Hírek

„Én voltam a legjobb játékos” – mondta a bundatanú

Horváth Gáborra két és fél órát vártak a tárgyalás résztvevői, végül a bőröndjével együtt begördült Dubaiból.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!

Szerda reggel fél 9-kor folytatódott volna a nemzetközi vonatkozású bundaügy tárgyalássorozata a Fővárosi Törvényszéken, de Horváth Gábor koronatanú ezúttal sem jelent meg. Miután a bíró nagy nehezen utolérte őt telefonon, kiderült, hogy délelőtt 11 órára várható az érkezése, ezért addig szünet következett.

Horváth meg is érkezett, és maga után húzta a bőröndjét, hiszen külföldön, az Egyesült Arab Emirátusokban dolgozik, egyenesen a reptérről jött. A bíró közölte, hogy ha legközelebb nem jelenik meg időben a tárgyaláson, akkor elővezetteti, bár azt nyilván ő is tudja, hogy Dubaiból nincs kiadatás…

A legutóbbi érdemi tárgyalási napon a koronatanú nem volt hajlandó részletesen beszélni az MTK–Békéscsaba utánpótlásmeccsről, mondván, önmagára senki nem köteles terhelő vallomást tenni. Az ügyész most közölte, hogy azzal a mérkőzéssel kapcsolatban Horváth azért nem lett megvádolva, mert a nyomozóhatóság tőle értesült a bundázásról, és részletes vallomást tett, ezért a hatályos jogszabályok szerint nem élvez mentességet, vagyis köteles válaszolni a kérdésekre.

A bíró a tanú régebbi vallomásaiból olvasott fel, majd kérdésekkel fordult Horváthhoz, aki folyamatosan tagadott és hárított, úgyhogy a párbeszédet a korábbi huzavona jellemezte. Ismét elmondta, hogy a Lecce–Lazio olasz meccs idején sok bort ivott, ezért elaludt. „Elájultam, aztán fölkeltem, és láttam, hogy az egész társaság fogad, valaki nyer, valaki veszít” – mesélte Horváth, majd tovább magyarázta a bizonyítványát, vagyis azt, hogy mit miért mondott annak idején a nyomozóknak. Újra előkerült a menekülési ösztön és a többi ismert kifogás.

Korábbi vallomásában az szerepel, hogy a Margitszigeten együtt kocogott Schultz Lászlóval. Most ez is módosította: nem futottak, hanem kondiztak, és nem a szigeten.

– Ha lehet, nem futok – mondta Horváth.

– A magyar labdarúgásban ezzel nem lóg ki a többiek közül… – jegyezte meg humorosan a bíró.

– Már nagyon sajnálom, hogy ezt a pályát választottam, de nem tudom visszatekerni az időt – vallotta be önkritikusan a tanú.

A Siófok, a Diósgyőr és a REAC egykori játékosa ezután is meglepő kijelentést tett: nem emlékszik a kihallgatására, és bár nem akar senkit vádolni, de a nyomozók erősen presszionálták, hogy mit kell mondania. Felidézte, hogy korábban rendre eltanácsolták azokból az intézményekből, ahol a tanulmányi során a memóriájára lett volna szüksége. Az időpontokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a tegnapi napjával sincs teljesen tisztában, sőt azt sem tudja pontosan, hogy ma mikor szállt fel a repülőgépre.

Kenesei Zoltán észrevételezte, hogy nem Horváth Gábor az első, aki megjegyzi, hogy a nyomozati szakaszban tett vallomásai nem pontosan úgy hangzottak el annak idején, ahogy végül papírra kerültek.

Selmeczi Krisztián felidézte, hogy amikor annak idején vallomást tett, a nyomozók nevettek, és mondták, hogy nem ilyen dolgokat akarnak hallani. Leírni is alig akarták, amit mondott, és bár – a vádlott szerint – nem akartak a szájába rágni bizonyos dolgokat, de érzékeltették, hogy csak akkor kerül ki onnan, és akkor nem lesz siralmas vége számára az eljárásnak, ha másféle vallomást tesz. Érzékeltették, vele, mit kéne mondaina, és a rokonait is hívogatták telefonon.

A tanú ismét felidézte azt az időszakot, amikor állítólag Kenesei volt a menedzsere.

– Nem a Manchester United akart leigazolni, hanem kisebb csapatok, sajnos. Ilyen volt a svájci Chiasso is.

Rónaszéki Zsuzsanna (XII. rendű vádlott) a jogrendszert kezdte kritizálni, ekkor a bíró rászólt. Ezután Horváth előadta, hogy Finnországban jött rá, milyen jó játékos, mert addig azt hitte, hogy rossz, és nem ismerte a határait…

– Én voltam a legjobb játékos. Próbáltam keresni egy nálam rosszabbat, de nem találtam – mesélte szerénytelenül.

A tanú többször úgy viselkedett, mint egy autista, hogy ez tudatos taktika volt-e a részéről, vagy a fáradtság, vagy valamiféle zavart tudatállapot okozta-e ezt, nem tudni.

A szünet után folytatódott a korábbi gittrágás a tanú, a bíró és az ügyész háromszögében, amelynek lényege: mire emlékszik Horváth és mire nem, illetve amire nem emlékszik, arra miért nem, amire pedig igen, arra miért?

Lázár Mátyás és Kenesei Zoltán észrevételei után a bíró lezárta a mai tárgyalási nap érdemi részét. A házi őrizetben lévő másodrendű vádlott jelezte, hogy több alkalommal is szeretne orvoshoz menni a közeljövőben, ezt a bíró engedélyezte. Hogy konkrétan milyen vizsgálatokról van szó, azt a bíróság – Kenesei kérésére – diszkréten kezelte, csak a fogászat hangzott el konkrétan.

A bíró a három júniusi napot törölte, és ismertette, hogy ebben az ügyben a következő napokon lesznek tárgyalások: május 22. 27. 29., július 1. 3. 8. 10., szeptember 7. 11. 14., október 5. 9. 16. 19. és november 13. 16. 20. 23.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik