Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Némi meglepetésre a kecskemétiek kezdtek aktívabban, és ez bizony a gólhelyzetek számában is megmutatkozott, az újpesti kapusnak, Balajcza Szabolcsnak kétszer is bravúros védést kellett bemutatnia. A hazaiak részéről először Balogh Balázs állt közel a gólszerzéshez, majd Kabát Péter is megkínálta Borszéki Csabát. Szerencsére a folytatásban sem változott a játék képe, szinte percenként kerültek ziccerbe a csapatok, a kapusoknak egyetlen nyugodt pillanatuk sem volt. A játékvezető a 38. percben megelégelte a góltalanságot, és a nagy semmire adott egy tizenegyest a Kecskemétnek. Szélesi az égvilágon semmit nem csinált Litsingivel, mégis járt a büntető, amelyet a feltételezett sértett gólra váltott, bár Balajcza majdnem elérte… Eddig sem volt lagymatag a fővárosiak játéka, de a bírói igazságtalanság szemmel láthatóan felbosszantotta őket, és egy sakk-matt helyzetet kihasználva, Kabát jóvoltából gyorsan egyenlítettek (1-1), Vasziljevics révén pedig a vezetést is átvették (2-1).
Az izgalmas, látványos, fordulatos első félidő után csak reménykedni lehetett, hogy a folytatásban sem adják alább a csapatok. De sajnos alább adták. Nem is kicsit. Sokáig egyetlen árva Litsingi-helyzetet jegyezhettünk fel, aztán Vasziljevics akkora luftot rúgott a kapuval szemben, hogy kezdtük komolyan kétségbe vonni, vajon tényleg ezt a két együttest láttuk a kiváló első játékrészben? A hajrában Ramos megkapta második sárga lapját, így emberhátrányba került a Kecskemét, de ezt a hazaiak gólra nem, csak kapufára tudták váltani (Balogh Balázs révén), ám így is nyertek. A jó első és a rossz második félidő után Vad játékvezetőnek nagy szerencséje, hogy a tévesen megítélt tizenegyes után fordítani tudott az Újpest, mert így tulajdonképpen nem befolyásolta a három pont sorsát.
– Számomra meglepően kevesen voltak kíváncsiak a mérkőzésre a helyszínen, bár a Megyeri Búcsú nevű rendezvény is csalogatta a szurkolókat – mesélte a Rangadó.hu állandó szakértője, Őze Tibor, a Kispest-Honvéd, a Nyíregyháza és a Diósgyőr korábbi vezetőedzője. – Volt itt minden, a Viola Bulldogs köszöntése, árverés, sörsátor, öregfiúk, zsákban futás, lepényevés… Mindig azt hangoztatjuk, hogy a körítés milyen fontos, nos, az újpestiek mindent megtettek, mégis kevesen voltak a stadionban. Sokkal több nézőre számítottam, bár tudjuk, a hazai csapat nem szerepel jól mostanság. A mérkőzés átlagos színvonalúra sikeredett, az első félidőben az Újpest kétcsatáros felállásban játszott, Remili és Kabát volt fent. Igazi helyzetet nem nagyon alakítottak ki, de a veszély mindig benne volt a játékukban. Vasziljevics beindulásaiban, megmozdulásaiban volt fantázia, és távoli lövésekkel is próbálkoztak a fővárosiak.
A négy-kettő-három-egyes felállásban játszó kecskemétiekről szakértőnk elmondta, Litsingi egészen aktív volt, Balázs Zsolt viszont teljesen passzívan játszott, s egy kulcshelyzetet is kihagyott.
– Nem tudtak kellő támogatást adni a centernek, Balajcza kapus pedig remekül érezte meg, mikor kell kijönnie – folytatta Őze Tibor, az MLSZ Grassroots-menedzsere. – Óriási ajtó-ablak helyzete a KTE-nek volt, aztán jött a tizenegyes, amely szerintem igencsak véleményes. Ezen annyira csodálkoztak az alföldiek, hogy miután belőtték, elfelejtettek védekezni, és kaptak is két gólt. Kabát Péter tisztán kapta a labdát kapu előtt, a második találat előtt pedig nagyjából negyven méteren keresztül szállt a játékszer, és Vasziljevics még le is tudta venni. Vaskó Tamás és Balogh Béla korábban a válogatottban is szerepelt, a Debrecen pedig Mohl Dáviddal oldotta meg a védőhiányát a nemzetközi kupameccsen, ezért számomra meglepő volt ez a bizonytalan védekezés. Az Újpest el is tudta dönteni mérkőzést. Azzal nyertek, hogy talán jobban hittek a sikerben. A Kecskemét játékából a hitet hiányoltam, pedig Szavics egész jól játszott, és nagyon tetszett Pekár agilitása is, de a védelmük elkövetett olyan gyermeteg hibákat, ami meglepő. A Megyeri Búcsú immár a kecskemétieknek szól, hiszen egyre veszélyesebb a helyzetük. Jót fog tenni bármilyen megoldás az edzőkérdésben, mert a játékosállomány nem olyan rossz, ennél biztosan többre képes.
