Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A magyar válogatott legutóbb 3-0-s vereséget szenvedett Bukarestben, világbajnoki selejtezőn. Bő egy hét múlva megismétlődik a párosítás, ezúttal az Európa-bajnokság a cél. Dárdai Pál megalkuvásmentes bátorságot ígér, de mit vár a találkozótól a BEK-győztes edző, aki kétszer volt Románia, egyszer pedig Magyarország szövetségi kapitánya? A 77 éves Jenei Imre a DigiSport televízió péntek reggeli műsorában elmondta, hogy továbbra is jobbnak tartja a román csapatot, de nem zárja ki a magyar siker lehetőségét.
– A tavaly őszi világbajnoki selejtező előtt szoros meccset és román győzelmet jósolt. Utóbbi akkor bejött. Most mi a tippje?
– Sajnos azt kell mondjam, hogy a tippem ugyanaz maradt. A román csapat egyelőre értékesebb, mint a magyar válogatott, ráadásul Bukarestben játszanak, ahol ötvenezer néző fogja buzdítani a románokat – kezdte Jenei Imre.
– A mostani román csapat erősebb a tavalyinál? Érez változást? Illetve nem jelent hátrányt, hogy Piturca szövetségi kapitány egy megy-marad huzavona után van?
– Igen, ez is igaz, de a helyzet a következő: néhány fiatal játékos már beilleszkedett a mostani csapatba. Persze, még mindig kell fiatalítani, de én azt mondom – mert láttam a magyar meccset az északírek ellen –, hogy a románok erősebb csapatot alkotnak.
– Victor Piturcát jól ismeri, hiszen játékosa volt, de mennyire tartja jó edzőnek, jó szövetségi kapitánynak?
– Nekem nem kell tartanom, mert ő már bizonyította, hogy jó szövetségi kapitány, aki már kétszer továbbjuttatta a csapatot. Jó edző, de minden edzőnek és minden embernek vannak hibái is. Neki nem taktikailag vannak hibái, hanem pszichológiailag.
– A csapat-összeállításnál kell keresni a hibákat?
– Nem az a baj, bár lehetséges… Ő nagyon büszke, nem igazán hallgat senkire, amit elgondol, azt meg is csinálja.
– A jelenlegi román válogatott mennyit őrzött meg az egykori Jenei-féle mentalitásból és taktikai repertoárból?
– Én a rövid passzos, letámadós játékot szerettem volna meghonosítani. Egy edzőnek nagyon kevés az az idő, ami most Dárdai Pál rendelkezésére áll arra, hogy a filozófiáját ráerőszakolja a játékosaira. Ez egy nagy nehézség Magyarországnak. Ő olyan országból jön, ahol mentálisan a futballisták már gyerekkoruk óta rendben vannak, véleményem szerint. Magyarországon más nevelés van. Önöknél és nálunk sem tudják a kis futballistákat úgy nevelni, hogy amikor felnőnek, igazi labdarúgókká váljanak. Magyarországon az utánpótlás-csapatoknak vannak részeredményeik, de abban a pillanatban, amikor a fiatalok felkerülnek a nagy csapatba, ez mintha megtörne.
– Vasile Miriuta azt mondta, hogy a román válogatott középhátvédjei talán sebezhetőek. Erről mit gondol?
– Erről nem szeretnék semmit mondani. Azt a magyar megfigyelőknek kell megmondaniuk, hogy hol sebezhető a román válogatott. Ez kellemetlen Miriutának, ki is kezdték ezért. Én nem beszéltem vele. Ilyenkor nem szabad véleményt nyilvánítani. Én magyar vagyok, annak tartom magam, de van annyi ember ott a szövetségben, hogy el tudtak volna menni megnézni a román válogatottat, illetve a román csapatokat, és feltérképezni, hogyan játszanak.
– Jó döntésnek tartja, hogy a légiósokkal próbálkoznak a magyarok?
– Ez az ő elgondolásuk. Én nem ismerem azokat a játékosokat, tehát nem tudom, hogy nekik milyen előnyük van a többiekkel szemben. Ez egy csapat, tehát itt relációiknak kell lenni lenniük a játékosoknak maguk között. Ha ez nincs meg, akkor nem lehet csapatot csinálni.
– A magyar döntetlenhez is csoda kellene?
– Nem mondtam azt, hogy csoda kell, csak azt mondtam, hogy a román válogatott egyelőre – nekem úgy tűnik – értékesebb, mint a magyar. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar csapat nem tud egy nagyon jó eredményt elérni Bukarestben. Ez lehet győzelem is. A labdarúgásban minden megtörténhet.
– Telt ház lesz a meccsen, ami a magyarok számára nagyon zavaró tényező. Mi ennek az ellenszere?
– Az ellenszere ennek az, hogy olyan embereket válogasson be a kapitány, akiknek a fülük be van dugva, és nem hallgatják azt, amit a tribünről kiabálnak. Ők csak azzal foglalkozzanak, hogy játsszanak. A játékhoz pedig olyan filozófia kell, amit az edző rájuk beszél. Egyáltalán nem lesz egyszerű feladat.
