Amikor Diego Dalot ellőtte a labdát, két védőnk próbált az útjába vetődni, a harmadik pedig felugrott és úgy igyekezett blokkolni. A labda a lelátóra szállt volna, ha nem érinti Presnel Kimpembe könyökét. A bírónak rászóltak a fülére, úgy döntött, megnézi a felvételt. A félszázalékos gólszerzési esélyből csinált százszázalékosat
– értékelte Löw Zsolt, a szerdai BL-középdöntőben egészen elképesztő módon kieső Paris Saint-Germain magyar másodedzője a Nemzeti Sportban azt a szituációt, amely az utolsó utáni pillanatban eldöntötte a PSG-Manchester United párbaj végkimenetelét (0-2, 1-3, összesítésben 33- idegenben lőtt több góllal a MU jutott tovább).
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Löw elmondta azt is, hogy A lefújás óta keresik a válaszokat a miértekre, de nem találják, százból, még inkább ezerből egyszer fordul elő ilyen futballpályán és ezért ez összességében „rohadtul fáj” nekik.
A futballban van szerencse, van pech is, ám ez jóval több, mint pech. Egy félidő alatt két súlyos csapás (potyagól – a szerk) ért minket. Mindenki rádöbbent, ha még egyet hibázunk, vége, kiesünk. A félelem rányomta a bélyegét a folytatásra. Kapufát rúgtunk, ziccerben elcsúsztunk – a stressz béklyót kötött a lábakra. Ilyenkor nagyon nehéz kívülről belenyúlni a meccsbe. Majdhogynem lehetetlen
– magyarázta Löw. Egy bokszhasonlattal élve azt mondta, olyan meccs volt ez, mint amikor a világbajnok bokszoló összecsap a kihívójával, és utóbbi csak abban bízik, hogy körbe-körbe szaladgálva kihúzza a 12. menetig, mígnem az utolsó gongszó előtt a nála erősebb ellenfele infarktust kap.
A PSG magyar edzője ettől még sportszerűen gratulált a Manchesternek.
(nyitókép: instagram)