Nem túlzás azt állítani, hogy történelmi mérkőzéssel rúgta be az NB I ajtaját a Diósgyőr vezetőedzője, Zoran Zekic. A sereghajtó DVTK egészen szürreális hajrával győzte le szerdán az addig veretlen Ferencvárost, Asmir Suljic csereként beállva azonnal gólt lőtt, majd öt perccel később le is cserélte őt a horvát edző, hogy a védelmet megerősítse és megtartsa a csapat az előnyét.
A húzás bevált, a Diósgyőr 1-0-ra nyert, amivel
- megszületett az FTC első veresége az idei szezonban,
- a Ferencváros 2017. április 15-e után, 61 veretlen találkozót követően újra vereséget szenvedett hazai pályán,
- a DVTK pedig 1941 (0-1), 1972 (0-1), 1998 (3-4) és 2009 (0-3) után története során ötödjére győzött a Fradi vendégeként.
De ki is Zoran Zekic, akit megmentőként hoztak a diósgyőri klubhoz?
A vándorló kilences
Zoran Zekic Eszéken született, itt is kezdett focizni, azonban a horvátországi függetlenségi háború 1991-es kirobbanásakor a futball eltűnt az életéből. Pincérként dolgozott, majd 1992-ben a szerb katonák eltűnése után mégis szerződtette az NK Osijek, de azonnal kölcsönadta a Metalacnak. Tavasszal már az eszéki felnőttcsapat tagja volt, amikor egy ütközés során eltört a lába és másfél évig nem futballozhatott.
22 évesen csak hat bajnoki jutott neki az eszéki csapatban, így több játékidő reményében inkább klubot váltott és a HNK Cibaliába szerződött, ahol sikerült megmutatnia magát, 32 meccsen 16 gólig jutott. Az ezt követő évek vándorlással teltek, 1998 és 2002 között öt csapata is volt, közte a német SC Pfullendorf és a bosnyák FK Sarajevo is, de csak hazájában tudott meghatározó játékos lenni. Ennek ellenére később összejött neki egy bajnoki cím légiósként, 2004-ben kilenc meccsen lépett pályára az aranyérmes Maccabi Haifában.
Ekkor már harmincéves volt, hazatérése után megfordult a Dinamo Zagreb, a Rijeka, a Cibalia és az NK Inter-Zapresic csapataiban, majd alacsonyabb osztályú kluboknál focizott. Összesen húsz évig tartott a pályafutása, utolsó csapata a zágrábi NK Maksimir volt, amelyben először játékos-edzőként is szerepelt, majd 2011 nyarától már csak a pálya széléről figyelte az eseményeket. Zekic pályafutása labdarúgóként ezzel véget is ért, de a horvát köztudatban az élvonal meghatározó csatáraként maradt meg.
Érdekes, az Osijeknél soha többé nem merült fel a nevem játékosként. Egy másik érdekesség, szerintem a másodosztály legjobb góllövője vagyok. Ha jól számoltam, olyan 130 gólt lőttem. Elégedetten gondolok vissza a pályafutásomra, szerintem hosszú és gyönyörű volt
– mondta a Glas Slavonijének Zekic.
Az élvonalban 64 találatig jutott, magas termete ellenére kiválóan és hidegvérrel cselezett a kapu torkában is. Erről és a 18 klubváltásáról maradt emlékezetes leginkább.
„Az egész meccsen rá se néztem. Azt akartam, hogy tudja, egyáltalán nem érdekel, ki ő”
Az edzői pályafutása remekül indult, irányításával rögtön bajnok lett a Maksimir és feljutott a másodosztályba. Pedig nagyon mélyről indult a munka.
Az első edzésen négyen jelentek meg. Kimentünk az erdőbe futni, belehaltak. Nem volt elektromosság és víz a pályánál, olyan körülmények voltak, hogy kétszer kellett feljutó helyen végeznünk, hogy osztályt léphessünk. Nem volt könnyű, de az elnök szabad kezet adott, és megtanultam improvizálni
– idézi a Glas Slavonije Zekicet.
A zágrábi együttesnél csak 2013 áprilisáig maradt ilyen állapotok mellett, majd jött egy érdekes ajánlat a Sheriff Tiraspoltól. Az U15-ös csapatot vette át elsőként az újonc edző, és annyira jó eredményeket produkált velük, hogy másfél hónappal később már a tartalékokat irányította, egy évvel később pedig már az első csapat kispadján ült.
A szezon így is eredményes volt, Zekic megnyerte meccseinek 80 százalékát és egyúttal a Moldáv Kupát is. Az elnökkel viszont összeveszett, mert nem volt hajlandó elzavarni 12 játékost, amiért nem lett meg a bajnoki cím. Otthagyta a moldovai csapatot és az ajánlatok közül válogatott, amikor egyszer csak érkezett egy felkérés Eszékről.
Több külföldi ajánlaton gondolkoztam, az egyik szomszédos országból nagyon komoly megkeresésem is volt. Ekkor azonban befutott az NK Osijek ajánlata, amelyet nem hagyhattam figyelmen kívül. Ez az én klubom, az én városom. Hamar megtaláltuk a közös hangot
– mondta Zekic a kinevezéséről.
Az új vezetőedző pedig belevetette magát a munkába, ám a folyamat lassú volt, a szurkolók nagyon hamar a fejét követelték.
„Emlékszem az egyik Slaven Belupo elleni meccsünkre. Esett az eső, a szurkolóink 30 perc után hazamentek a meccsről. Pár százan nézték csak végig. Teljes letargia lengte körül a klubot. Aznap mégis megindultunk fölfelé. Sorsfordító volt, hogy még így sem adtuk föl.”
Ez volt Zekic számára az egyik kulcsfontosságú pillanat. A másik jóval később, a 25. fordulóban jött. Egy spliti látogatás alkalmával több alapemberére sem számíthatott, mégis vezetést szerzett az NK Osijek, majd a Hajduk fordítása után a 94. percben szerzett góllal mentett pontot.
Öt játékosom is hiányzott, mindenki azt hitte, úgy szétlőnek minket, mint az agyaggalambot. Mondtam a játékosoknak az öltözőben, hogy ez a Hajduk nem önmaga, muszáj bátrabban játszanunk. Ez a pontszerzés fantasztikus.
A bentmaradás után Zekic tovább építette csapatát (2016 januárjában vette meg a klubot Mészáros Lőrinc), megszerezte a ma már Rangersben futballozó Borna Barisicot a védelembe, miközben előre Muzafer Ejupi érkezett, aki 14 gólt szerzett első évében. Az eszékiek szép számmal rugdosták a gólokat, de közben arra is volt gondjuk, hogy hátul rendezettek, fegyelmezettek legyenek. Különösen az erősebb ellenfelekkel szemben.
Általában 4-1-4-1-es felállásban játszott a csapata. Főként széleken vezették a támadásokat, ahonnan aztán be lehetett ívelni a középcsatárnak a labdát. Általában agresszív támadófutballt játszott irányításával az Osijek, de a nagyobb meccseken visszahúzódott a csapata mélyen védekezni
– mondta lapunknak Izak Ante Sucic, a germanijak.hr újságírója.
Zekic rendszere működött, ugyan a Hajdukkal és a Dinamo Zagrebbel nem tudta fölvenni a versenyt, a csapatát így is stabilan be tudta hozni a negyedik helyre. Sucic szavai összecsengnek azzal, amit a Ferencváros ellen mutatott a DVTK, vagyis mélyen védekezve próbálta kibekkelni a jóval erősebb Fradi elleni meccset. Sőt a találkozó után a diósgyőri vezetőedző is arról beszélt, hogy idővel majd támadóbb lesz a csapata, ha már a védekezése elég stabil lesz. Ugyanígy hozta egyenesbe az NK Osijeket is.
Zoran Zekic egyébként nemcsak a pályán szeret taktikázni, hanem azon kívül is. Az eszékiek hatalmas meglepetést okoztak, amikor 2017 nyarán búcsúztatták a holland PSV Eindhovent az Európa Liga harmadik selejtezős körében. A horvát szakember együttese előbb Eindhovenben, majd Eszéken is győzött 1-0-ra. Zekic a párharc után elárulta, olyan lenézést érzett a PSV vezetőedzőjétől, Phillip Cocu részéről, ami külön felkészülésre sarkallta.
Úgy döntöttem, én még nála is arrogánsabb leszek. Karizmatikusabb nálam és sokkal nagyobb játékosmúlttal rendelkezik, de ez mindegy volt. Az egész meccsen rá se néztem. Azt akartam, hogy tudja, egyáltalán nem érdekel, ki ő. Remélem nagyon szégyellik most magukat. Nincs szebb, mint amikor valaki alábecsül, te mégis nyerni tudsz. Megleptük őket Eindhovenben, de itthon végeztük ki őket
– idézte a vecernji.hr a továbbjutás után az eszéki edzőt.
Az eszéki kalandnak végül maga Zekic vetett véget három és fél év után. Ugyan az eredményekkel nem volt nagy baj, 2019 márciusában a csapat egyik játékosa, Petar Bockaj ittasan belehajtott egy benzinkútba. A 22 éves futballistával szerződést bontottak, az Index.hr interjújából pedig kiderült, Zekic nagy jövőt jósolt játékosának, ezért sokkolta a hír, és úgy érezte, csapata nem a megfelelő irányba halad, így lemondott.
Sokáig mégsem pihent, 2019 áprilisában visszatért a Sheriffhez, 17 győzelemmel és négy döntetlennel bajnok és kupagyőztes lett a csapattal. A következő idénye is kiválóan indult, mind a 15 mérkőzését nyerte a címvédő, amikor hirtelen távozott.
Mit jelent ez a Diósgyőrnek?
Zekic hasonló feladatot vállalt el Diósgyőrben, mint Eszéken, hiszen az élvonalbeli tagság megőrzése a cél. Ehhez elsőként a védekezés stabilizálását tűzte ki célul az NK Osijeknél, mellette a játékosok önbizalmán próbált javítani. Azt a Fradi legyőzésén láttuk, hogy a fegyelmezett játék lett a DVTK prioritása is.
Az volt a szerencsém Eszéken, hogy minden támogatást megkaptam, senki nem szólt bele abba, hogy mit csináljak. Így kellene működnie minden klubnak és pont így bánt velem az NK Osijek.
– magyarázta a siker kulcsát Zekic a Jutarnjinak.
A diósgyőri edző pedig vélhetően megkapta a szabadságot Magyarországon is, hiszen télen nyolc új játékos érkezett a csapatába, zömmel horvátok. Az újoncok közül négyen a kezdőcsapatban jutottak szóhoz a Ferencváros ellen. Zekic a mérkőzés után a küzdőszellemet dicsérte, ez igen fontos a számára. A Net.hr beszámolt egy esetről 2018 májusában, amikor annyira feldühítette a csapata, hogy a felmondásán is elgondolkozott, a Rudes elleni 1-0-s vereséget követően.
„Nem akarom beérni ennyivel. Kritikus vagyok magammal szemben. Nincs titkolni valóm, mindig nyíltan elmondtam a véleményem. Emberként és edzőként is először magamat kell megvizsgálnom a fejlődés érdekében. Nem az eredmény zavar, előfordul, hogy kikap az ember. A bátorság, a küzdés és a felelősségvállalás hiánya keserít el” – mondta akkor, de végül maradt Eszéken.
Valahol pedig ez Zekic sikerének a titka. Edzőként megszervezi a csapatát, utána viszont nem csak azt szeretné látni, hogy betartják játékosai a megbeszélteket, hanem azt is, hogy belevetik magukat a párharcokba. Ebből épül aztán az önbizalom is, ha minden összeáll, akkor rendkívül kellemetlen ellenféllé válnak a csapatai.
Ebből kapott egy kis ízelítőt szerdán a Fradi.
