Czeglédi Zsolt / MTI
Magyar foci sport

Egy szappanopera-főhős szerelmi élete sem olyan kiszámítható, mint az NB I-es klubok edzőválasztásai

Fekete napjuk volt kedden az NB I-es edzőknek, Kuttor Attilától a Vasas, Supka Attilától a Mezőkövesd köszönt el – mindössze hét forduló után. Ha a két csapat 5-5 pontját összeadnánk, még az is kevés lenne a dobogóhoz, úgyhogy nem csoda, hogy a két Attilának el kellett hagynia a várost (vagy legalábbis a klubot), ahogy azt druszájuk énekelte az Edda slágerében.

A Kövesdnél egyelőre még nem lelték meg az utódot, így Supka stábjának tagjai készítik fel a csapatot a Fehérvár ellen, Angyalföldön azonban már bejelentették az új főnököt, aki nem más, mint Kondás Elemér.

Kapcsolódó
Megtalálta Kuttor utódját a Vasas, Kondás Elemér visszatér az NB I-be
A Vasas szerződést bontott Kuttor Attilával, miután az első hét fordulóban nem sikerült nyernie az NB I újoncának. A klub nem sokkal később az utódot

Kondás kinevezése bizonyos szempontból logikus: ismeri az NB I-et, mozdítható volt, és nem rossz a pedigréje, hiszen első debreceni időszakában két bajnoki címet és két Magyar Kupát nyert a Lokival, majd vele jutott fel története során először a Kisvárda az NB I-be. Az osztályváltás második debreceni időszakában is összejöhetett volna a helyiek által csak Eli bának nevezett edzőnek, de 2021 februárjában egymás után elszenvedett két vereség után elköszöntek tőle, pedig a Loki listavezető volt az NB II-ben, és hét pont volt az előnye a harmadik Gyirmót előtt.

Aztán kísértetiesen hasonló sorsa jutott Diósgyőrben is, hét fordulóval a másodosztályú bajnokság vége előtt a DVTK feljutó helyen állt, mégis lapátra tették – a vége az lett, hogy hiába happolták el a rivális Szeged edzőjét, Dragan Vukmirt, a Kondás menesztésekor még öt pont hátrányban lévő Kecskemét végül kitette az indexet, a miskolciaknak pedig maradt az NB II.

Kapcsolódó
Kondás Elemér a menesztéséről: Ötpontos előnyből csináltak öt pont hátrányt
A szakember szerint kirúgásával két csapatot tettek tönkre.

Az 58 éves Kondás kinevezésével biztonsági játékot választott a Vasas, ugyanakkor kicsit olyan érzése is lehet az embernek, mint amikor egy szappanopera forgatókönyvírói kifogytak az ötletekből, ezért sebtiben összehoznak két régi szereplőt, akik évek óta ismerik egymást, de korábban fel sem merült bennük, hogy akár egy párt is alkothatnának.

A jelenség persze nem újkeletű: ha az NB I-ben valahol megüresedik egy kispad, a magyar focit követők elég jól be tudják lőni azt a néhány nevet, akik közül kikerül majd a következő delikvens, és ezt a feltevésünket megerősítette, amikor megvizsgáltuk, hogy az élvonalat alkotó 12 csapatnál kikre esett a választás az utolsó öt alkalommal.

Az egyik kakukktojás a bajnokságot évek óta uraló, az elmúlt hét kiírásból ötöt megnyerő FTC, amely 2012 nyara óta csak külföldi edzőkre bízta a csapatot (beugróként Máté Csaba két meccsen leült a kispadra, de csak azokat a trénereket vettük számításba, akik legalább öt mérkőzésen kaptak lehetőséget). A sort a holland Ricardo Moniz nyitotta, majd 2013 nyarán érkezett a német Thomas Doll, akivel 12 év után összejött az első bajnoki cím – hogy aztán a BL-selejtezőben a Fradi fejre álljon az albán Partizani ellen.

Beliczay László / MTI Moniz itt még a Fradi-játékosoknak adott instrukciót egy Újpest elleni meccsen

Doll három Magyar Kupát is nyert a klubbal, de a Fradi akkor lépett szintet, amikor a szigorú Szerhij Rebrov lett az edző, akivel itthon megközelíthetetlen lett a csapat, amely 2019 őszén az Európa Liga, 2020-ban pedig a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott be. A Rebrovot követő Peter Stöger az EL-főtáblára vitte a Fradit, de így is csak 31 tétmeccs jutott neki, ezt a számot a jelenlegi edző, Sztanyiszlav Csercseszov már felülmúlta, de a vezetés által kitűzött BL-szereplés (Kubatov Gábor elnök arról ábrándozott, hogy jó lenne megélniük az európai kupatavaszt) helyett végül neki is az Európa Liga jött össze.

A Fradinál tehát az utolsó öt választás csupa olyan edzőre esett, akiknek teljesen új terep volt az NB I, igaz, Monizt azóta a ZTE is felfedezte magának, amiben az is szerepet játszott, hogy a zalaiak sportigazgatója az a Dragóner Attila, akit a holland edző az FTC-nél töltött időszakából ismer.

Szintén a kivételek táborát gyarapítja a Kecskemét, amely újoncként váratlanul jól szerepel, hét forduló után 12 pontjával a harmadik helyen áll a tabellán, de elég kacskaringós utat járt be, hogy újra a legjobbak között szerepelhessen. A KTE a 2014-2015-ös idényben Bekő Balázs vezetésével a 9. lett az akkor még 16 csapatos NB I-ben, de licenc hiányában kizárták, úgyhogy 2015 nyarán a megyei első osztályban szereplő KLC-KTE SI maradt a legmagasabb osztályú helyi klub.

A Kecskemét három évet töltött a megye egyben, majd 2018-ban feljutott az NB III-ba, aztán 2021-ben második helyezettként is fellépett az NB II-be, mivel a bajnok Iváncsa nem vállalta az indulást, végül az előző idényben hatalmas hajrát produkálva vágott be a Kondás menesztése után kipukkadó Diósgyőr elé – újra jegyet váltva ezzel a legmagasabb osztályba.

A Kecskemétnél 2015 óta Némedi Norbert, Szabó Tibor, Zoran Kuntics és Gombos Zsolt ült a kispadon, ebből a négyesből egyedül Kuntics dolgozott az NB I-ben, de csak két meccsre szólt a megbízatása az Diósgyőrnél.

Jelenleg az a Szabó István az edző, aki ezer szállal kötődik a klubhoz, dolgozott az utánpótlásban, volt másodedző a Tomislav Siviccsel Magyar Kupát nyerő gárdánál, 2012-ben pedig az ő vezetésével lett ötödik a KTE az NB I-ben.

Szabó kilenc év után, 2021 nyarán tért vissza a klubhoz, és akkor úgy fogalmazott, hogy bár dolgozott más városokban, más csapatokban is, a szíve mindig a Kecskemété volt, így aztán stílszerű, hogy egy helyi kötödésű szakemberrel jutott vissza a KTE az NB I-be.

A mostani mezőny többségénél az a jellemző, hogy az utóbbi néhány edzőváltásnál igyekeztek olyan neveket megnyerni maguknak, akik dolgoztak már máshol is – ki több, ki kevesebb sikerrel. Vegyük például az előző idény ezüstérmesét, a most is remekül rajtoló Kisvárdát, ahol megfordult Bódog Tamás (előtte Diósgyőr, utána Honvéd, most épp a Herthánál másodedző) és Supka Attila (előtte Debrecen, ZTE, Honvéd, utána Mezőkövesd, ha csak azokat a csapatokat nézzük, amelyek most is NB I-esek) is.

A Várda volt az első NB I-es klubja a portugál Joao Janeirónak, akivel a harmadik helyen állt a csapat, amikor kivásárolta őt a magyar élvonalból rendszeresen csemegéző DAC, hogy aztán a mostani idényt már Debrecenben kezdje, ahol hat forduló alatt mindössze négy pontot szerezzen vele a csapat, így ő legyen az idény első áldozata.

Kapcsolódó
Hat nyeretlen bajnoki jutott a Loki edzőjének
A ZTE elleni vereség után Joao Janeiro távozott.

A jelenlegi edző, Török László az U19-es csapattól érkezett, de korábban Kecskeméten már beleszagolt az NB I légkörébe, úgyhogy Várdán a 2020 februárja óta tevékenykedő öt edző közül egyedül Erős Gábor volt nullkilométeres, aki 2014-ben még játékosként került a klubhoz, majd 2017 óta segítette több vezetőedző munkáját is.

Mezőkövesden is biztosra mentek, a jolly joker Supka előtt a korábbi szövetségi kapitány, a Fradival és a Győrrel bajnokságot nyerő, Felcsúton és Angyalföldön már kevesebb dicsőséget begyűjtő (a Vasas 2006 tavaszán vele esett ki, igaz csak az idény második feléért lehet őt számon kérni) Pintér Attila dirigált. Előtte Kuttor produkált egy teljesen vállalható, és két sikeres évet (sorrendben 9., 6., majd 4. és kupadöntős volt a Kövesd) a klubnál, majd 2020 novemberi menesztése után bő fél évvel a Vasasnál láttak benne fantáziát, amely vele jutott vissza az NB I-be – ott viszont csak hét fordulóig szerepelt a neve a jegyzőkönyvben a stábtagok között.

A Kövesd meglepő választása Radványi Miklós volt, aki a DAC-cal feltornászta magát a szlovák élvonalba, és 2017 tavaszán az utolsó négy fordulóra vette át a kiesés elől menekülő brigádot a Kecskemétről, Paksról és Diósgyőrből már jól ismert Sivictől.

A felvidéki edzővel négy meccsen öt pontot csipegetett össze a Kövesd, amely végül kilencedik lett, és így bent maradt, de a folytatás már nem volt ilyen sikeres, 2017 őszén hiába kezdte két győzelemmel a bajnokságot a csapat, jött egy tízmeccses nyeretlenségi széria, Radványi pedig ment.

A Paks üde színfoltnak számít itthon azzal, hogy a Vasassal egyetemben csak magyar játékosra épít, az edzők tekintetében viszont meglehetősen kockázatkerülő a klub, hiszen az elmúlt öt trénerből mindössze egy volt olyan, aki szűznek számított az NB I-ben.

Az az egy is belső emberként lépett fölfelé a ranglétrán, hiszen Osztermájer Gábor utánpótlás-szakágvezetőből lett a felnőttek vezetőedzője.

Rajta kívül Waltner Róbert (korábban ZTE és Kaposvár), a támadófutball hazai felkent apostola, Bognár György (jelenleg az NB II-ben gyalulja le az ellenfeleket az MTK-val, de volt a kék-fehérekkel az élvonalban, és többek között a Honvédot és a Sopront is vezette az első osztályban), Sivic és Csertői Aurél (korábban Győr, Haladás, Kecskemét, Sopron, Fehérvár, azóta Gyirmót) kapott lehetőséget Pakson.

Csertői volt az, aki a magyar edzői kart azzal igyekezett megvédeni, hogy kijelentette, bármelyik hazai tréner van olyan felkészült, hogy meg tudna tartani egy edzést a Barcelonánál. A klubok valószínűleg nem ezért a nyilatkozatért kapkodtak utána, hanem azért, mert Supkához hasonlóan nem túl látványos, de stabil játékot képes összerakni, amivel általában össze lehet szedni annyi pontot, hogy ne legyenek kiesési gondjai az adott klubnak.

Kettőjük közül Supkának mutat jobban a vitrinje, mert nyert két bajnokságot a Debrecennel, valamint egy kupát a Honvéddal, Csertőinek bajnoki cím nem jött össze, de fehérvári időszakából ő is tudja, milyen a Magyar Kupából szürcsölni a pezsgőt. Ha már az elején filmes analógiát említettünk, Supka és Csertői hazai szerepéről Quentin Tarantino Ponyvaregényének Harvey Keitel által alakított karaktere jutott eszünkbe, aki csak úgy mutatkozott be: „Winston Wolf vagyok, problémamegoldó”.

A korábbi 32-szeres válogatott csatár, Horváth Ferenc sem panaszkodhat arra, hogy elfeledkeztek róla a klubvezetők, hiszen ő is bumerángként tér vissza rendszerint az élvonalba. Legutóbb a Honvédnál dolgozott, de a többség valószínűleg a „Szüljek egy lovat, vagy mit csináljak?” kérdésére emlékszik a kispesti időszakából, és nem a nagy győzelmekre.

Horváthnak a Kecskemét volt az első élvonalbeli csapata, amellyel 8. lett 2013-ban, majd a következő idényt már Pakson kezdte, ám ott csak fél évet töltött el – a helyére érkezett Csertői –, ugyanis őt kérték fel a Győri ETO-hoz, miután az addigi vezetőedzőt, Pintér Attilát kinevezték szövetségi kapitánynak. A korábbi csatárnak ez nagy előrelépés volt, a tizenharmadik helyezettől a harmadikhoz került, és végül ezüstérmesként zárt a Győrrel.

Egy ezüsttel a Videotonnál is gazdagodott, ráadásul ez megnyert ezüst, és nem egy elveszített arany volt, mivel a Fradit abban az évben nem lehetett megfogni, de a Vidi hetedik volt, amikor Horváth megérkezett. Utána viszont a Diósgyőrnél idő előtt felállították, majd sem a Balmazújvárost, sem a Haladást nem tudta megmenteni a kieséstől. Jelenleg az NB III-as Dunaújváros edzője, és azt mondta, azért esett erre a klubra a választása, mert:

Egy kicsit elég volt abból, hogy örökké harcoljak a vezetőkkel, hogy örökké meg kell felelni a szurkolóknak. Elég volt abból, hogy olyan játékosokkal dolgozzak, akiknek a pénz az istene.

Van az a kategória is, amikor magyar, de nem az itthoni közegben szocializálódott edzővel próbál nagyot húzni egy-egy klub, de az utóbbi években sem Bódog Tamás (Diósgyőrben épp Horváthot váltotta, majd volt Várdán és Kispesten is), sem Radoki János (kilenc bajnoki jutott neki Felcsúton, kilenc pontot szerzett vele a csapat), sem Szabics Imre (Fehérvár) vagy Huszti Szabolcs (Debrecen) nem alkotott maradandót.

Aztán láttunk olyan külföldi edzőt, akiből az egyik csapatánál hős lett, a következőnél pedig senki sem sírta vissza: Joan Carillo 2015-ben bajnokot csinált a Fehérvárból, majd második vidis időszakában vele sem sikerült megelőzni a Fradit, az előző idényben pedig Debrecenben rajzolgatott a mágnestáblára, és a 7. hely épp nem is fest rosszul, de a Loki csak három ponttal teljesített jobban a kieső MTK-nál.

Nebojsa Vignjevic magyar szinten elképesztően hosszú időt, hat és fél évet töltött az Újpestnél, amellyel két Magyar Kupát is nyert, majd a Honvédnál Horváth Ferenc menesztése után neki kellett gatyába ráznia a meglehetősen rozoga állapotban lévő csapatot. Vignjevic honvédos időszaka nem volt épp fáklyásmenet, 15 forduló alatt átlagban 1,2 pontot szerzett vele a csapat, amely végül csak az utolsó fordulóban, a felcsúti győzelmével biztosította be az élvonalbeli tagságát.

Kovács Tamás / MTI Vignjevic az élvonalban tartotta a Honvédot, a nyáron mégis elköszöntek tőle

Újpesten és Kispesten most is tolmács kell az edző mellé, a liláknál a szerb Milos Kruscic januárban állt munkába, de a Fradi elleni 0-6-os katasztrófa után az is csoda, hogy még ő tarthatja az edzést, a XIX. kerületben a skót Tam Courts a tavalyinál is gyengébb kerettel próbál ellavírozni az NB I-ben, és a látottak alapján hatalmas fegyvertény lenne, ha a Honvéddal ugyanúgy negyedik lenne, mint előző csapatával, a Dundee Uniteddel.

A jelenlegi NB I-et alkotó 12 csapatnál a legutóbbi öt edzőváltás eredményeként kijelölt összesen 60 edzőből (ez az ismétlődések miatt valójában negyven embert jelent) 25 volt abszolút újonc. Ebből a huszonötből kilenc volt külföldi, kettő felvidéki magyar, három olyan edző, aki hosszú éveket töltött külföldön, mielőtt hazajött és megégette magát, valamint hét olyan, aki már korábban az adott klub kötelékében volt, és az utánpótlásból emelték fel, vagy másodedzőből tették meg vezetőedzőnek.

25-9-2-3-7=4. Négy olyan edző volt az elmúlt években, akik itthon dolgoztak, ergo valamennyire szem előtt voltak, és eredeti ötletnek számított a kinevezésük.

Ahogy a kifulladó szappanoperának is jót tesz egy kreatív forgatókönyvíró, a magyar focinak is a hasznára válna néhány vagányabb, vagy éppen türelmesebb, nem csak 3-5-10 fordulóban gondolkozó klubvezető. Úgy hírlik, a Vasastól kirakott Kuttornak nem lesz sok szabadnapja, mert korábbi munkaadója, a Mezőkövesd máris lecsapna rá. Lepődjünk meg?

A kiemelt képen Kondás Elemér és Supka Attila látható egy 2011 októberében játszott Debrecen-Honvéd meccsen.

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.