Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A közelmúltban megtartották az első bírósági tárgyalást a magyarországi bundaügy REAC-os vonalán. Ebben érintett Aczél Zoltán, a rákospalotai klub egykori vezetőedzője is. A tréner ügyvédje, Dr. Czeglédy Csaba a Digi Sport televízió péntek reggeli műsorában elmondta, védekezni sem tudnak, mert a peregyesítés iránt indítvány miatt nincs, és várhatóan egy ideig nem is lesz újabb bírósági tárgyalás.
– Amikor legutóbb beszélgettünk Aczél Zoltán védelméről, akkor a Siófok meccseiről volt szó, most pedig ez az első büntetőper a REAC-al kapcsolatos. Megnehezíti a dolgát, hogy mindkét perben érintett lehet az ügyfél?
– Nem nehezíti a dolgomat, mert ugyanazzal a képtelenséggel vádolják mindkét esetben, hogy megszegte a sporttörvényben, illetve az MLSZ szabályzatban leírt kötelezettségét. Teljesen érthetetlen egyébként a vád, hiszen a vádhatóság szerint Aczél Zoltán a sportolók és a labdarúgók kötelezettségeit szegte meg, és egyébként azt mindenki tudja, hogy a REAC-nak ő nem sportolója, hanem edzője volt. Gyakorlatilag őt beszuszakolták a labdarúgók közé, mert máshogy nem tudták megfogalmazni, hogy milyen kötelezettséget szegett meg – mondta Czeglédy Csaba.
– Most arról beszélünk, hogy tudott róla, és nem jelentette?
– Nem volt akkor még ilyen kötelezettség, focistára sem. Ezek kétezer-hét–kétezer-nyolcas események, akkoriban az MLSZ és a jogalkotó sem foglalkozott azzal, vagy nem gondoltak arra, hogy ezt szabályozni kell. Kétezer-tizenkettő óta jelenik meg a sportszakember kötelezettsége a sporttörvényben. Azt senki nem mondja, hogy Aczél Zoltán pénzt kapott volna, az a vád ellene, hogy amikor Kutasi Róbert, a REAC klubigazgatója összehívta az idősebb játékosokat, és elmondta nekik, hogy el kell veszíteni a soron következő Ligakupa-meccset, akkor Aczél Zoltán is ott állt az öltözőben, vagy a klubhelyiségben. Gyakorlatilag ez a vád fogalmazódott meg vele szemben, illetve az, hogy állítólag adott Sallai Balázsnak százezer forintot, amire egyébként Sallai azt mondta, hogy ő sem tudja, ez milyen pénz volt.
– Ha bizonyíthatóan fültanúja vagyok egy beszélgetésnek, amelyben három ember egy bank kirablását tervezi, és ez be is következik, én viszont nem csinálok semmit, akkor mi fog történni?
– Ha ön nem hivatalos személy, akkor semmi nem fog történni. Egyrészt nem lehet tudni, hogy tényleg erről beszélnek, vagy csak szórakoznak. Bizonyos kötelezettsége az átlagembernek ilyen esetben nincsen. Nyilvánvalóan ha Aczél Zoltán tudott volna arról, hogy el akarják csalni a meccset, akkor ő feláll a REAC kispadjáról, hiszen ellentétesek az érdekek. Aczél Zoltán egy pályafutása elején járó, tehetséges fiatal szakvezetőként nem abban volt érdekelt, hogy a REAC elveszítse a meccseit. Itt van egy komoly érdekellentét, ráadásul Acél Zoltán pénzt sem kapott, ezt az ügyészség sem meri mondani. Miközben derékba törték ennek a három gyermekes családapának a karrierjét, azalatt a sajtóban azt hangoztatták, hogy így kapott pénzt, meg úgy kapott pénzt… Nem, Aczél Zoltán nem kapott pénzt Kutasi Róberttől ezért az állítólagos Ligakupa-meccsért. A vádhatóság szerint hallotta, hogy ezt a meccset el akarják csalni. Ezt egyáltalán nem hallotta, ha így lett volna, akkor felállt volna a REAC kispadjáról. A játékosok jó része is tagadja, hogy ilyen beszélgetés elhangzott. Egyébként pedig nem is életszerű ez. Gyakorlatilag a vádhatóság azt mondja, hogy Magyarországon olyan szintet ért el a bundázás a kétezres évek közepén, hogy ezt egy sportvezető az öltözőben beszéli meg a játékosokkal. Azért a bundázás nem így szokott történni. Összekacsint két-három játékos, egy kapus, egy védő, meg még valaki, és elcsalják a meccset. Ha nagyon ironizálni szeretnék, akkor gyakorlatilag az alkalmazottak kaptak egy vezetői utasítást. A klubigazgató, aki utasítási jogkörrel rendelkezett a labdarúgók felett, gyakorlatilag elmondta nekik, hogy mi a feladatuk. A hetes vádpont, amelyben az ügyfelem érintett, arról szól, hogy Kutasi Róbert utasította a játékosokat arra, veszítsék el a Honvéd elleni Ligakupa-meccset.
– Négy részre bontották a fogadási csalások tárgyalás sorozatát, de van egy olyan védői kérés, hogy egyesítsék ezeket az ügyeket. Mit gondol, egyesíteni fogják?
– Én ezt nem tudom megítélni. Nekünk ez tragédia, hogy egyesíteni akarják, mert ha egyesítenék mind a négy ügyet, akkor ebben az elsőfokú ítélet mondjuk három-négy év múlva lesz, de a jogerős ítélet akár már öt év múlva megszülethet. Aczél Zoltánnak az az érdeke, hogy minél előbb tisztázza a nevét. Ő vallomást kíván tenni, és meg akarjuk védeni az álláspontunkat. Most úgy néz ki a történet, hogy a bundaügyben idén már nem is lesz bírósági tárgyalás, és ez az én ügyfelem szempontjából tragédia. Nekünk nem érdekünk az időhúzás, mi azt vártuk, hogy legyen bírósági tárgyalás, ahol Aczél Zoltán kiáll, elmondja a dolgát, a bíróság pedig ebben az alapvető jogkérdésben meghozza a döntését. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy volt-e Aczél Zoltánnak olyan kötelezettsége, amelyet egyébként megszegett. Különben az egész vád Aczél Zoltán kapcsán össze fog omlani.
– Ha az ügyfelét bizonyítottság hiányában felmentenék, akkor indítanának kártérítési pert? Ha igen, ki ellen?
– Én azt szeretném, ha Aczél Zoltánt bűncselekmény hiányában mentenék fel, a nevének a tisztázáshoz alapvetően ez kell. Egyáltalán nem futunk ennyire előre, mert jelen állás szerint ez a bírósági időszak még évekig el fog tartani. Aczél Zoltán, aki nap, mint a nap a túlélésért küzd, hiszen el kell tartania a családját ebben az ellehetetlenített állapotban, jelen helyzetben nem gondolkozik azon, hogy mi lesz két-három év múlva. Jelen pillanatban csak a védekezéssel vagyunk elfoglalva, a nagy gond az, hogy védekezni sem tudunk, mert nincsen bírósági tárgyalás.
