Hajnal Tamás tökéletes párost alkot Szerhij Rebrov vezetőedzővel, nyilatkozta az FTC korábbi játékosa, Zoran Kuntic tavaly szeptemberben. Pár hónappal később Rebrov már nem a Fradi edzője, és bár nem nevesítette, de a Blikk szerint Hajnal Tamásra gondolt, amikor azt nyilatkozta, hogy volt valaki a klubnál, akivel nem jött ki. Mitől romlott meg ez a viszony, ami szeptemberben, kívülről, még tökéletesnek tűnt?
Talán furán hangzik, de soha nem éreztem, hogy megbomlott volna a párosunk, és soha nem is így tekintettem kettőnkre. A munkám során mindig az vezérel, hogy a klub érdekeit nézzem, azt tegyem, ami a Ferencvárosnak a legjobb, mert a végén nem a vezetőedző vagy a sportmenedzser számít, hanem a klub. Szerhij utolsó napjáig a lehető leglelkiismeretesebben dolgoztam együtt vele, úgyhogy őt kellene megkérdezni arról, miért romlott meg a kapcsolatunk.
Az irodája ajtaján már ott az új vezetőedző, Peter Stöger neve, gyanítom, néhány hete még Rebrov névtáblája volt kint ugyanott. Azt mondja, Rebrovot kellene megkérdezni, de azért a napi munka során éreznie kellett, hogy valami megváltozott az ukrán edzőnél, nem?
Szerhij nem az a kommunikatív, nagyon nyitott ember, nem könnyű vele megbeszélni dolgokat.
A kinevezése után másfél hónappal kerültem ebbe a pozícióba, és az első pillanattól az vezérelt, hogy minél jobb szakmai munkával háláljam meg a bizalmat, amit megkaptam. Folyamatosan próbáltam kezdeményezni beszélgetéseket, akár négyszemközt, akár kisebb csoportokban, ahol olyan fontos témákat érintettünk, mint a keret kialakítása, vagy, hogy milyen fejlődési lehetőségek vannak a csapat előtt. De ahogy mondtam, Rebrov nem az a típus, aki igényli ezeket a megbeszéléseket.
Az edző és a sportigazgató esetében hogy néz ki a hierarchia? Az ügynökök beajánlanak játékosokat a klubnak, és ön ezekről a focistákról egyeztet az edzővel, vagy az edző szól, hogy Tamás, kellene egy balbekk, és akkor ön a kapcsolatrendszerét latba vetve prezentál számára néhány lehetséges jelöltet?
Vannak játékosmegfigyelőink, leginkább az az ő munkájukra támaszkodunk, de természetesen az ügynökök javaslatait is megvizsgáljuk, mert egyetlen lehetőséget sem szeretnénk elszalasztani, úgyhogy nagyon alapos munkát végzünk ezen a téren. Fontos hangsúlyozni, hogy közösen határozunk, együtt vitatjuk meg, hogy milyen stílus, játékrendszer illik a csapathoz, és ha az irányt kijelöltük, akkor ennek megfelelően keressük az adott játékosokat, akik beleillenek a képbe. A futballban sosem lehet tudni, hogy egy adott edző meddig marad a klubnál, éppen ezért nem is lehet a teljes stratégiát hozzáigazítani, figyelembe kell venni a Fradi tradícióját, a klub felé támasztott elvárásokat, és ezek alapján kell felépíteni a csapatot, összerakni egy stabil alapot, amin aztán még lehet az edző elképzelései szerint alakítani. Mindenkinek megvan a szerepe és saját felelőssége, de a végén szeretünk együtt dönteni, úgy, hogy megtaláljuk azt a megoldást, ami a legjobb a klub szempontjából.
Azt lehetett olvasni, hogy Rebrovot két átigazolási ügy dühítette fel: az egyik, amikor Varga Roland helyére két MTK-s játékos, Katona Máté és Gera Dániel érkezett, a másik pedig a grúz támadó, Giorgi Haraisvili megszerzése volt. Mi volt Rebrov kifogása?
Először is, minden egyes játékost átbeszéltünk Szerhijjel, nem volt egyetlen olyan focista sem, akinek felmerült a neve, és ő nem tudott volna róla. Olyan előfordult, hogy nem egyezett a véleménye a menedzsmentével, de olyan nem volt, hogy ne tudott volna valakiről. Varga Roli esetében az volt a háttérben, hogy Szerhij nem számított a játékosra, aki láthatjuk, milyen tavaszt produkált, olyan jól ment neki az MTK-ban, hogy bekerült a magyar válogatott Eb-keretébe is.
Azt lehet tudni, hogy konkrétan mi volt Rebrov problémája Vargával? Nem ő az egyetlen közönségkedvenc támadó, aki Rebrovnál kegyvesztett lett, hiszen korábban így járt Böde Dániel és Davide Lanzafame is.
Pontosan nem mondta el, ha jól tudom, a játékos is próbált vele beszélni erről, de ő sem kapott választ. Valószínűleg a mi játékrendszerünkben Szerhij más típusú játékost képzelt el arra a posztra, ahol addig Roli szerepelt. Rebrov jelezte, hogy nem számol vele, és jött a lehetőség, hogy Roli az MTK-ba igazolhat, számunkra pedig megfelelő opció volt, hogy eközben két magyar játékos érkezhet hozzánk, mivel próbáljuk folyamatosan keresni azokat a honi tehetségeket, akiket később be tudunk építeni a csapatba. Katona 23 éves, nagyon tehetséges játékos, aki az ősszel sajnálatos sérülést szenvedett, de már előtte is figyeltük. Gera pedig egy nagyon karakteres focista, jó versenyzőtípus, aki mentálisan képes lehet arra, hogy a Fradiban is jól teljesítsen, de Szerhij nem támogatta az ő leigazolását. Ezt őszintén megmondtam Daninak, hozzátéve, hogy ha így is vállalja, és megküzd a helyéért, akkor természetesen mindenben támogatjuk.
Hozzáteszem, Rebrov csapattal kapcsolatos döntéseit mindig maximálisan tiszteletben tartottuk, és sosem fordult elő olyan, hogy beleszóltunk volna az összeállításba.
Dani, és ez szerintem nagyon becsülendő hozzáállás, azt mondta, így is a Fradiba akar igazolni, és be akarja bizonyítani az edzőnek, hogy van helye a csapatban. Számunkra egyértelmű volt a helyzet, elveszítettünk egy magyar válogatott játékost, aki ikonnak számított a szurkolók körében, és gondoskodunk kellett a pótlásáról. Megértettük, hogy Szerhij más véleményen van, de ahogy már mondtam, a döntéseket közösen hozzuk meg, és egy klubot nem lehet egyetlen ember véleményére alapozva működtetni. Olyan felelősségteljes döntést akartunk hozni, amely a magyar labdarúgás és a klub érdekeit is szolgálja.
Olyan opció nem volt, hogy azt mondják, rendben, menjen Varga, jöjjön Katona, de ha Gera nem kell Rebrovnak, akkor maradjon az MTK-ban? Hiszen akkor is lett volna egy magyarjuk Varga helyére, de el lehetett volna kerülni, hogy az edző azt érezze, nem elég fontos a véleménye.
Eleve úgy állapodtunk meg az MTK-val, hogy két játékos érkezik Varga pótlására, hiszen Katonáról tudni lehetett, hogy a sérülése miatt a tavasszal még nem léphet pályára. Természetesen, ha Gera azt mondja, nem vállalja, hogy megküzd a helyéért, akkor nem erőltetjük az átigazolását, de úgy voltunk vele, adjuk meg neki a lehetőséget, hiszen jönni szeretne. Keressük azokat a lehetőségeket, hogy olyan játékosokat találjunk, akik talán még nem elég kiforrottak, de megvan bennük a potenciál, hogy sok munkával és jó hozzáállással folyamatosan fejlődjenek, és hasznos tagjai legyenek a keretnek. Említhetném Sigér Dávid esetét, aki 2018-ban kiesett a Balmazújvárossal, de nálunk fantasztikus karriert futott be, és ma a Fradi egyik legértékesebb játékosa, aki ott lesz az Eb-n.
Kiemelte korábban, hogy mindig közös döntés születik. Ha jól értem, akkor Gera esetében Rebrov nemleges válasza állt szemben az önével, és végül Kubatov Gábor elnököt és Orosz Pált, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatóját bevonva többségi döntés született, hogy jöjjön a játékos?
Minden szituációban alaposan kielemezzük közösen a helyzetet, persze, valakinek a játékos kiválasztásában van nagyobb szerepe, míg a másiknak mondjuk a gazdasági ügyekben. De a kulcsszó mindig az, hogy a klub érdekében a legjobb döntést próbáljuk meghozni. Soha nem egyéni érdekek érvényesülnek, a Ferencvárost akarjuk a lehető legjobban képviselni.
De erre mondhatja azt egy szurkoló, hogy ha a Fradi érdekei számítanak, akkor miért nem akarták mindenáron megtartani Rebrovot, akivel majdnem száz év után nyert sorozatban három bajnoki címet a csapat, és bejutott az Európa Liga, valamint a Bajnokok Ligája csoportkörébe?
Mi soha nem mondtuk Szerhijnek, hogy nem szeretnénk vele együtt dolgozni. Ő közölte az elnök úrral, hogy nem kíván a jövőben az FTC-nél dolgozni, és keressünk új edzőt.
Ez a kijelentés mikor történt? Februárban?
Igen, de voltak már korábban is érdekes történések. Decemberben lett volna egy boardülés, ahol fontos témákat (igazolások, keret kialakítása) szerettünk volna egyeztetni, de Szerhij ezen nem jelent meg, mert nem akart részt venni.
És ezt mivel indokolta?
Nem volt semmilyen indoklás a részéről. A februári kijelentése után pár héttel egyeztetni szerettem volna vele két lehetséges új igazolással kapcsolatban, akik érdekes, értékes játékosok lettek volna, de azt felelte, már nem akar velem beszélni erről, mert ő már nem lesz itt edző. Onnantól már nem is tudtunk közösen egyeztetni vele a jövőt illetően.
A grúz Haraisvili leigazolása miért verte ki a biztosítékot Rebrovnál?
Vele kapcsolatban hosszasan egyeztettünk, és szakmai szempontból soha nem volt semmilyen ellenvetése. Mondta, hogy jó játékosnak tartja, és a saját kapcsolatrendszerét felhasználva ő is informálódott, amikor szóba került, hogy Haraisvili a miénk lehet.
Azt tudni kell, hogy Haraisvili úgy került képbe, hogy Tokmac Nguen iránt folyamatosan érdeklődtek, sőt, meg is egyeztünk egy lehetséges vásárlóval, egy belga élcsapattal, de valamilyen okból a játékos nem fogadta el az egyébként nagyon jó ajánlatot, amit kapott a belgáktól. Még az európai átigazolási időszak utolsó napján, január 31-én is próbálták őt meggyőzni a belgák, de a játékos úgy döntött, hogy marad, amit mi tiszteletben tartottunk.
Ugyanakkor Kínában és az Egyesült Államokban nem ért véget az átigazolási időszak január végén, és Tokmac ügyében továbbra is folytak az egyeztetések az iránta érdeklődő csapatokkal, nekünk pedig figyelembe kellett venni, hogy Magyarországon február 14-én éjfélig lehetett igazolni, és addig volt lehetőségünk felkészülni arra az eshetőségre, ha Tokmac mégis távozik. Mivel Haraisviliről Rebrov jó véleménnyel volt, így adta magát, hogy leigazoljuk, hiszen több poszton bevethető játékosról beszélünk, tízesként is, nyolcasként is használható, vagyis abszolút megfelelt a profilnak, amit kerestünk, mikor levegőben lógott, hogy Tokmac esetleg eligazol. Szerhij erre azt mondta, ha Tokmac elmegy, akkor jöjjön Haraisvili, de ellenkező esetben nincs szüksége rá. A klubnál viszont úgy láttuk, ha eggyel több támadó van a keretben, az élezi a konkurenciahelyzetet, bővíti az edző variációs lehetőségét, és akkor sem kerülünk bajba, ha Tokmac az utolsó pillanatban eligazol, vagy a járvány miatt kidől valaki a keretből. Olyan is volt, hogy valakivel szakmai gondja volt Rebrovnak, amit elfogadtunk, és letettünk az illető leigazolásáról, de mivel itt ilyen jellegű aggálya nem volt, közösen megvitatva az a döntés született, hogy Haraisvili csatlakozik a klubhoz.
A számok árulkodóak: Gera hét bajnokin szerepelt a Fradiban tavasszal, de csak egyszer kapott 20 percnél többet, míg Haraisvilinek négy találkozón 176 perc jutott, igaz, így is szerzett egy gólt a Budafok ellen. Így vágott vissza Revrov azért, hogy végül mégis kapott két olyan focistát, akit nem szeretett volna?
Haraisvili Svédországból érkezett, ahol novemberben játszotta az utolsó meccsét, úgyhogy hosszabb felkészülésre volt szüksége. Pont mire felvette volna a ritmust, megsérült, műteni is kellett, most a rehabilitációja zajlik, de bízunk benne, hogy a jövőben segíteni tud a csapatnak. Gera esetében az előzmények miatt nem volt meglepetés, hogy Rebrov nem igazán számolt vele, de ahogy mondtam korábban is, részünkről sosem volt elvárás az edző felé, hogy valakinek játszania kell.
„Az elnök megnyugtatott, hogy a beleegyezésem nélkül nem igazolunk, de ezután a klub ismét igazolt egyet” – magyarázta Rebrov egy ukrán lapnak. Ebből a nyilatkozatból az jön le, mintha az edző azt vette volna zokon, hogy nem számít igazán a véleménye, és nélküle született meg a döntés.
Olyan döntést hoztunk, ami ugyan nem egyezett az ő véleményével, de hangsúlyozom, nem nélküle született meg a döntés. Sosem volt kész tények elé állítva, mindig felvázoltuk számára, hogy az adott döntés miért fontos a klub szempontjából. Ha az MTK-tól érkező játékosok ügyében átérezte volna, hogy ez milyen fontos a klubnak, és mondhatom, hogy a magyar labdarúgásnak is, akkor talán máshogy reagált volna. Tiszta lelkiismerettel tudom mondani, hogy megfelelően jártunk el minden esetben, és soha nem fordult elő, hogy ne beszéltük volna meg vele a játékosokkal kapcsolatos dolgokat. Már amikor rendelkezésre állt, hiszen említettem a decemberi esetet, amikor nem jött el, és nem is adott magyarázatot arra, hogy miért maradt távol.
Az új edző, Peter Stöger azt mondta, már februárban egyeztetett önnel az FTC-hez igazolásáról. Ezek szerint Rebrov kijelentése után már biztos volt abban, hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat?
Igen, amikor jelezte az elnök úrnak, hogy nem kíván a továbbiakban a klubban dolgozni, akkortól egyértelmű volt a helyzet. És a bajnokság hajrájában már a játékosok felé is tett megjegyzéseket, amik arra utaltak, hogy elköszön a Fraditól. Egy edző kiválasztása ugyanolyan hosszú folyamat, mint egy játékosé, és a februári bejelentés után el kellett kezdenünk azon gondolkozni, ki lehet az, akivel továbbra is sikeresek lehetünk. Meglehetősen komoly és intenzív munka zajlott a részünkről, mire megtaláltuk a megfelelő embert Peter Stöger személyében.
„Szeretném, ha leülnénk és beszélgetnénk egymással. Ez még hátravan” – mondta Kubatov Gábor, amikor megszellőztette, hogy Rebrov már februárban felmondott. Az edző viszont egy ukrán lapnak arról panaszkodott, hogy négy hónap alatt sem jött létre a találkozó, annak ellenére, hogy az elnök azt kommunikálta, beszélni akar vele. Vajon miért nem tudtak asztalhoz ülni a felek?
Ezt nem tudom pontosan. Szerhij sokszor az ügynökén, Varga Sándoron keresztül kommunikált, de azt nem tudom, milyen formában közölte az elnök úrral, hogy nem szeretné folytatni. Az biztos, hogy Kubatov Gábor mindent megtesz a Fradiért, nagy alázattal és szenvedéllyel szolgálja a klubot, és ebben az ügyben is azt szerette volna, hogy meglelje a klub számára a legjobb megoldást.
„Nem maradt más lehetőségem, itt szeretném megköszönni a futballistáknak és a klubnál dolgozók kilencvenkilenc százalékának a közös munkát” – nyilatkozta Rebrov. Ha tényleg önre haragszik, akkor megvan, kit takar a maradék egy százalék. Milyen érzést váltott ki önből, amikor ezt olvasta?
Ha tényleg rám gondolt, akkor értetlenül állok az eset előtt, mert majdnem három évig dolgoztunk együtt, és soha nem mondta a szemembe, hogy lenne bármilyen probléma. Szerintem felnőtt emberek módjára mindent meg lehet beszélni. Amikor a bajnoki címet ünnepeltük, akkor azért köszönetet mondott, és megemlítette, hogy az én érdemem, hogy milyen jó játékosok kerültek a klubhoz. Én inkább azt mondanám, közös érdem. A nyilatkozatait olvasva fontosnak éreztem, hogy a klub szempontjából helyre tegyük ezeket a dolgokat.
Akkor nem maradt rossz szájíz a szakítás miatt, és most már százszázalékosan az új edzőre koncentrál?
Nincs, abszolút, de furcsa volt, amilyen irányba Szerhij elvitte az ügyet, mert azt éreztette, mintha a klubnak kettőnk között kellett volna választania. Ha személyes okok vezettek az elhatározásához, azt meg lehetett volna beszélni. Bennem soha nem volt ellenérzés vele kapcsolatban, azt neki kell tudnia, hogy mit érzett akkor, amikor eldöntötte, hogy távozni szeretne. Előfordult, hogy ellentmondásba keveredett, példának említhetném Somália esetét, amikor azt nyilatkozta a sajtóban, hogy nem tudott arról, hogy a brazil játékos szerződést hosszabbított. Szerintem viszont teljesen logikus, hogy ha egy edző azt mondja, hogy nem akar már egyeztetni a jövő évi keretről, akkor a klub nélküle is meghoz egy döntést, pláne egy fontos játékos ügyében.
Stögernek érvényes szerződése volt az Austria Wiennél, mikor vált biztossá, hogy ő lesz az FTC új edzője?
A februári kapcsolatfelvétel még csak arról szólt, hogy egyáltalán szóba jöhet-e a Fradi a számára, de közben egyeztettünk más jelöltekkel is. Stöger számára fontos volt, hogy az Austriával megfelelően sikerüljön a lezárás, egy nagyon nehéz szezon után a csapatot az Európai Konferencia Ligába vezette, és május eleje-közepe felé jutottunk el vele odáig, hogy a szerződés részleteiben is megállapodtunk.
Még tartott az előző bajnokság, amikor a játékosok megtudták, kivel folytatják a nyártól?
Nem, akkor már szabadságon voltak, illetve a válogatottaknál. Azért kapcsolatban voltunk velünk, de leginkább most, a felkészülés kezdetén lettek tájékoztatva. A július elején esedékes BL-selejtezőig nagyon kevés az időnk, és a válogatott játékosok csak később tudnak csatlakozni, úgyhogy nagy kihívást jelent, hogy készen álljunk a párharcra.
Említette a Tokmac-sztorit. A játékos télen egy norvég lapnak nyilatkozva jelezte, hogy készen áll arra, hogy új csapatban is kipróbálja magát, és sokallta a vételárat, amit a Fradi kért érte. Ön erre azt felelte, hogy relatív, mi számít soknak. Mennyit kért akkor Tokmacért a klub?
Konkrét árat nem szeretnék mondani.
A Transfermarkt most 2,8 millió euróra teszi az értékét. Ennél több vagy kevesebb volt az összeg?
Annál kevesebb volt, de bónuszokkal mehetett volna e fölé is. Szerintem a klubunk nagyon korrekt tárgyalópartner volt. Olyan játékosról beszélünk, aki a BL-ben is bizonyított, és komoly fejlődésen ment keresztül, és egy ilyen futballistának megvan a piaci értéke. Mi számunkra kedvező egyezséget kötöttünk a már említett belga csapattal, de a játékos úgy érezte, hogy számára ez nem megfelelő.
Kiderült, hogy miért nem volt elég vonzó Tokmac számára a belga csapatban?
Nem, ezt ő tudná megmondani.
Lehet, hogy ambiciózusabb volt, és magát magasabb polcra helyezte annál, hogy egy belga klub legyen a következő lépcsőfok a karrierjében?
Azt kívánom neki, hogy eljusson oda, ahova szeretne, de előbb még abban bízom, hogy nálunk minél jobban játszik majd a selejtezős meccseken, mert az elmúlt két évben is nagyon fontos szerepet töltött be ezeken a találkozókon. Ez a legfontosabb most, hogy tiszta fejjel, teljes motiváltsággal lépjen pályára, bizonyítson újra, aztán, hogy mi történik még a nyár folyamán, azt majd meglátjuk.
A szurkolói fórumokat olvasgatva az ön által hozott játékosok közül a legtöbbjüket minőségi focistának tartják a drukkerek, csak két név van, akiknek kijutott bőven a kritikából: a horvát csatárnak, Roko Baturinának, illetve a középpályás Vécsei Bálintnak. Belőlük mi hiányzik, hogy meghatározó játékosok legyenek?
Azzal pontosan tisztában vagyok, hogy nálunk mindig az az elvárás, hogy ha valakit leigazolunk, akkor annak egyből bizonyítania kell. De a nemzetközi futballban is bevett módszernek számít, ha egy klub olyan játékost szerez meg, aki még nincsen készen, de megpróbálják felépíteni, hogy a benne rejlő potenciál alapján kifuthassa magát. Baturinát többször is megnéztem, megnéztük, és olyanok a kvalitásai, hogy azt mondtuk, igenis megéri, ha megadjuk neki a lehetőséget, és ahogy az élet más területén, a futballban is igaz, hogy valamennyi kockázatot mindig kell vállalni. Nekünk nincs sok hibázási lehetőségünk, nincs olyan büdzsénk, ami lehetővé teszi, hogy egyre-másra vásároljunk, abban bízva, hogy majd valamelyik igazolás úgyis beválik. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy még a legnagyobb kluboknál is az igazolásoknak maximum az ötven százaléka térül meg. Roko az ősz végére játszotta be magát a csapatba, gólokat is szerzett, úgy tűnt, jó úton halad, aztán januárban egy kisebb sérülés visszavetette, de egy 20 éves futballistáról beszélünk, és a bizalmat, a támogatást nem szabad hamar megvonni tőle. Vécsei leigazolását Rebrov is teljes mellszélességgel támogatta, mivel Bálint előző klubjában, a svájci Luganóban rendszeresen EL-meccseket játszott, vagyis megvolt a szükséges rutinja a nemzetközi porondon, és vezéregyéniségnek számított. Ő egy nagyon jó fizikai adottságokkal rendelkező játékos, mi pedig akkoriban egy box-to-box középpályást kerestünk, és meg voltunk győződve arról, hogy bele tud nőni abba a szerepbe, hogy a Fradiban értékes játékossá váljon. Nagyon profi mentalitású futballistáról beszélünk, aki keményen dolgozik az edzéseken, ennek ellenére kevés lehetőséget kapott, amivel természetesen ő sem elégedett, meglátjuk, hogyan alakul a helyzete az új edzőnél.
Összességében azt mondhatom, hogy ha az elmúlt két és fél év igazolásai közül csak kettőt kifogásoltak a szurkolók, akkor az nem rossz arány.
A Transfermarkt adatai alapján az elmúlt két év fél évben 1,8 millió euró volt a legmagasabb összeg, amit egy játékosért kifizettek, ennyibe került az albán Myrto Uzuni, aki az előző idényben az egyik legjobbja volt a Fradinak. Azzal, hogy az elmúlt két szezonban az EL- és a BL-szereplés is komoly bevételhez juttatta a klubot, belefér egy-egy drágább igazolás is, vagy meghúztak egy határt, ami fölé nem akarnak menni?
Ilyen téren messze vannak tőlünk a BL-ben szereplő csapatok, még a Tokmacért bejelentkező klub is a dupláját ajánlotta a játékosnak fizetésben, pedig nem a belga bajnokról beszélünk. Azon a szinten, ahol versenyzünk, mi kicsinek számítunk a többiekhez képest, de ezt megpróbáljuk kemény munkával és kreativitással ellensúlyozni.
Négy játékos, Lovrencsics Gergő, Marcel Heister, Isael és Michal Skvarka is távozik a klubtól. Ha az már február-március környékén egyértelműnek tűnt, hogy Rebrov nem marad, az ő esetükben már a megkérdezése nélkül döntött a menedzsment?
Lovrencsics esete úgy nézett ki, hogy Szerhij jelezte, hogy szeretne egy jobbhátvédet. Henry Wingo megfelelő opciónak tűnt számára is, kérte, hogy tegyünk meg mindent a megszerzéséért, hosszú ideig küzdöttünk érte, de végül összejött az üzlet, és miénk lett a játékos. Az egy közös döntés volt Rebrovval, hogy szükség van új impulzusra a jobbhátvéd posztján, és nem hosszabbítunk szerződést Gergővel, de Wingo megszerzése után az edző azt akarta, hogy már a télen köszönjünk el Lovrencsicstől. Jeleztük neki, hogy ezt nem tehetjük meg, egyrészt a csapatkapitányunk iránti tiszteletből, másfelől közeleg az Európa-bajnokság, és nem lenne korrekt pár hónappal előtte nehéz helyzetbe hozni egy magyar válogatott játékost. Ez egy olyan szituáció volt, amikor Gergő és a magyar foci érdekét tartottuk szem előtt. A másik három játékosnak lejárt a szerződése; Skvarka nagyon kevés lehetőséget kapott, Isaellel kapcsolatban minden szempontot, a korát, a gazdasági helyzetet figyelembe véve döntöttünk, Heister esetében pedig úgy éreztük, hogy szélsővédő poszton szeretnénk változtatni.
Rebrov idejében élt az ukrán vonal, Stögernél várható, hogy a kapcsolatai révén osztrák játékosok kerülnek a Fradihoz?
Mondtuk neki, hogy ha van bármilyen elképzelése, ötlete, azt szívesen vesszük, mert biztos vannak az osztrák focinak olyan vetületei, amelyre jobban rálát. Egyébként attól, hogy már nem Szerhij az edző, az ukrán játékosokat ugyanúgy figyeljük, Olekszandr Zubkov és Ihor Haratin is bevált, mindketten meghatározó játékosai a klubnak. Nem nemzetiségekről, illetve osztrák vagy ukrán vonalról beszélünk, hanem minőségről. Akik beleillenek a csapat struktúrájába és filozófiájába, valamint elérhetőek számunkra, azokat megpróbáljuk a csapathoz csábítani.
A szurkolók korábbi kedvencének, Muhamed Besicnek június végén lejár a szerződése az angol Evertonnál, és szabadon igazolhatóvá válik. Jön a Fradiba?
Nem szeretnék nevekbe és részletekbe belemenni. Minden szituációból próbáljuk a legjobbat kihozni. Ha van a másik fél részéről is szándék, akkor elkezdődhetnek az egyezkedések.
NB I-es klubok magyar játékosaiban nem gondolkodnak? Vagy még mindig él az a mondás, hogy sokkal olcsóbb elhozni egy külföldi játékost, mint leigazolni egy magyart valamelyik itthoni klubtól?
Ez nagyjából így van, igen. Ahogy Baturina esetében is mondtam, nincs végtelen időkeret próbálkozni, hiszen folyamatosan kell az eredményeket szállítani, hogy sikeresek lehessünk, úgyhogy a minőség a legmeghatározóbb szempont egy játékos esetében. Ha már magyar játékosok: figyelünk a saját fiataljainkra is, az előző idényben Szánthó Regő nagyon jó teljesítményt produkált Zalaegerszegen, ő és a budafoki kölcsönből visszatérő Csonka András is megkapja a lehetőséget az új edzőnél a bizonyításra.
Állandó vitatéma, hogy miért van kevés magyar játékos a Fradi kezdőjében. Klubvezetőként ez mennyire fontos szempont? Az Újpest 11 külföldivel állt fel a kupadöntőben a Fehérvár ellen, és megnyerte, vagyis mondhatják, hogy nem döntöttek rosszul, mert pár év múlva úgyis mindenki csak a győztes csapat nevére emlékszik, nem arra, hogy kik léptek pályára.
Ez egy nagyon jó felvetés. A nemzetközi tendencia azt mutatja, hogy a nagy kluboknál is kevés a saját nevelés, persze ez függ a klubfilozófiától is, és attól, ki mire helyezi a hangsúlyt a játékospolitikájában.
Meg kell találnunk a megfelelő arányt ebben a kérdésben, és persze mondhatom, hogy szívesen látnánk a magyar válogatottból nálunk több játékost is, Szalai Attiláról például nagyon jó véleménnyel voltunk, de megfizethetetlen volt számunkra.
Az Európa Ligában idén a legjobb nyolcig jutott a Slavia Praha, amelyben az Arsenal elleni negyeddöntő londoni felvonásán a 16 pályára lépő játékosból kilenc is cseh volt. Ez nem lehet egy követendő példa a Fradi számára?
A Slavia valóban egy pozitív példa, de ismerve a cseh csapat gazdasági lehetőségeit, tudniillik, hogy kínai tulajdonosa van a klubnak, mi nem lennénk képesek megfizetni az ő játékosaikat. Nehéz azt megteremteni, hogy a keret többségét magyar játékosok alkossák, de ez nem csak nálunk van így, az előző idényben az NB I-ben a Budafokot és a Paksot leszámítva ez ugyanúgy igaz volt a többiekre is. De törekszünk arra, hogy megtaláljuk a megfelelő magyar futballistákat, Katona Máté, Gera Dániel, Szánthó Regő, Csonka András esete is ezt igazolja, de idevehetem az Eb-keretben szereplő Dibusz Dénest, Botka Endrét vagy Sigér Dávidot is.
Azért nem lehet könnyű dolga egy Fradi utánpótlásedzőnek: motiválnia kellene a fiatalokat, hogy hajtsanak, tegyenek meg mindent azért, hogy bekerüljenek az első csapatba – ahol Nagy Ádám volt az utolsó saját nevelés, aki stabilan kezdő tudott lenni, és ráadásul ő nem is járta végig a ranglétrát a klubnál, mert 18 évesen került az FTC-hez.
Nagyon szoros a kapcsolat az utánpótláscsapatokkal, folyamatosan figyeljük a fiatalokat, és közülük öten-hatan rendszerint együtt edzenek a felnőttcsapattal. Mindent igyekszünk megteremteni ahhoz, hogy megtaláljuk azokat, akik most, vagy egy két-hároméves folyamat végén ott lehetnek stabilan az első csapatnál. Rebrovnál tavasszal bemutatkozott az NB I-ben az óriási tehetségnek számító, 18 éves Redzic Damir, de Szerhij kevéssé támogatta a fiatalok beépítését a csapatba.Persze ez mindig az edző döntése, hogy az eredménykényszer mellett mennyire lát alkalmasnak egy-egy fiatalabb játékost arra, hogy fokozatosan egyre nagyobb szerephez jusson.
Rebrovról tudni lehetett, hogy közel 1 milliárdot keresett, amikor a Fradi a BL-be jutott. Stöger esetében is megmarad ez a konstrukció, hogy akkor tud bankot robbantani, ha a nemzetközi kupában összejön egy nagy siker?
Ha nem haragszik meg, akkor azt nem szeretném kommentálni, hogy kinek milyen típusú szerződése van. A sikert minden esetben próbáljuk a lehető legjobban honorálni.
Mi volt a Rebrov-féle Fradinak a legnagyobb erőssége?
A szervezettség, és ehhez jött az a hozzáadott érték, amit a játékosok tudtak az egyéni képességek révén beletenni, például Uzuni, Tokmac, Zubkov, vagy a középpályán Aissa Laidouni, a védelemből pedig Miha Blazic. És mivel erős a keret, folyamatosan óriási volt a konkurenciaharc a csapatba kerülésért. Rebrovnál a szervezett játék jellemzett minket, és viszonylag kevés volt a taktikai hiba, ezzel tudtunk az ellenfelek fölé kerekedni.
Magyar edző nem is került szóba Rebrov lehetséges utódjaként?
Elsősorban olyan edzőben gondolkoztunk, aki különböző sportszakmai szituációt átélt már a csapataival. Az is szempont volt, hogy két különböző stílust kell alkalmaznia a csapatnak, itthon a bajnokikon általában mi dominálunk, a riválisok pedig kevés területet hagynak nekünk, míg a nemzetközi fociban alkalmazkodnunk kell az ellenfélhez, és ebben benne van egy olyan forgatókönyv is, hogy mélyebb védekezésből próbálunk kontrafocival érvényesülni. Peter dolgozott már bajnokcsapatnál, az Austria látványos focival lett osztrák aranyérmes, amikor ő volt az edző; aztán a Kölnt a német másodosztályból a Bundesligába vezette, ahol egy ötödik hely is összejött neki, úgyhogy megmutatta, képes arra, hogy felépítsen egy ütőképes gárdát. Tudja azt is, milyen sztárokkal dolgozni, a Dortmundnál ő építette be a csapatba Jadon Sanchót, és a Borussia, amelyet a nyolcadik helyen vett át, vele végül odaért a BL-t jelentő negyedik helyre. Örülünk, hogy olyan edzője lett a Ferencvárosnak, aki ért a játékosok nyelvén, konkrét elképzelése van a taktikáról, és úgy érezzük, tud azonosulni azzal a stílussal, amit mi látni szeretnénk a pályán.
Mit szólt ahhoz, amikor a Fradi-szurkolók azt üzenték, hogy a lila-fehér Austria Wiennél töltött időszaka miatt nem látják szívesen Stögert?
Nem érzem relevánsnak az FTC szempontjából, hogy egy másik országban milyen klubnál dolgozott. Egy dolog biztos, hogy a szurkolóinknak mindig nagyon fontos szerep jut, az ő támogatásuk elengedhetetlen a sikereinkhez, és közösen nagy dolgokra lehetünk képesek.
A négy távozó helyére várhatóak új igazolások?
Az igazolások egy részét már télen megoldottuk, hiszen Lovrencsics pótlására Wingót már akkor megszereztük, Haraisvili révén a támadósorba is érkezett ember, és egy évben 6-7 átigazolásnál több nem igazán kivitelezhető. Van még esély 1-2 új játékos érkezésére, de azért ez mindig egy hosszabb folyamat, nem úgy van, hogy kinézünk valakit, és rögtön alá is ír hozzánk.
A tavalyi BL-selejtező speciális volt, hiszen a négy párharcból csak az utolsó, a Molde elleni volt oda-visszavágós. Idén visszaáll a rendes szisztéma, ráadásul július elején már játszani kell az első körben, úgyhogy az Eb-n szereplő játékosaiknak nem sok pihenő jut. Nehezebb dolguk lesz ezek miatt idén a BL-ben?
Tavaly remekül alkalmazkodtunk a helyzethez, hallottunk olyan véleményt, hogy nem biztos, hogy mi jutunk tovább, ha a Celtic vagy a Dinamo Zagreb ellen is rendeznek visszavágót, de a „mi lett volna, ha” fejtegetésnek semmi értelme. Most nehéz nyár vár ránk, 11 játékosunk még távol van, akik fokozatosan csatlakoznak be a felkészülésbe, és gyorsan kell összerakni a csapatot, hogy a július 6-án vagy 7-én esedékes első fordulóra készen álljunk.
Stögernek nem lesz könnyű dolga, hiszen Rebrov utolsó évében összejött a zsinórban harmadik bajnoki cím, és bár a Magyar Kupát nem tudták elhódítani, a BL-csoportkörben ott volt a Fradi. Vezetőként ezt hogy tudja kezelni, hogy nem lehet hátradőlni, mert a Fraditól minden évben elvárják, hogy szállítsa a trófeákat?
A nagy győztesek titka, hogy mindig éhes maradsz a sikerre, és mindig kitűzöl egy következő célt, amit el akarsz érni. Az előző idény már a múlt, most a nulláról indulunk, és úgy kell nekimenni a mostani szezonnak, hogy az lebegjen a szemünk előtt, hogy zsinórban negyedszer is megnyerjük a bajnokságot, legyen a miénk a Magyar Kupa, és szerepeljünk hasonlóan a BL-ben, mint tavaly.
Meg kell honosítani azt a kultúrát, amit mondjuk a Bayern Münchennél látni, ahol egy sokszoros bajnok Neuer, Müller, Kimmich ugyanolyan szenvedéllyel megy ki a pályára, akármilyen meccsről is legyen szó.
Az új edzővel ez egy új lehetőség, egy új kezdet mindenkinek a keretben, reméljük, ez mindenkiből a legjobbat hozza ki. A sportban ez egy alapigazság, hogy a sikert is fel kell tudni dolgozni, a kudarcból pedig a lehető legtöbbet kell tanulni, és bár büszkék vagyunk az elmúlt két-három évre, már előre nézünk, és szeretnénk új csúcsokat meghódítani.
