig félbeszakadt egy időre.
Máshol sem könnyebb a színes bőrű játékosok helyzete, Spanyolországban Vinícus Junior állandó rasszista inzultusnak van kitéve:
A rasszizmus elfogadott a La Ligában. Ezt nagyon sajnálom. A bajnokság, ami egykor Ronaldinhóé, Ronaldoé, Cristiano Ronaldóé és Messié volt, ma a rasszistáké.
A brazil játékos hiába szólal fel következetesen az őt ért atrocitások miatt, és viszi adott esetben az ügyet bíróságig, a liga nem lép fel hatékonyan a rasszista szurkolók ellen. Ugyanakkor az Európai Labdarúgó-Szövetség (UEFA) jelenlegi szabályozása és büntetési gyakorlata sem tud megállj parancsolni a lelátói rasszizmusnak.
Az UEFA fegyelmi szabályzata nem különbözteti meg külön kategóriában fegyelmi vétségként a rasszista viselkedést, hanem a magyar szabályozáshoz hasonlóan a rasszizmust a „nem sporteseményhez illő megnyilvánulás” kategóriába foglalja bele, és az első előfordulásnál 10 ezer eurós, a másodiknál pedig 15 ezer eurós büntetés kiszabását írja elő, de az összeg minden egyes további esetnél növelhető. Az UEFA-nál szintén érvényben lévő háromlépcsős szabályozás mellett a vétkes csapatokat rasszizmus esetén szektor-, valamint stadionbezárással, a meccs automatikus elvesztésével, pontlevonással vagy az adott versenysorozatból való kizárással is sújthatják – fontos kitétel, hogy sújthatják, mert a zártkapus mérkőzések elrendelésén túl elvétve sem nagyon szokott szigorúbb büntetés előfordulni.
Amíg az európai szövetség mindössze pár tízezer euróra bünteti a klubokat vagy szövetségeket a rasszista viselkedés miatt, addig a 2012-es Eb-n Nicklas Bendtner 100 ezer eurós büntetést kapott azért, mert a portugáloknak lőtt gólja után egy sportfogadási cég nevével ellátott boxert villantott, míg a Besiktast 2018-ban egy Bayern München elleni BL-meccset követően azért büntette meg az UEFA 30 ezer euróra, mert egy macska beszaladt a pályára.
Egyedül szigorúbb szabályok életbe léptetése, valamint az elkövetők jogi felelősségre vonása jelenthetne megoldást a rasszizmus elleni harcban, nem csak magyar, hanem globális szinten is.
