Nemzetközi foci

Eriksen: Mindenre emlékszem, kivéve, amíg a mennyországban voltam

Először adott interjút a múlt nyári labdarúgó Európa-bajnokságon történt szívleállása óta Christian Eriksen, a dán válogatott középpályása, aki a DR1 televíziónak meghatottam és elérzékenyülve beszélt az esetről.

Kapcsolódó
Christian Eriksen a katari világbajnokságon akar játszani
Egyelőre nincs csapata az Európa-bajnokság

A 29 éves játékos június 12-én, Koppenhágában, a Finnország elleni csoportmérkőzés első félidejének végén esett össze, de csapattársainak, valamint az orvosi stáb gyors beavatkozásának köszönhetően meg tudták menteni az életét.

„Néhány napnak el kellett telnie a kórházban, hogy meg merjem nézni a felvételeket. Bosszantott az egész, mert semmi jele nem volt annak, hogy ez megtörténhet. De akkor miért?” – mondta a DR portál által angol felirattal is közzétett közel félórás interjúban.

Kapcsolódó
Még a falon is átmegy a csendes vezér, aki megmentette Eriksen életét
A dán Simon Kjaer az Eb-n páratlan lélekjelenlétével megmentette csapattársa, Christian Eriksen életét. A Milan vikingje súlyos sérüléssel zárta karrierje legemlékezetesebb évét, de már alig várja, hogy ismét a társak fején ugráljon.

A finnek elleni meccs előtti események még megvannak a fejében.

„Nagyon izgatott voltam, hogy Dániában, a Parken Stadionban játszhatunk, ráadásul Európa-bajnoki mérkőzést. Minden olyan volt, mint általában, dolgozott bennünk az adrenalin és az izgatottság. Emlékszem, hogy énekeltem a himnuszt, nagyszerűen éreztem magam, nem volt semmi előjel. A félidő vége előtt egy bedobás után a sípcsontommal adtam vissza a labdát, majd éreztem egy kis görcsöt a vádlimban és kész, minden elsötétült. Amikor felébredtem, a hátamon feküdtem és a mellkasom nyomták.

Levegőért küzdöttem, közben alig hallható hangok, az orvosok szavai jutottak el hozzám. Arra gondoltam, nem feküdhetek itt, hiszen egészséges vagyok, de vajon meg tudok-e mozdulni? Vagy eltört a gerincem? Mozognak a lábaim? És meg tudtam mozdítani a lábujjaim.

És akkor már egy ilyen apróságnak is tudott örülni.

„Mindenre emlékszem, kivéve azt a pár percet, amíg a mennyországban voltam” – mondta, hozzátéve, azt az időszakot úgy élte meg, mintha aludt volna.

„Amikor magamhoz tértem, az olyan volt, mintha álomból ébredtem volna fel. De arra nem emlékszem, mikor vesztettem el az eszméletem. Hallottam az orvosokat, és amikor a kardiológusunk azt mondta, 30 éves vagyok, kijavítottam, hogy nana, csak 29.

De igazából a mentőautóban döbbentem rá, hogy valójában meghaltam.

Néhány kórházi vizsgálat után a csapattársak felhívták, és azt kérdezték: folytassák-e a mérkőzést. Eriksen jelezte, jól érzi már magát, miatta mehet a meccs. Az utolsó húsz percet a tévén nézte végig, majd napokon át hihetetlen mennyiségű üzenetet és virágot kapott.

„Furcsa volt. Sosem gondoltam volna, hogy az emberek virágokat fognak küldeni csupán azért, mert öt percig halott voltam”” – fogalmazott.

A 109-szeres válogatott középpályás most beültetett szívritmus-szabályozóval él, ugyan Olaszországban emiatt nem futballozhat, de abban bízik, talál magának csapatot, és talán az idei, katari világbajnokságról sem kell lemondani.

Olvasói sztorik