Az utolsó 2023-as meccsen, a Lierse ellen eredményes voltál, így ősszel négy gól és három gólpassz került a neved mellé. Ezzel mennyire vagy elégedett?
Nem vagyok csalódott. Ha visszagondolok a meccsekre, rúghattam volna több gólt is, mert sok helyzetet alakítottam ki, ami pozitívum. Az idény második felében is ez a célom, hogy minél többször kerüljek a kapu elé, és növeljem a góljaim, gólpasszaim számát (a beszélgetés óta sikerült is újabb gólt szereznie Vancsának, aki a Club Brugge második csapata elleni 2-0-s győzelem alkalmával talált be).
Amikor megszerezted az első gólod a Lommelben, még áprilisban, azt mondtad, hogy a kihagyott helyzetek túlzottan görcsössé tettek. Ez a görcs már a múlté, idén már teljesen felszabadultan tudtál játszani?
Nagyon vártam az első gólt, hogy végre átszakadjon a gát, és azóta is rengeteget gyakorolom a befejezéseket edzésen, illetve azok után, hogy a meccsen a legjobb döntést hozzam a kapu előtt. Ennek köszönhető, hogy úgy érzem, eltűnt belőlem a görcsösség.
Idei első gólja, az Oostende otthonában egy felsősarkos bomba volt a 90. percben:
Azt nyilatkoztad az első gólod után, hogy az előző idényben kissé szokatlan volt számodra, hogy a középpályán játszattak. Abban, hogy idén már jöttek a gólok és a gólpasszok is, mekkora szerepe van annak, hogy immár balszélsőt játszol?
Tavaly középpályásként messzebb voltam a kaputól, idén viszont egy meccs kivételével a szélen játszottam, amit jobban is szeretek, és így többször odaérek a kapu elé. Azzal sincs bajom, ha a középpályán kell szerepelni, de inkább szélsőnek vallom magam.
Nagyon fiatalon érkeztél egy új közegbe, új csapathoz, az idei számaid egyben azt is visszaadják, hogy mostanra szoktál bele a belga fociba?
17 évesen költöztem ki, nemcsak a foci volt új, hanem az is, hogy egyedül élek külföldön, úgyhogy időbe telt ezt megszokni, ebbe beletanulni. A játék az teljesen rendben volt a tavalyi idény második felétől, egyedül az volt zavaró számomra, hogy nem sikerült gólokat lőnöm és gólpasszokat adnom. Aztán a nyári felkészülés jól sikerült, és nagy önbizalommal vágtam neki a mostani szezonnak, abban bízva, hogy sikeres lehetek én is, és a csapat is.
Milyen a belga másodosztály stílusa az NB I-hez képest?
Fizikális, darálós, nagyon sok a párharc. A Lommel a többségtől eltérő stílust képvisel, miénk a második legmagasabb labdabirtoklás-százalék, csak a legvégső esetben vannak előrevágott labdák, inkább a sokpasszos labdakihozatalok jellemzőek, és igyekszünk szépen felépíteni a támadásokat.
Mivel fizikális a játék és nagy a tempó, időnként be-becsúsznak technikai hibák, azt mondanám, technikailag olyan szinten van a bajnokság, mint az NB I.
Tavaly még 12 csapatos volt a másodosztály mezőnye, és úgy lett az alsóház legjobbja, vagyis 7. a Lommel. A mostani szezon előtt bővítették a létszámot, és már 16 csapat szerepel a bajnokságban. Mi volt az idei célkitűzés?
A feljutást céloztuk meg, nagyon jól is kezdtük a szezont, az első négy bajnokit megnyertük, aztán kisebb gödörbe kerültünk, nem jöttek az eredmények, pedig azokon a találkozókon sem játszottunk rosszul. 13 forduló van még hátra az alapszakaszból, és az automatikust feljutást garantáló második hely csak négy pontra van, úgyhogy nem nagy a lemaradásunk, néhány jó meccsel nagyot lehet ugrani a tabellán. Ha nem végzünk az első két hely valamelyikén, akkor az első hatban kell zárni, mert a 3–6. helyezettek rájátszásban döntenek arról, hogy melyik csapat lesz a harmadik feljutó.
Nemrég beszéltem a dán Köbenhavnban játszó Németh Hunorral, aki elárulta, hogy Szoboszlai Dominikhoz hasonlóan ő is rengeteg különedzést végzett az édesapjával. Édesapád, Vancsa Miklós korábbi NB I-es játékosként és sportvezetőként is kötődik a sportághoz, előfordult nálad is, hogy a napi penzum elvégzése után otthon még edzettél vele?
Persze, nekem is volt részem hasonlóban, főleg, amikor kisebb voltam, akkor sokat edzettem apával, de ha otthon vagyok, akkor a mai napig eljárunk. Egyébként sosem kellett motiválni, mindig megvolt bennem a késztetés, hogy többet tegyek bele, mint a többiek, és az edzések után még végezzek némi extra munkát.
Volt olyan, amikor azt érezted, hogy ezzel a hozzáállással kilógsz a sorból? Hogy más, hozzád hasonló tehetségeknél épp az hiányzott, hogy beletegyék a pluszmunkát?
Láttam sok mindent az akadémiai évek alatt, de nem nagyon szeretnék mások nevében beszélni. Volt olyan, aki ugyanúgy beletette az extrát, és most felnőttszinten is sokra tartják, és találkoztam olyannal is, aki szintén kint maradt az edzések után, tehetséges is volt, mégsem alakult úgy a karrierje, ahogy szerette volna.
Mi volt az, amiben az itthon megszokott dolgokhoz képest változtatnod kellett, hogy kint is érvényesülni tudj?
Mivel jó ideje figyeltek, azt tudták, hogy technikai szempontból, labdával ki tudok emelkedni a bajnokságból,
viszont azt is egyből látták, hogy három-négy kiló izmot fel kell pakolni rám, hogy nagyobb eséllyel induljak a párharcokban, és ne nyomjanak el a védők.
Ez volt az egyik terület, amiben fejlődnöm kellett, és bár nem volt gond a sebességemmel, az is célkitűzés volt, hogy még dinamikusabb legyek. Az első évemben a sok különedzés révén mindkét téren sikerült látványosan fejlődnöm, talán ez is az oka annak, hogy a mostani szezonban jobban tudok teljesíteni, és megjöttek a gólok, gólpasszok is.
Az MTK-val is játszottál a felnőttek között, sőt 16 évesen gólt is szereztél az NB I-ben. Ott nem merült fel, hogy meg kellene erősödnöd fizikailag?
Akkor is tudtam, és a klubnál is tudták, hogy fel kell majd szednem pár kiló izmot, de az egy nehéz időszak volt, a felnőttcsapat a bennmaradásért küzdött hétről hétre, és mindenki erre koncentrált.
A játékjogodat az a City Football Group vette meg, amelyik a Lommel mellett további tizenegy klubot működtet, többek között a Manchester Cityt és a spanyol bajnokság idei meglepetéscsapatát, a Gironát. Tudsz arról esetleg, hogy valamelyik klub „házon belül” figyelne téged? Vagy szívesen látna?
A City Football Group képviselőivel folyamatosan zajlanak az egyeztetések, minden hónapban eltöltenek néhány napot a klubnál, és ilyenkor visszajelzést adnak arról, hogy mi az, amivel elégedettek, és miben kell fejlődni. A jövőt majd meglátjuk, ezt az is befolyásolja, hogy megy a játék a Lommelnél, öt évre írtam alá, de ez nem jelenti azt, hogy ezt az időszakot Belgiumban is kell kitölteni. De a fókusz egyelőre azon van, hogy feljussunk az élvonalba.
A belga klub földrajzi elhelyezkedése tökéletes, hiszen közel a német és a holland határ is. Ha egy Bundesliga-csapat szemet vetne rád, akkor elvihet, vagy kifejezetten az a cél, hogy maradj a körön belül, és a City Football Group valamelyik klubjában köss ki?
Sok opció lehet ebben, a Lommelnél is van olyan játékos, akit kölcsönadtak egy külsős klubnak, vagyis maradt a körön belül, de közben máshol próbál szerencsét.
Igazi világválogatott a Lommel: van olasz, montenegrói, perui, spanyol, kolumbiai, ghánai, togói, angolai, finn, brazil és svéd légiós is a keretben. Mi a közös nyelv az öltözőben?
Az angol, amit többé-kevésbé mindenki beszél. Vannak olyan dél-amerikai játékosok, akik nehezebben tudják rávenni magukat, hogy angolul szólaljanak meg, de az öltözőben ők is ezt beszélik.
A kerettagok többsége 20 év körüli, de akad két 35, egy 34 és egy 33 éves, rutinos játékos is. A sok fiatal között van nekik van egyfajta mentorszerepük is?
Abszolút. Az első naptól kezdve nagyon pozitívan állnak hozzám és a többi fiatalhoz az idősebb társak, próbálnak mindenben segíteni. Nyilván az azonos országból érkezők még közelebbi kapcsolatban vannak, de összességében elmondható, hogy a rutinosabb csapattársak odafigyelnek ránk.
Azt nyilatkoztad, hogy kint sokat fejlődtél mentálisan. Ez minek köszönhető?
Ez egy érési folyamat volt. Az első évben voltak nehéz időszakok, ilyenkor még többet edzettem, igyekeztem még több energiát fektetni a munkába, hogy ez aztán a pályán kamatozzon. Otthonról a család sokat segített, de magamnak kellett a feladatokat a pályán és azon kívül is megoldanom, és ezek együtt mentálisan is megerősítettek.
Lelkizős típus vagy?
Szerintem a játékosok többségének a meccs napja, illetve a másnap a nehéz, mert ezek többnyire még azzal telnek, hogy ott pörögnek az ember fejében a képek. De ezen a téren is sokat fejlődtem, vissza szoktam nézni a meccseimet, aztán tiszta fejjel átgondolnom, hogy mit kellett volna máshogy, jobban, és onnantól már csak arra figyelek, hogy a következő alkalommal ezeken tudjak javítani.
Szoboszlai mondta, hogy próbál figyelni arra, hogy ne vigye haza a munkát, és ha otthon van, ne azzal töltse az idejét, hogy meccseket néz. Te hogy állsz ezzel?
Ha van olyan meccs, ami tényleg érdekel, akkor leülök a tv elé, de olyan nem szokott előfordulni, hogy egy hétvégén négy-öt találkozót is végignézzek. Az edzések után vagy a szabadnapokon próbálok kikapcsolódni, és kevesebbet foglalkozni a focival, hogy ne gondoljak túl dolgokat.
Van már kialakult baráti köröd Lommelben?
Igen, mindenkivel jó a viszonyom a csapaton belül, de van egy 4–5 fős társaság, akikkel még szorosabb a kapcsolatom, és velük szoktam időt tölteni, illetve a szüleimmel vagy az otthoni barátokkal, ha meglátogatnak.
Puskás Ferenchez és Albert Flóriánhoz hasonlóan te is 17 évesen debütáltál a magyar felnőttválogatottban. Marco Rossival milyen gyakran kommunikálsz? Szokott érdeklődni felőled a kapitány?
Telefonon nem szoktunk beszélgetni, de ha Telkiben vagyok az U21-es csapatnál, akkor mindig váltunk pár szót.
Ha már U21: a korosztályos válogatottban a mostani Eb-selejtezősorozatban eddig mind a hat meccsen játszottál hosszabb-rövidebb ideig. Málta és Kazahsztán ellen hoztátok a kötelezőt, a skót, belga, spanyol hármas elleni négy találkozón viszont csak egy pontot gyűjtöttetek. Fogadjuk el, hogy ez a papírforma?
A skót, belga, spanyol válogatott játékosai magasabb szinten játszanak, és több játékpercük is van, ezt az előnyt pedig nagyon nehéz kompenzálni, mivel nálunk többen is azért harcolnak, hogy beverekedjék magát a kezdőbe a klubjukban.
Van még négy meccsünk, Kazahsztánt és Máltát verni kell, a spanyolok és belgák ellen pedig mindent bele kell adni, hogy bravúrt érjünk el.
A 2 milliós Budapest után a 34 ezres Lommel milyen?
Ez is szokatlan volt eleinte, szép és csöndes város, de Budapesthez képest azért nagyon más. De már megszoktam, és mivel több nagyváros is van a közelemben, így, ha változatosságra vágyom, nem kell messzire mennem.
Ki nyerne egy Lommel-MTK meccsen?
Nehéz kérdés, szívesen játszanék az MTK ellen, kíváncsi lennék, milyen lenne. Szerintem fizikálisan egyértelműen föléjük tudnánk kerekedni, úgyhogy látatlanban Lommel-győzelmet mondanék.
