Légiósok

Beszélnek idegen nyelvet a magyar focisták?

Balogh Norbertről olasz edzője mondta, hogy idő kell neki mert nem beszél nyelvet. Menedzserrel, játékossal akadémiai vezetővel próbáltunk utánajárni, hogy mennyi energiát fektetnek a labdarúgók a nyelvtanulásba.

Kapcsolódó cikkek

Miközben Balogh Norbert pályafutása fantasztikus siker, egy érdekes kijelentésre mindenki felkaphatta a fejét: Baloghnak idő kell, hiszen sem angolul, sem olaszul nem beszél – mondta a csapat edzője.

De miért nem tud egy egész életében profi focistának készülő, akadémián tanuló magyar labdarúgó angolul? Próbáltunk utánajárni.

Sok a közismereti tantárgy, és az edzés is

– Akadémiánkon 2007 óta két dolog kap kiemelt szerepet a futball mellett: az informatika és az idegennyelv – mondta az Illés Akadémia technikai igazgatója, Horváth Sándor. – Már általános iskolában is lehetőséget biztosítunk arra, hogy a diákok párhuzamosan két nyelvet tanuljanak. Középiskolában természetesen ez ugyanúgy folytatódik. A két meghatározó nyelv a német és az angol, de akadt olyan tanonc is, aki valamilyen megfontolásból a spanyolt választotta. Természetesen nagyon fontosnak tartjuk a képzés ezen részét, hiszen arra törekszünk, hogy első osztályú, akár külföldön is helytálló futballistákat neveljünk; emellett pedig azokat, akik sérülés vagy egyéb döntésből kifolyólag nem a profi futballban képzelik el jövőjüket, a civil életre is igyekszünk felkészíteni. Minden évben 6-8 végzősünk jelentkezik egyetemre, a diploma kiadásának alapfeltétele is a nyelvvizsga.

– A közismereti tárgyak óraszáma annyira magas, hogy a mi edzésszámunk mellett ez már óriási leterhelést ad a gyerekeknek. A nyelvi képzés ugyanakkor első számú prioritás. Hasznosságát a saját bőrükön is megtapasztalják. Rengeteg nemzetközi mérkőzést játszunk, ahol kamatoztatni tudják tudásukat. Sajnos ritka, de volt már arra precedens, hogy a 10. évfolyam befejezése után nyelvvizsgát tett egy-egy játékos, így a hátra lévő két évben csak a másik nyelvet vitte teljes óraszámban. Ilyen volt Halmai Ramón is – nyilatkozta Horváth.

– Alapvetően nem futballspecifikus az idegennyelv-oktatásunk, csupán abból a szempontból, hogy igyekszünk az ellenfél kommunikációjára felkészíteni a labdarúgókat, így abból is tájékozódhatnak mérkőzés közben – tette hozzá az Illés Akadémia szakembere.

A kapusoknak mindenképpen beszélni kell nyelvet

De vajon mennyire figyelik a leendő külföldi klubnál az adott játékos nyelvi képességeit? Ezt már Hrutka Jánostól kérdeztük, aki több magyar focistát is segít menedzserként.

– A mai világban az idegen nyelvek tanulására már nem kell bátorítanom a játékosokat, teljesen természetes, hogy valaki minimum az angol nyelvet beszéli. Praxisunk alatt olyan esetre nem emlékszem, hogy valakit mégsem szerződtettek volna csak amiatt, mert hiányos a nyelvtudása. Inkább a kiközvetített fiatalok esetében merült fel ez a probléma. Kapusok esetében ugyanakkor kifejezetten csak azokat keresik, akik legalább angolul beszélnek és könnyen alkalmazkodnak az új nyelvhez is, nincsenek nehézségeik, hiszen csak ekkor tudják irányítani a csapatot – beszélt Hrutka tapasztalatairól.

Nem kritérium

Gyepes Gábor sok-sok évet töltött Angliában, később pedig Malajziában is szerencsét próbált, az ő véleményére is kíváncsiak voltunk.

– A szerződtetésnél nincs kimondva, hogy valakinek beszélnie kell a nyelvet, nem foglalkoznak azzal, hogyan érteted meg magad – ezt egyszerűen meg kell oldanod. Ezért is fontos, hogy tényleg birtokában legyél az angol nyelvtudásnak, hiszen nincs csapat, ahol legalább egy edző vagy játékos ne beszélné. Amikor én kikerültem, olyan szinten álltam, hogy sok mindent megértettem, de nehezemre esett felvenni azt a ritmust, amin ők beszélnek. Teljesen különbözött attól, amit itthon tanul az ember. Amikor az edző négyszemközt beszélt velem, azt megértettem, de a pályán azért ez más, gyorsan kell instrukciókat adni – mondta a korábbi válogatott védő.

– Balogh Norbert számára az, hogy sem olaszul, sem angolul nem beszél, hátrány, nem lesz könnyű így boldogulnia. Angliában engem már nem oktattak, itthoni nyelvtanfolyamokról szereztem azt a tudást. Mondanám, hogy az iskolából, de a magyar oktatás sajnos nem áll azon a szinten, a heti egy-két óra elég kevés…sokat fejlődtem viszont azáltal, hogy angolul néztem a televíziót, különböző műsorokat, filmeket, igyekeztem magyar feliratot is tenni rá – nyilatkozta Gyepes.

– Véleményem szerint az, hogy ezek a fiatal játékosok nem beszélik eléggé az angol nyelvet, annak köszönhető, hogy nem világosítják fel őket, mennyire számít, nem is csak a futball, de már a beilleszkedés szempontjából is. Ha csak mutogatok és mosolygok, azzal nem lépek egyről a kettőre…- fogalmazta meg álláspontját a Soroksár hátvédje.

17 évesen még neki sem ment

Simon András a Liverpool magyar triójának egyik tagjaként került ki az MTK-tól Angliába. Őt is megkérdeztük.

– 17 évesen igazoltunk külföldre, akkor elég kezdetlegesen beszéltem a nyelvet. Tudtam valamennyit, de folyékonyan nem tudtam még angolul. Kritérium volt, hogy rövid időn belül megtanuljuk a nyelvüket, de ebben segítettek is, különtanárokat béreltek fel. Egy-két hónap alatt bele is rázódtunk, az első fél év végére már meglehetősen jól megértettük magunkat. Szokták mondani, hogy a futball egy nagy közös nyelv, ez valamennyire igaz is, hiszen kezdettől fogva tudtunk valamennyire kommunikálni – beszélt kinti élményeiről Simon.

– Itthon komoly hangsúly volt a tanuláson. Én az agárdi akadémiára jártam, ahol alaposan átvettük a tankönyveket, de persze ezt a gyakorlatban lehet igazán elsajátítani – mondta a hazai tapasztalatairól a jelenleg Gyirmóton játszó egykori légiós.

Olvasói sztorik