Hírek

A magyar futball bátortalan

Nagy László szerint vállalni kellene a nyíltabb játékot, akkor fejlődne a labdarúgásunk.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az újpesti klubhűség egyik ikonja, Nagy László manapság edzőként dolgozik. Az olimpia bajnok labdarúgó a Digi Sport televízió péntek reggeli műsorában elmondta: szerinte idehaza a tehetségekből örök tehetséget nevelnek, külföldön viszont futballistát nevelnek, ez a különbség.

– Milyen a hangulata egy ilyen Fradi-verés után?
– Egy lila vérű embernek természetesen ez jó. Most az új edzővel két meccsen is nyertek, ilyenkor az ember tényleg boldog. A másik oldalon kevés futballt láttam, csak küzdelem volt a pályán, és egy picivel jobb volt az Újpest, így tudott nyerni egy góllal – mondta Nagy László.

– Feljövőben van az Újpest, vagy a Fradi van ennyire szétesőben?
– Úgy érzem, hogy egy picit rendeződtek a dolgok. Az új edző szépen és jól lépett be a játékba. Azt gondolom azonban, hogy a játékosállományt meg kell erősíteni, és akkor talán egy szép és jobb tavasz elé néz a csapat, mint az ősz volt, mert egyelőre nagyon rapszodikus volt a teljesítmény.

– Moniz menesztése jó időzítés volt?
– Időzítésnek biztosan nem jó, mert az őszi szezon végét már megvárhatták volna, de a megszerezhető huszonnégy pontból hatot megszerezni a Ferencvárostól kevés. Ilyen szempontból érthető, hogy edzőváltás történt. Saját magamból kiindulva, amikor az Újpesttel ezüstérmet nyertünk, a következő szezonban négy meccs után tettek lapátra. Azt mondom, edzőt kellett váltani, mert a rossz eredmények miatt nagyon sok minden mögé bújtak már a Fradinál. Nagyon szerencsétlen dolog egy fiatal játékos balesete, de azt mondom, nyolc meccsen keresztül nem lehet e mögé bújni. Lehet, hogy Moniz nagyszerű pályaedző, de a meccselések sem jöttek az utóbbi időben jól, és ezért is kevés a pontszám.

– Mi a véleménye általában a magyar futballban a türelem kérdéséről?
– Itt mindig az eredmény beszél, az dönt. Ha nem jó az eredmény, akkor azonnal változtatunk. Talán Kaposvárt említhetném, ahol bíznak Prukner Lászlóban. Az MTK is idesorolható, de ott tudják, hogy Garami József mire képes. Mindig fiatal játékosokkal dolgozik, és az ő játékukat próbálja előtérbe helyezni. A bizalom nem erős oldaluk a vezetőknek, eredménykényszer alatt dolgoznak az edzők. A magyar futball ilyen bátortalan. Ebben a bajnokságban – ami picit gyengébb, mint néhány évtizeddel korábban – bátrabb, nyíltabb futballt kellene felvállalni, mert akkor fejlődne a magyar labdarúgás, ha mernénk támadni. Mi erre vagyunk hivatottak, nem a védekező futballra, de természetesen azt is meg kell tanulni.

– Mi a véleménye a manapság kígyózó magyar-külföldi edzővitában?
– Úgy érzem, ha jön egy külföldi edző, akkor több lehetőséget kap a vezetőktől. Mindent elhisznek neki, hogy mit és hogyan kell csinálni, és amit ő csinál, az csak jó lehet. Aztán kérdés, hogy az eredmények milyenek lesznek. Szövetségi kapitányunk is volt külföldi, az eredményei neki sem voltak jobbak. A klubcsapatoknál is egyre több a külföldi, de semmit nem lépett előre a magyar futball. Hiába mondjuk, hogy picikét lépegetünk előre, az ötvenedik-hatvanadik percben elfáradunk, fejben és fizikálisan is. Nincs meg a fizikai erő, nincs felépítve a játékos. Ha gyerekkorában nem készítjük fel, akkor elfárad idő előtt, és fejben is képtelen már jó döntéseket hozni. Mi a tehetségekből örök tehetséget nevelünk, külföldön meg futballistát nevelnek, ez a különbség.

Olvasói sztorik