A Bajnokok Ligája és európai Konferencia Liga sorozat magyar érdekeltségű eredménysorát már talán minden futballszerető ismeri, de azért megismételjük:
- BL: Ferencváros-Slovan Bratislava (szlovák) 1-2
- EKL: Vitória Guimaraes (portugál) – Puskás Akadémia 3-0
- EKL: MOL Fehérvár FC – Gabala SC (azeri) 4-1
- EKL: Kajrat Almati (kazah) – Kisvárda FC 0-1
A visszavágókat jövő hét szerdán és csütörtökön játsszák, ezért a kupamérlegről e két győzelem és két vereségből kiindulva egyelőre nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
Azonban az látszik, hogy
- a Vidi és a klubtörténelmi sikert elérő Kisvárda már-már továbbjutónak tekintheti magát,
- a Puskás Akadémiának vajmi kevés az esélye, csodaszámba menne a továbbjutása,
- az egyéni képességek terén a Slovannál talán jobb játékerőt képviselő Ferencvárosnak viszont csapategység, és csapatjáték terén hatalmasat kellene fejlődnie öt nap alatt, hogy képes legyen megfordítani az összecsapást, és a BL-harmadik fordulójába jusson.
A mérkőzések után megnéztük azonban azt, vajon milyen játékospolitikával érték el az alaphangon 50-50 százalékos sikerrel, továbbjutási mutatóval kecsegtető eredményeiket a magyar csapatok. A négy NB I-es együttesben pályára lépő összesen 46 labdarúgó hány százaléka magyar, illetve mennyi légiós?
Büszkék vagyunk rájuk, ezért név szerint is említjük őket.
- Ferencváros, 15/1: Az egy szem Dibusz Dénes képviselte a magyarságot.
- Kisvárda, 16/2: Török László edző a kezdő tizenegybe jelölt Ötvös Bence mellett csereként Czérna Eriknek szavazott bizalmat.
- MOL Fehérvár, 15/4: Kovács Dániel kapus, Fiola Attia „csk”, és Dárdai Palkó mellett már az eredendően francia Loic Nego is magyar válogatottat erősíti.
- Puskás Akadémia 15/7: Spandler Csaba, Nagy Zsolt, és Szolnoki Roland is saját nevelésnek tekinthető a kezdők közül, ahogy Kiss Tamás is 2018, Markek Tamás pedig 2021 óta a felcsutiak labdarúgója. Mellettük csereként szóhoz jutott még Skrbek Alen és a fiatal Bakti Balázs is.
Az, hogy a négy csapat labdába rúgó játékosainak az aránya 30/70 százalékban oszlik meg a magyarok és a hazánkba szerződtetett légiósok között tény. Hogy a futballvilág egyre inkább globalizálódik, az is tény.
Az már azonban megosztja a közvéleményt, hogy egy magyar méretű piacgazdaságban, ilyen mértékű állami sportfinanszírozás mellett mi megfelelő arány. Vajon ez az egyre inkább a légiósok irányába mutató tendencia a magyar futballnak közép, még inkább hosszú távon jót tesz? Kíváncsiak vagyunk a véleményetekre!