Bozóki Tamás András 54 éves, politológus, szociológus, egyetemi tanár, a politikatudomány kandidátusa. Kutatási területe a politikai ideológiák (elsősorban az anarchizmus, liberalizmus és a populizmus), az eszmetörténet és a magyar politikai tagoltság. A Magyar Narancs című lap egyik alapító szerkesztője. 2005 és 2006 között a nemzeti kulturális örökség minisztere. Aktívan részt vett a rendszerváltás körüli és azt követő közéletben. A Fidesz megalakulása után két hónappal belépett a szervezetbe, részt vett a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. 1993-ban kilépett a pártból. 1989-ben a Magyar Narancs című lap alapító-szerkesztőjeként, majd főmunkatársaként is dolgozott. A kétezres években a Magyar Hírlap és a Figyelő publicistája. 2003-2004 között Medgyessy Péter miniszterelnök tanácsadója. 2005-ben, az első Gyurcsány-kormányban a nemzeti kulturális örökség miniszterévé nevezték ki, tisztségét a 2006-os országgyűlési választások utánig, júniusig viselte. 2007-2008 között a környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt, majd részt vett a Lehet Más a Politika nevű társadalmi kezdeményezés elindításában, de a 2009-ben megalakult pártba nem lépett be.
– Milyen esélyekkel vághatunk neki a románok, illetve a törökök elleni világbajnoki selejtezőknek? Mit gondol arról, hogy zártkapus meccs inkább a kedélyek szítására alkalmas, mintsem nyugtatására, vagy bárminek a megoldására?
– Nem tudom, hogy a zártkapus vébéselejtező vajon feldobja-e a magyar válogatottat, de ha a románok elleni meccset elbukjuk, akkor az isztambuli eredmény már nem nagyon számít, mert nemigen érhetünk oda a második helyre. A Galatasaray játékát látva, nem értem, miért ilyen gyenge a török válogatott, elképzelhető, hogy előbb-utóbb ők is feltámadnak. Így nem vagyok optimista a magyarok továbbjutási esélyeit illetően.
– Míg a nemzetközi labdarúgás lassan családi látnivaló lesz, addig hazai lelátóinkon nem igazán a gondoskodó apukáké és az unokákkal meccset látogató nagymamáké a főszerep…
– Amíg a Fradit csak kétmillió forintra büntetik a görögtűz miatt, és a Nemzeti Sport ezt kemény büntetésnek nevezi, addig nehezen várható a családbarát NB I megvalósítása. A beléptető-rendszer és a játéktér figyelése sokat segítene, de nyilvánvalóan időnek kell eltelnie, amíg a családok elkezdenek meccsre járni, és a csapatok addig is szurkolókat fognak veszíteni. De a stadionok biztonságossá tétele elkerülhetetlen.
– Mostanában a bundaügyektől hangos a magyar sajtó. Fogunk-e ebben a témában tisztán látni valamikor, vagy mindig az aktuális érdekek szerint történnek a dolgok, tehát úgysem derül ki semmi komoly?
– Ha nemzetközi fogadási botrányban érintettek a magyar szereplők, akkor a szankció sem maradhat el. Házon belül azonban nagyobb esély van arra, hogy a sportvezetők szemet hunyjanak a bundák felett.
– Rendszeres meccsnézőként mik a slágertémái? A Bajnokok Ligájában sokan már temették a Barcelonát, most mégis erőre kapott. Mit jósol? A Galatasaray is meglepetések sorával rukkolt elő, de kié lesz a trófea?
– A Barca nem lehet túl sokáig gödörben, talán még jól is jött nekik, hogy most túlestek rajta. Ha Vilanova visszatér, az extraerőt adhat a Barcának a döntőbe jutáshoz. A Barca akkor jó, ha Xavi játszik, mert akkor a félpályánál összeszedi a labdákat, és Messi elől maradhat. Ellenkező esetben Messinek hátra kell jönnie a labdákért, és így könnyebben le tudják zárni előle a területet, és nehezebben tud feljutni a kapuhoz. A Xavi, Iniesta, Messi háromszög most még működik, talán ez lesz az utolsó esély a Barcelona számára, hogy elnyerje a BL-t. Ne felejtsük el, hogy a Barcában játszik a világ legjobb játékosa, Lionel Messi, aki bármikor bármilyen meccset el tud dönteni. De jelen pillanatban a kiválóan összerakott Bayern München tűnik az első számú favoritnak. Tavaly balszerencsével bukták el otthon a BL-t, és biztos vagyok benne, hogy tanultak belőle. A csapat védelme sokat erősödött, amióta Javi Martinez a szűrő. Lahm és Alaba nagyszerű formában van, Kroos pedig felnőtt Schweinsteiger mellé, nagyszerűen tudják járatni a labdát ők is. Mourinho Madridja is nagyon akarja a BL-győzelmet, hiszen a bajnokságot valószínűleg elbukják. Mourinho jól tudja motiválni a játékosait egy-egy nagy meccsre, és a BL-győzelem a Madriddal hiányzik még a gyűjteményéből. Szóval a Bayernt, a Realt és a Barcelonát látom a legesélyesebbnek, rájuk esetleg a Juventus lehet veszélyes.
– Elég régóta figyeli a focit, tele van meghatározó hazai- és nemzetközi élményekkel…
– Az első meccs, amire emlékszem, az ezerkilencszáz-hatvanhatos világbajnokságon a magyar-brazil, amit Albert, Farkas és Bene ragyogó játékával három-egyre nyertünk meg. Ekkor hét éves voltam, örülök, hogy láttam, mert sajnos azóta folyamatosan csúszunk lefelé. Nagy tragédia volt a csehszlovákok elleni négy-egyes vereség hatvankilencben, és a svédek elleni otthoni három-három, amivel nem jutottunk ki a hetvennégyes vébére. Legnagyobb magyar vonatkozású fociélményeim köze tartoznak a hetvenes évek kettős rangadói, Törőcsik András játéka, kedvenc csapatom, a Vasas hetvenhetes bajnoksága, valamint a magyar válogatott kettő-egyes győzelme a hollandok felett egy rotterdami világbajnoki selejtezőn, amit a helyszínen volt alkalmam megtekinteni, Détári és Esterházy voltak a góllövők. Az utolsó huszonöt évben a magyar foci már nem hozott igazán lázba. A nemzetközi fociban a hetvenes brazil válogatott és a hetvennégyes, Johann Cruyff vezérelte holland csapat nagyon tetszett, de a nyolcvankettes vébégyőzelem óta Olaszországnak drukkolok. Csodálatos volt a kétezer-hatos világbajnokság megnyerése erős csapattal (Buffon, Cannavaro, Nesta, Pirlo, Totti, Del Piero, stb.) Klubszinten az AS Roma a kedvenc csapatom, Tottival az élen, de a hetvenes években a Bayern és az Ajax, a kilencvenes években pedig a Milan és Juventus nagyon erős volt. Mindegyiken túltesz azonban az elmúlt évek Barcelonája, amely állítólag csak az egykori magyar aranycsapathoz mérhető. Láttam Pelét, Cruyffot, Maradonát és a brazil Ronaldót játszani, ők a huszadik század legjobbjai. De Lionel Messi mindenkin túltesz, ilyen zseni nagyon ritkán születik.
