Szerdán a MOL Fehérvár FC bejelentette, hogy menesztette Márton Gábort. A magyar edző távozása nem okozott nagy meglepetést, irányítása alatt a Vidi játéka nem volt meggyőző, 2021 elején ráadásul az eredmények is leromlottak. A romokban heverő Újpest 5-0-s legyőzése óta öt mérkőzésen maradtak nyeretlenül a fehérváriak, ráadásul kikaptak a Kisvárdától, a Honvédtól, az MTK-tól és a Ferencvárostól is.
Márton 31 tétmérkőzésen ült a kispadon, ezalatt 16 győzelem, hét döntetlen és nyolc vereség volt a mérlege. Utódja még nem ismert, a DVTK ellen az eddigi pályaedző, Szalai Tamás ugrik be. Tény viszont, hogy a Fehérvárnak ismét új edzővel kell elkezdenie a munkát,
Ilyen körülmények között nem csoda, ha hosszú távon nehéz versenyben maradni azzal a Fradival, amelyben Thomas Doll öt éven át zavartalanul dolgozhatott, az őt követő Szerhij Rebrov pedig már harmadik szezonjában jár. Ezzel szemben Székesfehérváron már az is ritkaság, ha egy évnél tovább húzza egy edző.
A portugál és spanyol évek
Amikor a klub 2011 májusában közölte, hogy két szezon után távozik Mezey György a csapat éléről, még senki sem sejthette, hogy az őt követők közül kettőnek lesz csak alkalma ennyi ideig vezetni az együttest. Mezey bajnokként távozott a klubtól, minden bizonnyal nem önszántából.
Garancsi István tulajdonossal ma délben találkoztam, ekkor közölte döntését, miszerint lejáró szerződésemet nem hosszabbítja meg. Tudomásul vettem
– idézte a Vidi honlapja a távozó szakembert.
Mezey távozása után a játékosként kétszeres BL-győztes Paulo Sousa vette át a csapatot. A portugál azt megelőzően edzőként a Queens Park Rangersnél, a Swansea-nál és a Leicesternél, valamint a portugál U16-os válogatottnál dolgozott. Első évében Sousa máris komoly átalakítást végzett, egyrészt Gyurcsó Ádámot és Szolnoki Rolandot is beépítette, másrészt olyan légiósokat igazolt, akik évekig a klub meghatározó alakjai lettek a Vidinek, mint Filipe Oliveira, Marco Caneira vagy a 2020 nyarán távozó, a magyar válogatottban is szereplő Paulo Vinícius.
Sousa remekül találta meg az arányokat a csapat összetételében, ugyanakkor azt is felismerte, hogy hiába akar mindenki szemkápráztató támadófutballt látni, az eredményességhez a védelem a kulcs, nemzetközi szinten mindenképp. Első évében ugyan második lett a Fehérvárral, azonban ezt követően jött a Sousa-éra legjava: a Magyar Szuperkupában a bajnok és kupagyőztes Debrecent győzték le a fehérváriak, majd a Slovan Bratislavát, a belga Gentet és a török Trabzonsport kiejtve az Európa Ligába-csoportkör is összejött.
A Vidi ellentámadásra épülő taktikája az EL-ben ragyogóan működött, és bár a csoportból nem jutott tovább a magyar csapat, a Sportingot 3-0-ra, a Baselt 2-1-re legyőzte. A sikerek mellett azonban sok feszültség is párosult a portugál edző munkája mellé, különösen a magyar sajtóval, miután a Nemzeti Sport újságíróját, Borbola Bencét lefejelte egy focizás alkalmával.
A nyomás folyamatosan nőtt rajta, míg 2013 januárjában családi okokra hivatkozva távozott. Az első hírekkel ellentétben végül nem a New York Red Bulls edzője lett, hanem a Maccabi Tel Avivnál helyezkedett el – aztán volt a Basel, a Fiorentina, a Tiencsin Csüancsien és a Bordeux vezetőedzője is, 2021-től kezdve pedig ő a lengyel válogatott szövetségi kapitánya, a vb-selejtezőben így ellenfélként találkozunk vele.
Sousa távozása után a portugál vonalról nem mondott le a Vidi, José Gomes pótolta, csak éppen nem vált be annyira, mint honfitársa. Gomes támadóbb focit és bajnoki címet képzelt el a csapatával, de egyik sem jött össze. Az elvárások miatt viszont nagy nyomás került a játékosokra, ami feszültséget szült. A 2013-2014-es bajnokság első felében még a bajnoki cím üldözéséről beszélt a fehérvári edző, tavasztól viszont egyre frusztráltabban nyilatkozott, mint például a Paks elleni meccs után, amikor három tizenegyest is hiányolt.
Gomes végül nem meglepő módon távozott a klubtól, ráadásul némi üzengetéssel, viszont a Sousával Magyarországra érkező Joan Carrillóval hatalmasat fordult a világ Székesfehérváron. A játékosokról sütött, hogy nagyon jól kijönnek az új vezetőedzővel, a Vidi pedig jó játékkal behúzta a bajnokságot 71 ponttal, ráadásul +50-es gólkülönbséggel zárt. Ezek után a semmiből jött a bejelentés, hogy Carrillo távozik.
Tavasszal megállt a csapat fejlődése, nemhogy előrelépés, de a szinten tartás sem sikerült. Szemben például a legnagyobb hazai riválissal, amelyben a pillanatnyi érdekeken túllépve, tudatos, hosszútávra építő munka zajlott. A kialakult helyzetben a vezetőedző felelőssége megkérdőjelezhetetlen. Ha nem tudta beépíteni a távozók helyére érkező játékosokat, akkor azért, ha nem akarta beépíteni őket, akkor pedig azért. Sajnos Joan Carrillo többszöri iránymutatás ellenére is figyelmen kívül hagyta a klub hosszú távú stratégiai érdekeit, ezzel szakmai, erkölcsi és anyagi kárt is okozott
– mondta utólag Burcsa Győző klubigazgató a spanyol edző leváltásáról.
Ezzel a váltással pedig megkezdődött a ferencvárosi építkezés üldözése. Sikertelenül.
Türelmetlenség, kapkodás
Carrillo helyére azonnal szükség volt egy új edzőre, hiszen a bajnoki cím egyben nemzetközi selejtezőket is jelentett. A kinevezett Bernard Casoni viszont irtózatos mellényúlásnak bizonyult, a Vidi öt fordulót követően csak gólkülönbsége miatt nem állt az utolsó helyen három pontjával, ráadásul a BATE Boriszov ki is ejtette a BL-selejtezőből a csapatot. Casonit már augusztusban kirúgták, az ő kinevezésébe pedig Burcsa is belebukott. Ideiglenesen Pető Tamást nevezték ki, de ő sem tudta kihúzni a csapatot a gödörből, az Európa Ligából a Lech Poznan kettős győzelemmel ejtette ki a fehérváriakat, a bajnokságban pedig hat meccséből hármat nyert meg Pető.
Ekkor érkezett Horváth Ferenc a klubhoz. Kinevezése váratlan volt, a Kecskemét, a Paks és a becsődölt Győr után a másodosztályú Szigetszentmiklósnál dolgozott a felkérésekor. Ennek ellenére elvállalta a csapatot, 27 meccséből 16-ot megnyert és második helyre behozta a Vidit. Tavasszal jól szerepelt a csapattal, mindössze három bajnokit veszített, nem is játszott rosszul az együttes, a vezetőség mégis a váltás mellett döntött. Henning Berg szezonja következett, akivel a legtöbb gólt lőtte a Vidi, a legkevesebbet kapta, végül mégis a Budapest Honvéd lett a bajnok. Mivel a Magyar Kupát sem nyerte meg, Bergnek megköszönték a munkát.
Marko Nikolic érkezett Székesfehérvárra, akivel már egészen jól nézett ki a Vidi. Talán nem a leglátványosabb focival, de újra versenyképessé vált az együttes. A Ferencváros elleni találkozók kiélezettek voltak, ahogyan az egész 2017-2018-as kiírás is. Végül Nikolic első évében megnyerte az NB I-et, sőt ezután az Európa Ligába is beverekedte magát a csapatával, amelyben a PAOK-ot kétszer is legyőzte, a Chelsea-vel pedig döntetlent játszott. A továbbjutáshoz ez is kevés volt, de látszott a Fehérváron, hogy mit akar játszani és működött is, amit Nikolics megálmodott.
A látszólag stabil háttérben azonban elromlott valami. Már az EL-szereplés előtt egyik pillanatról a másikra visszavonult Danko Lazovic, majd a bajnokságban a Fradi mögött is lemaradt a címvédő. Úgy hírlett, Nikolic ellen fordult az öltöző, de az sem segített, hogy a következő szezon elején a liechtensteini Vaduz kiejtette a Vidit az EL-selejtezőkben, novemberben pedig csak a harmadik helyen állt az NB I-ben. Nikolicnak így mennie kellett, Joan Carrillót hívták vissza, de ő sem tűnt már olyannak, mint korábban, nem is tudta visszahozni azt a játékot és eredményességet, amivel 2015-ben bajnoki címet szerzett a klub, sőt a nyári átigazolási szezont sem kapta meg, 2020-ban újra edzőváltás történt.
Itt értünk el Márton Gáborhoz, aki a Zalaegerszeget egészen mélyről hozta vissza az előző szezonban, ráadásul szép támadó focival tartotta bent csapatát az élvonalban. Az ő kinevezése váratlan húzás volt, nem egy jól bejáratott név, de nem is egy ismeretlen külföldi edző ülhetett le a kispadra. Azonban az ő irányításával sem lépett előre a Vidi, sőt a Hibernians és a Bohemians ellen is nagyon nyögvenyelősen jutott tovább az EL-selejtezőkben – igaz, a Stade de Reims elleni továbbjutás a bravúr kategóriába tartozott.
A történetnek, ma már tudjuk, hogy nem happy end lett a vége. Márton helyére Szalai Tamást nevezték ki ideiglenesen, amivel ő lett a tizenegyedik szakember, aki 2011 óta a Vidit irányítja. Ez pedig rengeteg.
Még csak vágy elcsípni a Fradit
A fentiekből is kiderül, Székesfehérváron lassan az is eseményszámba megy, ha egy edző egy évnél tovább kap lehetőséget a bizonyításra. Különösen 2015-től lett türelmetlen a vezetőség, amely gyakorlatilag azonnal kirúgott bárkit, ha nem jött össze a bajnoki cím, sőt Carrillo esetében az aranyérem sem volt elég ahhoz, hogy maradjon. Oldalunk futballal foglalkozó podcastjában a klub sportigazgatója, Kovács Zoltán azt mondta, a Vidi egyértelmű célja elkapni a Fradit, ebből viszont egyelőre nem sokat látni.
Az elmúlt években rendkívül komoly összegekért igazolt a Vidi, 2018 óta nem volt olyan szezon, hogy ne fizetett volna másfél millió eurót játékosokért. Ez önmagában azonban nem elég a sikerhez, a csapatsportágakban idő kell a közös munkához, ráadásul a fehérvári keret egy ideje már lyukasnak tűnik, főleg, miután olyan oszlopos tagok hagyták el a csapatot, mint például Juhász Roland, Paulo Vinícius vagy épp a napokban a Debrecennél vezetőedzőnek kinevezett Huszti Szabolcs.
A játékoskeret megváltozása természetes folyamat, de a sűrű edzőváltással rendszeres koncepcióváltás jár, aminek újabb és újabb focisták esnek áldozatul. Ha csak a mostani idényt vesszük alapul,
- Tamás Krisztiánt a Honvédnak, Pátkai Mátét a Vasasnak és Boban Nikolovot a Leccének adta el a klub,
- Georgi Milanovot, Futács Márkót és Elek Ákost egyszerűen kitették a keretből,
- a kölcsönadott Géresi Krisztián 88 játékperc alatt gólig és gólpasszig jutott a Puskás Akadémiában, de az 1,8 millió eurót érő Armin Hodzic is a nyárig a török élvonalban focizik.
Ha megvizsgáljuk azt a Ferencvárost, amelyet a fehérvári sportigazgató jelölt ki viszonyítási pontként, azt látjuk, hogy a rivális szintén nagy átigazolási díjért erősít, az elmúlt három évben legalább 2,4 millió eurót költött játékosokra. Ugyanakkor sokszor azokra a posztokra vásároltak, ahonnan eligazoló futballistái voltak, és akikért egészen komoly összeg folyt be, miközben többször minőségben is javult a Fradi kerete. E mellé jön a már említett állandóság: 2013 óta Szerhij Rebrov a második vezetőedző a Fradinál. Neki és Dollnak is volt ideje megmutatni, hogy mit akar játszatni a csapattal és hogyan képzeli el a jövőt.
Ebben kellene fejlődnie a MOL Fehérvár FC-nek, hogy legyen egy átgondolt koncepciója, amit végig is visz, még akkor is, ha azonnal nem hoz eredményt. Mert most inkább csak azt látni, hogy újabb és újabb irányvonalat kukáznak ki, márpedig a sok irányváltással a saját dolgát nehezíti a klub.
Akárki is kerül a csapat élére legközelebb, csak abban bízhat, hogy ezúttal nem csak egy szezonra és bajnoki címre tervez a klub, hanem hosszabb távra.
