Az előszobamester öröme és bánata

Róth Antal büszke, ha az U21-válogatott tagjai be tudnak kerülni a felnőtt keretbe.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Ha akarna, akkor sem tudna unatkozni mostanság Róth Antal, az U21-válogatott szövetségi edzője. Az előző korosztály számára szeptember elején véget ért az Európa-bajnoki selejtezősorozat. A csapat attól függetlenül, hogy csoportjában csak a negyedik helyen végzett, nagyon szépen búcsúzott, hiszen idén minden meccsét megnyerte. A keret tagjait kedden a szövetség ünnepélyesen köszöntötte, de időközben már az új korosztály is bemutatkozott, méghozzá Egy Moldova elleni győzelemmel és egy Ausztria elleni vereséggel. S ha ez nem lenne elég, a felnőtt válogatott három győzelemmel és egy vereséggel világbajnoki kvalifikációs csoportja második helyén áll, s a csapatban egyre több olyan fiatal válik meghatározó szereplővé, aki a közelmúltban még a U21-ben játszott.

A Rangadó.hu érdeklődésére Róth Antal hangsúlyozta, azt tartja optimálisnak, ha minél magasabb szintén és minél gyakrabban vannak megversenyeztetve játékosai, függetlenül attól, hogy külföldi, vagy hazai környezetben játszanak, de ezzel gondok voltak az előző korosztálynál, és a mostaninál is aktuális probléma.

– Rövid időn belül bemutatkozott az új korosztály, illetve ünnepélyesen elköszöntek az előző kerettől. Ilyenkor az újdonság varázsa, izgalma, vagy a búcsú szomorúsága dolgozik inkább egy edzőben?
– Ez a kettősség mindig jellemzi az ember hangulatát, de egyben rámutat arra a folyamatosságra, egymásra épültségre, amely benne van a magyar és a nemzetközi labdarúgásban is – magyarázta a rangadó megkeresésére Róth Antal. – Büszkék lehetünk arra, amit az idén elköszönő korosztály véghez tudott vinni, hiszen a játékosok képesek voltak kitűnő sportemberi tulajdonságok csillogtatására. Az álmukat már nem valósíthatták meg, nem juthattak tovább a rendkívül nehéz selejtezőcsoportból, mégis végig motiváltak, koncentráltak maradtak, és biztosították a következő korosztálynak, hogy hasonló csoportbeosztást kapjon, mint amilyet ők örököltek.

– Minek örül jobban a szövetségi edző, ha sok játékost hívhat külföldről az U21-válogaottba, vagy ha többen szerepelnek hazai környezetben a kiválasztottak közül?
– Sokkal fontosabbnak tartom, és a játékosaink kiválasztása szempontjából az az optimális, ha minél magasabb szintén és minél gyakrabban vannak megversenyeztetve, függetlenül attól, hogy külföldi, vagy hazai környezetben játszanak. Mindkét csoportra igaz, hogy ezzel gondjaink voltak az előző korosztálynál, és a mostaninál is aktuális probléma ez. Hogy ne kerüljem ki a konkrét kérdést: picit visszafordult a tendencia, aminek személy szerint örülök. Többen vannak az itthon játszók, most például csak két olyan kerettagunk van, aki külföldön futballozik, Otigba Kenneth a holland Heerenveen, Adorján Krisztián pedig az angol Liverpool színeiben. Ez mindenképpen öröm abból a szempontból, hogy a magyar labdarúgásnak van megtartó ereje, a fiatalok látnak perspektívát, és nem akarnak mindenáron külföldre menni. Ha már ilyen sokan szerepelnek itthon, jó lenne, ha minél többen bemutatkozhatnának az NB I-ben, és jó teljesítménnyel hívnák fel magukra a figyelmet.

– Egyre több olyan fiatal mutatkozik be a felnőtt válogatottban, aki nemrég még az U21-ben számított alapembernek. Nyilván ez is egyfajta visszaigazolása az eredményes munkának…
– Örülök a kérdésfelvetésnek, mert rávilágít arra, ami az U21-válogatott célkitűzései között szerepel a saját eredményességen kívül. Ez pedig a nevelés, hiszen az U21 a nagyválogatott előszobája. Ahogy az elköszönő és az új korosztály között is kettőség van az emberben, úgy a saját eredményességet is befolyásolja, ha a legjobbjaink a nagyválogatottba mennek, ugyanakkor öröm, hogy rajtunk keresztül mindenki számára nyitva áll a felnőtt keret kapuja. Nagy büszkeség, ha egy nálunk bemutatkozott játékos a felnőtt válogatott mezét magára húzhatja.

– Hogyan alakul az U21-csapat további programja idén?
– November 14-én játszunk Montenegróval hazai környezetben egy olyan felkészülési meccset, amelynek tétje is van, hiszen a mi válogatottunk az egyik résztvevője a hatcsapatos Regionális Bajnokságnak. A szerbek ellen egy három-hármas döntetlennel kezdtünk, s a novemberi lesz a következő csoportmeccsünk, majd tavasszal jönnek a visszavágók. Decemberre tervezünk egy kiválasztó-jellegű edzőtábort, ahol olyan játékosokat szeretnék megnézni, akik eddig kevesebb lehetőséget kaptak az utánpótlás-válogatott kereteknél, de folyamatos játéklehetőséget kapnak a másod- vagy a harmadosztályban. Már a következő év versenynaptára is körvonalazódik, tehát nagyjából a jövő évi programunk is összeállt, egy bizonytalansági tényező van, hiszen januárban vagy februárban készítik el az Európa-bajnoki selejtező sorsolását, s akkor már ismerni fogjuk az ellenfeleket is, akikkel meg kell küzdenünk a továbbjutásért.