Hírek

Egervári beszámolt kapitányi munkájáról

Rangadó
Rangadó

2013. 10. 29. 18:12

A szövetség elnöksége a bukaresti és az amszterdami kudarc ellenére elfogadta a beszámolót.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A válogatott lemondott szövetségi kapitánya az MLSZ elnöksége előtt megtartotta szakmai beszámolóját, amelyet a testület elfogadott, csakúgy, mint a szövetségi kapitány október 11-én felajánlott lemondását. Az elnökség véleménye a volt szövetségi kapitány hároméves munkájáról az alábbiakban foglalható össze.

Az elnökség tagjai számára fontos, hogy a társadalom minden szintjén heves indulatokat kiváltó események után tárgyilagosan, egészében vizsgálja a kapitány több mint három éves működését és a magyar válogatott eredményességét.

Egervári Sándor, 2010. augusztus 11. és 2013. október 11. között 34 mérkőzésen vezette a magyar válogatottat. Mérlege: 17 győzelem, nyolc döntetlen, kilenc vereség, a mérkőzései felét tehát megnyerte a csapattal. Százalékos teljesítménye 62 százalék, az elmúlt 25 évben ennél egyetlen magyar szövetségi kapitány sem teljesített jobban. 2000 óta ő volt az első szövetségi kapitány, akivel a negyediknél jobb helyet tudott elérni selejtező csoportjában a válogatott, hiszen mindkét selejtező végén a harmadik lett csapata.

A magyar válogatottat a FIFA világranglista 64. helyén vette át, irányításával a valaha volt legjobb helyezését érte el a csapat a rangsorban, a 27-diket. A nemzeti csapat ezt követően is folyamatosan a harmincadik hely környékén tartózkodott, s csak októberben csúszott vissza – de még mindig előrébb tart, mint 2010 augusztusában, amikor az MLSZ vezetése azzal a feladattal bízta meg a kapitányt, hogy alakítson tartással rendelkező, a korábbi időszakoknál versenyképesebb alakulatot.

Az elnökség elfogadta, hogy az Egervári Sándor által kialakított keretbe tíz egyiptomi ezüstérmes, U20-as játékost is beépített, és azt is, hogy egészen 2013 márciusáig töretlenül fejlődött, és a legtöbb mérkőzésen igazi közösségként működött a magyar válogatott. Ráadásul, egészen a Románia ellen idegenben megvívott világbajnoki selejtezőig, reális eséllyel bírt a pótselejtezőt érő második hely elérésére (eztán már csak matematikai esély maradt). Ez az eredmény, a kisebb-nagyobb hullámvölgyek ellenére is, arra késztette az elnökséget, hogy további bizalmat szavazzon Egervári Sándornak a munka folytatásához.

Az elnökség ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a március óta lejátszott mérkőzéseken tapasztaltakat, legyen szó barátságos vagy tétmérkőzésről, közösségépítésről, eredményességről. Különösen sajnálatra méltó, hogy a csapat a selejtező sorozat kiemelkedően fontos bukaresti mérkőzésén nem tudott felnőni az elvárt szinthez, és teljesítményével, de legfőképpen a vereség módjával az egész futballszerető közvélemény számára hatalmas csalódást okozott.

A romániai kudarc után felmerült a szövetségi kapitány leváltása, ám az elnökség akkor úgy döntött, hogy a hátralévő mérkőzéseken is Egervári és stábja dirigálja a csapatot, hiszen egy esetleges új szakember nehéz helyzetben kezdte volna meg munkáját, és ez nem szolgálta volna a válogatott hosszabb távú épülését.

Ezt követően viszont – különösen az elmúlt mérkőzések fényében – egyértelművé vált, hogy a kapitány az általa elért szinten túl már nem volt képes a továbblépést biztosítani, így az amszterdami vereséget követően az MLSZ elnöke elfogadta a kapitány lemondását.

Egervári Sándor tevékenysége két időszakra bontható. Az első harminc hónapban folyamatosan fejlődött, erősödött a válogatott, és pozitívan értékelhető eredményességet sikerült felmutatnia. Az utána következett 8 hónapban viszont megtört a folyamat, nem sikerült megőrizni a korábbi stabilitást és eredményeket. Ennek legfőbb szakmai okai a válogatottban érintett játékosok meggyengült versenyeztetése, az aktuális forma, az átigazolások és sérülések voltak, amelyeket a szakmai stáb hibái is erősítettek. Ehhez hozzájárult, hogy a válogatott illetve a szakmai stáb támogatottsága is érezhetően gyengült a közvélemény szemében és a szakmában egyaránt.

Az MLSZ elnökségének egyértelmű álláspontja, hogy a válogatott hosszú távú érdekeit a megfontolt, körültekintő kapitányválasztás szolgálja, ezért a vezetés alaposan mérlegeli a lehetőségeket, mielőtt meghozza végső döntését. Fontos, hogy a lehető legjobb megoldás születhessen meg a szövetségi kapitány személyét illetően, és a jövő évi első FIFA-játéknapon a legalkalmasabb szakember irányítása mellett léphessen pályára ismét a magyar válogatott.

Az utánpótlás is terítékre került

Beszámolt az elnökség előtt az utánpótlás-válogatottak szereplése kapcsán Nyilasi Tibor, az MLSZ sportigazgatója, aki az igazgatóság elmúlt három évére tekintett vissza Both József szakmai- és képzési igazgatóval közösen készített beszámolójában. A részletes anyag bemutatása után a Szövetség vezetése részben kritikai éllel kinyilvánította, hogy továbbra is fejlődést, mérhető előrelépést szorgalmaz a korosztályos válogatottak szerepeltetése kapcsán. Elvárás egy olyan egységes szellemiség, csapategység megteremtése, amely kedvez az egyéni képességek kibontakozásának, hiszen a korosztályos válogatottak feladata – a sikeresség mellett – az, hogy a következő időszakra versenyképes labdarúgókat „termeljen ki” a felnőtt válogatott számára.

Az MLSZ vezetése elismeri azokat az eredményeket, amelyeket egyes eseményeken (elsősorban az U17-es korosztályok tavaly és tavalyelőtt) elértek csapataikkal a szakemberek, ám ennél markánsabb fejlődést vár el a többnyire az elitakadémiákról érkező fiatal futballisták menedzselése, felkészítése és csapattá gyúrása terén. Nem elfogadható, hogy a csapatok egy része még az Európa-bajnoki selejtező elitkört sem élte meg a szereplése során, mint ahogy az is elvárható lenne, hogy ha nem is rendszeresen, de egyszer-egyszer kontinensviadalra jussanak ki a magyar válogatottak (U17, U19).

Éppen ezért a testület felkéri az MLSZ apparátusát arra, hogy dolgozzon ki a következő időszakra vonatkozó átfogó szakmai koncepciót a további fejlődés elősegítése érdekében, különös tekintettel arra a tényre, hogy hazánk jövőre U19-es Európa-bajnokságot rendez, amelynek köszönhetően fókuszba kerül a hazai utánpótlásfutball. E koncepció készítésekor a Szövetség vegye figyelembe annak a független szakmai vizsgálatnak a fejleményeit, amelyet az MLSZ a terület komplex „átvilágítása” kapcsán indított el. Teremtse meg a szabályozási lehetőségeit annak is, hogy a magyar fiatalok szerepeltetése a professzionális bajnokságokban folytatható legyen. Erősíteni kell továbbá az utánpótlásszakág, a felnőtt A- és az U21-es válogatottak, valamint az edzőképzés irányításának összhangját, együttműködését.

vissza a címlapra

Kommentek

Hungary's forward, captain Adam Szalai (L) celebrates scoring with his teammates midfielder Balazs Dzsudzsak (C) and midfielder Istvan Kovacs during the UEFA Nations League football match between Hungary and Estonia in Budapest on November 15, 2018. (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.