A vb-selejtezőről döntő afrikai párharc visszavágóján Szenegál ledolgozta egygólos hátrányát Egyiptommal szemben, és kijutott a katari világbajnokságra. Az estének több hőse is volt, kezdve Boulaye Diával, aki a negyedik percben öt méterről harciasan becsúszva lőtt gólt. Ha ez a találat elmarad, nincs hosszabbítás sem.
🔥🔥🔥🇸🇳 pic.twitter.com/V5EdNh7MUm
— emedia Sénégal (@emediasn) March 29, 2022
Aztán ne feledkezzünk meg Sadio Manéról sem, aki nemcsak a válogatott legnagyobb sztárja, hanem az elmúlt év legmegbízhatóbb góllövője: 2021-ben és 2022-ben összesen 18 tétmeccsen lépett pályára a nemzeti csapatban, ezeken nyolc találata és három gólpassza van. Ne hallgassuk el azt a tényt sem, hogy rendre a Liverpool támadójának jut a tizenegyespárbajok utolsó, sokszor legfontosabb lövése, amit rendre értékesít is. Így történt az Afrikai Nemzetek Kupájának döntőjében és a mostani vb-selejtezőn is. Mindkétszer Egyiptom bánta.
Számtalan kulcsfontosságú szereplőről lehetne beszélni a sikerszéria kapcsán, de egy ember minden alkalommal kimagaslik közülük: a szövetségi kapitány, Aliou Cissé. A 46 éves szakember 2015-ben vette át az irányítást, és az akkori futballisták csak gyerekkorukból ismerhették, milyen az, amikor az Afrika Kupán menetel Szenegál, vagy kijut egy világbajnokságra. Minden idők legjobb eredményét a 2002-es csapat szállította, amely az ANK-n ezüstérmet nyert, és története első vb-szereplése alkalmával veretlenül jutott tovább a csoportjából, majd a negyeddöntőig meg sem állt. Ebben a legendás 2002-es együttesben játszott csapatkapitányként Aliou Cissé.
Szenegál kultikus hőse Ziguinchorban született, de kilencéves korában Franciaországba költözött a családjával, és Párizs lett az otthona. Ahogyan minden futballrajongó párizsi fiúnak, neki is egy cél lebegett a szeme előtt, bekerülni a PSG-be.
Gyerekként megszoktam a Parc des Princes látványát, ahol olyan focistákat nézem, mint Safet Susic vagy Valdo. Remek játékosokat figyelhettem. Arról álmodtam, hogy a Paris Saint-Germain játékosa leszek. Sok szegényebb fiatal bejutott a helyi akadémiákra, de nekem esélyem sem volt
– emlékezett vissza az első lépésekre.
Ehelyett a Lille akadémiájára került, profiként viszont a Sedanban mutatkozott be. Végül beteljesült az álma 1998-ban, amikor a PSG szerződtette, és olyan focisták között edzett, mint Jay-Jay Okocha vagy Ronaldinho. A tanulságos évek megedzették, a fantasztikus 2002-es világbajnoki szereplést követően – amely révén Szenegál lett a vébék történetének második afrikai negyeddöntőse – Angliába szerződött. A szenegáli válogatott vb-szereplése több focistának is kiugrási lehetőséget adott, az európai klubok egymással versengtek a játékosokért, de sokan fel is sültek velük.
Cissé azonban megállta a helyét a Birmingham Citynél, más kérdés, hogy egy sérülés miatt hosszú kihagyásra kényszerült, Steve Bruce edzővel pedig megromlott a viszonya, és 300 ezer fontért a Portsmouth-hoz igazolt. 2006-ban visszatért Franciaországba, előbb a Sedanhoz, amelyben még két évet töltött, majd zárásként a Nimes-ben húzott le egy idényt.
Cissé 2009-es visszavonulása után tanulni kezdett, hogy edzőként is a futball közelében maradjon, és egy évvel később már a francia Louhans-Cuiseaux FC pályaedzője lett. Két évvel később ideiglenesen felkérték szövetségi kapitánynak, de csak egy barátságos meccsen ült a kispadon, a Dél-Afrika elleni, 0-0-ra végződő találkozón. A szövetségnél azonban látták Cissé elhivatottságát, ezért az olimpiai (U23-as) csapatnál ajánlottak neki másodedzői posztot, 2013-tól pedig már ő irányította a fiatalokat.
A korábbi időszakkal ellentétben 2015-ben ütőképes keret jött össze a szenegáli csapatnál, amelyet az Afrika Kupa-győzelemre is esélyesnek tartottak, ehhez képest már a selejtezőt sem élte túl, így Alain Giresse kapitánynak mennie kellett, utódja pedig az a Cissé lett, aki addig is a stábban dolgozott. Ma már tudjuk, a szenegáli válogatott szempontjából sorsfordító volt ez a kinevezés.
„Ha játékosként nem nyerem meg, megnyerem edzőként”
Szenegál szövetségi kapitánya szerencsésnek mondhatja magát, mivel ritkán látható minőségű kerettel dolgozhat, minden csapatrészbe jut egy-egy kiemelkedő topligás játékos:
- Edouard Mendy a Chelsea kapusa,
- a válogatott csapatkapitánya az a Kalidou Koulibaly, aki a Napoli védelmének oszlopa,
- Idrissa Gueye négy szezont húzott le a Premier League-ben, mielőtt a PSG-be igazolt,
- a csatársort pedig a Liverpool sztárja, Sadio Mané erősíti.
Cissé lelkesen vetette bele magát a munkába, már a nyitóbeszédében kijelölte, hogy nem a látványos fociról szól majd az új időszak, hanem a sikerekről.
Nagyon sok mindent akarok elérni Szenegállal, de a lényeget egy szóban össze tudom foglalni: győzelem. Győzni akarok újra és újra
– közölte kinevezése után, és nem is a levegőbe beszélt.
Szenegál a 2017-es Afrika Kupára úgy jutott ki, hogy minden selejtezőjét megnyerte. A tornán csak a végső győztes Kamerun tudta megállítani a negyeddöntőben egy tizenegyespárbajnak köszönhetően. Egy évvel később, az oroszországi világbajnokságon csak azért esett ki a csoportkörben Szenegál, mert több sárga lapot szedett össze, mint Japán. 2019-ben, tehát megint csak egy évvel később újra mérföldkőhöz ért a csapat, bejutott az ANK döntőjébe. Ezúttal is kikapott, de Algéria csak egyetlen góllal tudott nyerni.
A csapat játéka nem bonyolult, a korábban felsorolt kulcsjátékosok erősségeire támaszkodik. A támadók Manéval az élen presszinggel kényszerítik arra az ellenfeleket arra, hogy felíveljék a labdát. Szenegál a pálya közepén számít a legerősebbnek, így jó arányban nyerhet párharcokat ezen a területen, főleg egy-egy felívelt labda esetében. Mindez persze nem érne semmit, ha Cissé nem lenne remek motivátor és vezető.
Aktív pályafutásakor sem volt feltűnő a játéka, de rendkívül keményen és nagy alázattal dolgozott, hogy elvégezze a feladatát a pályán. Amikor 2002-ben elveszítettük az Afrika Kupa-döntőt, teljesen el volt keseredve. Azt mondta nekem, »Salif, itt volt a kezemben a kupa. Már rajta volt a kezem, de Kamerun ellopta tőlem«. Később azt is mondta, ha játékosként nem nyeri meg, majd edzőként
– mondta Salif Diao, a szövetség szóvivője a 2002-es csapattársáról.
Ezt a mentalitást hozta el a csapatába is. Cissé pontosan tudja, milyen állapotban van az afrikai futball, és mennyi munka, kitartás kell hozzá, hogy sikeres lehessen valaki. Első lépésként egy mindenre kitérő házirendet vezetett be, amitől senki sem térhetett el. Ebben egyáltalán nem ismert könyörületet, de ez elengedhetetlen volt az eredményekhez.
„A sikerének kulcsa, hogy remek kapcsolata van a játékosokkal, akiknek segített szupersztárrá válni. A második apjuk, akivel lehet viccelődni, meg játszani, de ha a helyzet azt kívánja meg, komoly is tud lenni, mint egy katona. Nagyon szigorú szabályzatot vezetett be, de tőle mindenki elfogadta. Ha aludni kell, alszanak, ha ebédidő van, esznek. Olyan rend van, mint a hadseregben” – mesélte a BBC-nek Kara Thioune, egy szenegáli újságíró, aki a 2018-as világbajnokságon végig a válogatott mellől tudósított.
Cissé abban hisz, hogy a kemény munka mindig kifizetődik, és akkor akkor lehet eredményes a válogatott, ha a focisták megcsinálják, amit kér tőlük, Az eredmények őt igazolják, ennek ellenére bármikor megkérdezték tőle, miért sikeres Szenegál, nem magát fényezte, hanem a játékosok erőfeszítéseit és mentalitását dicsérte. A jelszó az lett, hogy sosem adják fel.
“We never gave up!”
Aliou Cissé addresses the nation! 🇸🇳 #TotalEnergiesAFCON2021 | #AFCON2021 | #SENEGY | #TeamSenegal | @Fsfofficielle pic.twitter.com/WPiNKEJ0jH
— CAF (@CAF_Online) February 7, 2022
Válogatási elveit is meghatározza ez a hozzáállás, aki nem tartotta magát a szabályzathoz, nem sorolt be Cissé mögé, az búcsút inthetett a válogatottnak. Ilyenre viszont nem nagyon van példa. A futballisták hallgatnak a legendára, és ha valaki azt gondolná, a szigor elrontja a közös munkát, annak elég meghallgatnia egy-egy válogatott játékos nyilatkozatát.
Ez az ember minden sikert megérdemel, ő a legtöbbet kritizált edző, akit életemben láttam, de mégsem adja föl. Meg akarjuk nyerni az országnak, és neki is, mert megérdemli azok után, amin keresztül ment játékosként és edzőként
– idézte Manét a BBC, miután az Afrika Kupa elődöntőjéből a fináléba jutottak februárban.
Pedig a kiváló keret hatalmas nyomással is jár. Kritikusai elsősorban azt kifogásolják, hogy a minőségi csatárok dacára miért nem játszik támadóbb szellemben a csapat. Cissé korábbi csapattársa, Khalilou Fadiga egészen odáig ment, hogy azt mondta az idei ANK-döntő előtt, ha nem nyeri meg a csapat a kupát, az edző jobban teszi, ha magától lemond. Ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel naponta kell szembenéznie Cissének, sokszor a győzelem sem elég. Erre is utalt Mané a fenti nyilatkozatában.
Aliou Cissé kvalitásait viszont nyilvánvalóan látja, és értékeli a szövetség, mivel az egyik legrégebben dolgozó szövetségi kapitány Afrikában, ahol eleve legtöbbször külföldi szakembereket bíznak meg.
„Az eltökéltsége teszi őt azzá, aki. Ezért volt ő a csapatkapitányunk. Fontos hang volt az öltözőben, jól választotta meg a szavait, amikor szükség volt rá. A beszédei után mind oroszlánként mentünk ki a pályára” – mondta róla Diao.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Thioune is:
A legjobban alighanem Szenegál sportminisztere, Matar Ba foglalta össze, mit jelent Aliou Cissé az országnak és a válogatottnak.
Nem azért neveztük ki, mert korábban válogatott volt, hanem azért mert vasból van, és imádja a hazáját. Azt akartuk, hogy ezt a mentalitást adja át a játékosoknak. Pontosan ezt tette. Országunk büszkesége ő.
